Nagyon sokan és nagyon sokféleképpen írtak már a Szentírásról. Szinte az egyik legkitárgyaltabb könyv a világon. Mégis, mára oda jutottunk, hogy szinte semmit sem tudnak az emberek ténylegesen a Szentírás könyveiről. Tévhitek sora lengi körül az ebben foglalt írásokat. Ezért fontos, hogy az Újszövetség fordításakor rögzítsük a legfontosabb dolgokat magáról a Szentírásról.
A szikár tények
Az, amit mi Bibliaként vagy magyarul Szentírásként ismerünk 72 un. könyvet tartalmaz. 45 ószövetségi és 27 újszövetségi írást tartalmaz. Az ószövetségi könyvek:
- Torah (Törvény) תּוֹרָה;
- Növiim (Próféták) נְבִיאִים;
- Kötúvim (Írások) כְּתוּבִים;
Ez a 45 írás a zsidóság szentírása, ők csupán ezeket tartják szentnek. Illetve pontosabban 39, mivel ennyi könyv tartozik szorosan véve a zsidó kánonba. A katolikus fordítás tartalmazza a Makkabeusok I-II. könyvét, Tóbiás könyvét, Judit könyvét, a Bölcsesség könyvét, Jézusnak, Sirák fiának könyvét és Báruk könyvét, amelyek a protestáns fordításban nincsenek meg; Jeremiás könyvét és Jeremiás siralmainak könyvét pedig néha egynek, néha kettőnek számítják.
Egy-egy könyv eredetileg egy tekercset jelentett, amit két rúdra rögzítve őriztek és használtak. Ezek a tekercsek folyamatosan írt szöveget tartalmaztak. Nagyon sokáig nem alkalmaztak ma használt tagolást az egyes szövegrészekre. Az írási felület un. pergamen volt, amit állatok bőrének kikészítésével készítettek el, leggyakrabban juh és szarvasmarha bőrét.
Az újszövetségi kánon 27 könyvet tartalmaz. A négy evangéliumot, a leveleket és a Jelenések Könyvét, ami egy prófétai mű. Maga az Újszövetség kifejezés már Jeremiás prófétánál megjelenik, (31,31-32), mint végső remény egy új szövetségre a régi helyett. Az evangéliumokban: Mt 26,28; Mk 14,24; Lk 20,20; érdekes módon János viszont nem említi. Az általános használatot Pál apostol bontja ki a második korinthoszi levélben a 3,6-ot követően.