Szmirnai Szent Polükárposz
Életéről Szent Ireneus püspök és Tertulliánus írtak. Polikárp Kr.e.: 69 előtt született. Ifjú korában Efezusban hallgatója és tanítványa volt János apostolnak és más apostoloknak, így Ismeusnak is; tanításukat szóban és írásban hamisítatlanul adta tovább. A II. század derekán Kisázsia egyik legjelentősebb egyházi személyisége volt, hivatalát több mint ötven évig töltötte be. Az apostolok tanítványa – írta róla Origenész. Sok olyan személlyel volt közvetlen kapcsolatban, akik még látták az Urat, és az apostolok választották ki Szmirna városa püspökének. Ireneus tanúsága szerint az apostoli püspök igehirdetése teljesen egybehangzott azzal, amit Jézus szemtanúitól és tanítványaitól hallott. Az őskeresztény hagyomány egyik jelentős megalapozója volt.
A keresztény ókor több levelét ismerte, az utókorra csak a filippiekhez írt levele maradt fenn. A filippi egyházközség tagjai hittani eligazítást kértek Polikárptól, és azt, hogy küldje meg nekik Ignác leveleit. Levelében fölszólította a filippieket, hogy vállalják „a kereszt vértanúságát”. Itt esik szó először a keresztény irodalomban a “vértanúságról”, méghozzá egy püspök szájából, aki maga is a Megfeszített vértanúja lett. A levél jól mutatja, hogy mennyire eleven volt az egyházak közötti kapcsolat. A leveleket lemásolták, továbbadták, összegyűjtötték.
