Zsinatok

Az egyetemes zsinat az Egyház püspökeinek gyűlése, ahol a püspökök testülete (a pápa, Róma püspökének elnökletével) az egész egyházra szóló legfőbb és teljes hatalmat ünnepélyes módon gyakorolja. A magyar nyelvben használt „zsinat” szó a görög szünodosz (σύνοδος) szóból ered (szün = együtt + hodosz = út, ti. „az együtt befutott / közös út”), aminek latin megfelelője a concilium (cum = össze + calare = hívni, azaz összejövetel).

A következő egyetemesnek elfogadott zsinatok voltak az első 800 évben:

 

Egyetemes zsinatok

Apostoli kánonok

Nikeai kánonok 325

Konstantinápolyi kánonok 381

Epheszoszi kánonok 431

Khalkedóni kánonok 451

Trulloszi kánonok 691

Második Nikaiai kánonok 787

 

    Ezek a katolikus egyház által elfogadott zsinatok, amiket az ortodoxok is elismernek, azonban a továbbiakat nem. Csak akkor tartható szerintük újra egyetemes zsinat, ha megtörténik az egyesülés, a szakadás felszámolása.

    Mivel ezzel, hogy a római és az ortodox egyház-felekezet megegyezik ezen zsinatok egyetemes voltában a keresztények többségét képviselik és ezért ezeket az iratokat tettem fel először. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a többi okmány nem fog idővel megjelenni oldalamon. Nagyon fontosnak tartom, hogy a múlt kutatása valós adatokra és ismeretekre alapozódjon, s ennek része ezen anyagok tanulmányozása. Folyamatosan fogom a magyar fordítását is az egyes kánonok mögé tenni, s ha lehet más nyelvűeket is.