ΤΟΥ ΑΓΙΟΥ ΠΟΛΥΚΑΡΠΟΥ
ΕΠΙΣΚΟΠΟΥ ΣΜΥΡΝΗΣ ΚΑΙ ΙΕΡΟΜΑΡΤΥΡΟΣ
ΠΡΟΣ ΦΙΛΙΠΠΗΣΙΟΥΣ ΕΠΙΣΤΟΛΗ
Πολύκαρπος καὶ οἱ σὺν αὐτῳ πρεσβύτεροι τῇ ἐκκλησίᾳ τοῦ θεοῦ τῇ παροικούσῃ Φιλίππους· ἔλεος ὑμῖν καὶ εἰρήνη παρὰ θεοῦ παντοκράτορος καὶ Ἰησοῦ Χριστοῦ τοῦ σωτῆρος ἡμῶν πληθυνθείη.
I.
1. Συνεχάρην ὑμῖν μεγάλως ἐν τῷ κυρίῳ ἡμῶν Ἰησοῦ Χρισῷ, δεξαμένοις τὰ μιμήματα τῆς ἀληθοῦς ἀγάπης καὶ προπέμψασιν, ὡς ἐπέβαλεν ὑμῖν, τοὺς ἐνειλημένους τοῖς ἁγιοπρεπέσιν δεσμοῖς, ἅτινά ἐστιν διαδήματα τῶν ἀληθῶς ὑπὸ θεοῦ καὶ τοῦ κυρίου ἡμῶν ἐκλελεγμένων· 2. καὶ ὅτι ἡ βεβαία τῆς πίστεως ὑμῶν ῥίζα, ἐξ ἀρχαίων καταγγελλομένη χρόνων, μέχρι νῦν διαμένει καὶ καρποφορεῖ εἰς τὸν κύριον ἡμῶν Ἰησοῦν Χριστόν, ὃς ὑπέμεινεν ὑπὲρ τῶν ἁμαρτιῶν ἡμῶν ἕως θανάτου κατανῆσαι, ὃν ἤγειρεν ὁ θεός, λύσας τὰς ὠδῖνας τοῦ ᾅδου· 3. εἰς ὃν οὐκ ἰδόντες πιστεύετε χαρᾷ ἀνεκλαλήτῳ δεδοξασμένῃ, εἰς ἣν πολλοὶ ἐπιθυμοῦσιν εἰσελθεῖν, εἰδότες, ὅτι χάριτί ἐστε σεσωσμένοι, οὐκ ἐξ ἔργων, ἀλλὰ θελήματι θεοῦ διὰ Ἰησοῦ Χριστοῦ.
Szent Polikárp
Szmirna püspöke és szent mártir levele a filippiekhez
Polükarposz és presbitertársai Isten Filippiben levő egyházának; a mindenható Isten és Üdvözítőnk Jézus Krisztus bőséges irgalma és békéje legyen veletek.
I.
1. Urunk Jézus Krisztusban fölöttébb örvendeztem veletek, mert az igaz szeretet utánzatait befogadtátok, ahogyan illett is, elkísértétek azokat, akiket a szenteknek kijáró láncokra vertek, mely láncok az Istentől és Urunktól valóban kiválasztottak diadémjai. 2. Hitetek gyökere is erős, ősidők óta hirdetik, megmaradt mindezideig, és gyümölcsözik Urunkban, Jézus Krisztusban, aki bűneinkért egészen a haláláig minden szenvedést vállalt, akit Isten feltámasztott, megoldva az alvilági fájdalmait; 3. anélkül, hogy látnátok őt, benne hisztek azzal a dicsőséges és kimondhatatlan örömmel, melybe sokan kívánnak bejutni, mert tudják, hogy nem a cselekedetek által, hanem kegyelemben vagytok megváltva, Isten akaratából Jézus Krisztus által.
II.
1. Διὸ ἀναζωσάμενοι τὰς ὀσφύας ὑμῶν δουλεύσατε τῷ θεῷ ἐν φόβῳ καὶ ἀληθείᾳ ἀπολιπόντες τὴν κενὴν ματαιολογίαν καὶ τὴν τῶν πολλῶν πλάνην, πιστεύσαντες εἰς τὸν ἐγείραντα τὸν κύριον ἡμῶν Ἰησοῦν Χριστὸν ἐκ νεκρῶν καὶ δόντα αὐτῷ δόξαν καὶ θρόνον ἐκ δεξιῶν αὐτοῦ· ᾧ πᾶσα πνοὴ λατρεύει, ὃς ἔρχεται κριτῆς ζώντων καὶ νεκρῶν, οὗ τὸ αἷμα ἐκζητήσει ὁ θεὸς ἀπὸ τῶν ἀπειθούντων αὐτῷ. 2. ὁ δὲ ἐγείρας αὐτὸν ἐκ νεκρῶν καὶ ἡμᾶς ἐγερεῖ, ἐὰν ποιῶμεν αὐτοῦ καὶ πορευώμεθα ἐν ταῖς ἐντολαῖς αὐτοῦ καὶ ἀγαπῶμεν ἃ ἠγάπησεν, ἀπεχόμενοι πάσης ἀδικίας, πλεονεξίας, φιλαργυρίας, καταλαλιᾶς, ψευδομαρτυρίας· μὴ ἀποδιδόντες κακὸν ἀντὶ κακοῦ ἢ λοιδορίαν ἀντὶ λοιδορίας ἢ γρόνθου ἀντὶ γρόνθου ἢ κατάραν ἀντὶ κατάρας· 3. μνημονεύοντες δὲ ὧν εἶπεν ὁ κύριος διδάσκων· Μὴ κρίνετε, ἵνα μὴ κριθῆτε· ᾧ μέτρῳ μετρεῖτε, ἀντιμετρηθήσεται ὑμῖν· καὶ ὅτι μακάριοι οἱ πτωχοὶ καὶ οἱ διωκόμενοι ἕνεκεν δικαιοσύνης, ὅτι αὐτῶν ἐστὶν ἡ βασιλεία τοῦ θεοῦ.
II.
1. Övezzétek fel ezért csípőtöket és igazságban és félelemben szolgáljatok Istennek, elhagyván az üres, hiábavaló beszédet, és sokak tévelyét, bízva abban, aki Urunk Jézus Krisztust feltámasztotta halottaiból, és dicsőséget és trónt adott neki jobbján. Neki vetett alá minden mennyeit és földit, neki szolgál minden lélegzetével, aki el fog jönni élők és holtak bírájaként, akinek vérét Isten számonkéri azokon, akik nem hisznek benne. 2. Aki őt halottaiból feltámasztotta, feltámaszt bennünket is, ha akaratát teljesítjük és parancsait követjük, s szeretjük azt, amit ő is szeretett, ha tartózkodunk minden igazságtalanságtól, kapzsiságtól, harácsolástól, megszólástól, hamis tanúskodástól. A rosszért rosszal ne fizessetek, vagy az átokért átokkal, ökölcsapásért, ökölcsapással, szidalomért szidalommal. 3. Emlékezzetek rá, mit mondott az Úr: ne ítéljetek, hogy meg ne ítéltessetek! Bocsássatok meg, hogy ti is bocsánatot nyerjetek, irgalmazzatok, hogy nektek is irgalmazzanak! Amilyen mértékkel mértek, nektek is olyan mértékkel mérnek majd vissza. Arra is emlékezzetek: Boldogok a szegények, s akik üldöztetést szenvednek az igazságosságért, mert övék Isten országa.
III.
1. Ταῦτα, ἀδελφοί, οὐκ ἐμαυτῷ ἐπτρέψας γράφω ὑμῖν περὶ τῆς δικαιοσύνης, ἀλλ’ ἐπεὶ ὑμεῖς προεπεκαλέσασθέ με. 2. οὔτε γὰρ ἐγὼ οὔτε ἄλλος ὅμοιος ἐμοὶ δύναται κατακολουθῆσαι τῇ σοφίᾳ τοῦ μακαρίου καὶ ἐνδόξου Παύλου, ὃς γενόμενος ἐν ὑμῖν κατὰ πρόσωπον τῶν τότε ἀνθρώπων ἐδίδαξεν ἀκριβῶς καὶ βεβαίως τὸν περὶ ἀληθείας λόγον, ὃς καὶ ἀπὼν ὑμῖν ἔγραψεν ἐπιστολάς, εἰς ἃς ἐὰν εγκύπτητε, δυνηθήσεσθε οἰκοδομεῖσθαι εἰς τὴν δοθεῖσαν ὑμῖν πίστιν· 3. ἥτις ἐστὶν μήτηρ πάντων ἡμῶν, ἐπακολουθούσης τῆς ἐλπίδος, προαγούσης τῆς εἰς θεὸν καὶ Χριστὸν καὶ εἰς τὸν πλησίον. ἐὰν γάρ τις τούτων ἐντὸς ᾖ, πεπλήρωκεν ἐντολὴν δικαιοσύνης· ὁ γὰρ ἔχων ἀγάπην μακράν ἐστιν πάσης ἁμαρτίας.
III.
1. Nem önszántamból írom nektek ezeket testvérek, hanem azért, mert előzőleg ti kértetek rá, hogy írjak nektek az igazságosságról. 2. Hiszen sem én, sem más nem léphet a boldog és dicső Pál bölcsességének nyomába se, aki nálatok volt, az akkor élő emberek színe előtt tanította az igazság igéjét, pontosan és biztosan, aki, amikor tőletek távol volt, akkor is írt nektek leveleket, melyekbe ha beleolvastok, a nektek adott hit épülésére fog szolgálni; 3. ez a hit mindannyiunk anyja, melyet követ a remény, miközben az Isten, Krisztus és a felebarát iránti szeretet jár elöl. Aki ezeket követi, az teljesíti az igazságosság parancsolatát. Akiben a szeretet nagy, az távol van minden bűntől.
IV.
1. Ἀρχὴ δὲ πάντων χαλεπῶν φιλαργυρία. εἰδότες οὖν ὅτι οὐδὲν εἰσηνέγκαμεν εἰς τὸν κόσμον, ἀλλ’ οὐδὲ ἐξενεγκεῖν τι ἔχομεν, ὁπλισώμεθα τοῖς ὅπλοις τῆς δικαιοσύνης καὶ διδάξωμεν ἑαυτοὺς πρῶτον προεύεσθαι ἐν τῇ ἐντολῇ τοῦ κυριοῦ· 2. ἔπειτα καὶ τὰς γυναῖκας ἡμῶν ἐν τῇ δοθείσῃ αὐταῖς πίστει καὶ ἀγάπῃ καὶ ἁγνείᾳ στεργούσας τοὺς ἑαυτῶν ἄνδρας ἐν πάσῃ ἀληθείᾳ καὶ ἀγαπώσας πάντας ἐξ ἴσου ἐν πάσῃ ἐγκρατείᾳ, καὶ τὰ τέκνα παιδεύειν τὴν παιδείαν τοῦ φόβου τοῦ θεοῦ· 3. τὰς χήρας σωφρονούσας περὶ τὴν τοῦ κυρίου πίστιν, ἐντυγχανούσας ἀδιαλείπτως περὶ πάντων, μακρὰν οὔσας πάσης διαβολῆς, καταλαλιᾶς, ψευδομαρτυρίας, φιλαργυρίας καὶ παντὸς κακοῦ, γινωσκούσας ὅτι εἰσὶ θυσιαστήριον θεοῦ καὶ ὅτι πάντα μωμοσκοπεῖται, καὶ λέληθεν αὐτὸν οὐδὲν οὔτε λογισμῶν οὔτε ἐννοιῶν οὔτε τι τῶν κρυπτῶν τῆς καρδίας.
IV.
1. A pénzsóvárgásban van minden rossz eredete. Hiszen tudjátok, nem hoztunk magunkkal semmit erre a világra, nem is fogunk elvinni innen magunkkal semmit, fegyverkezzünk fel az igazságosság fegyvereivel, először magunk tanuljuk meg az Úr parancsainak követését; 2. azután asszonyaitokat tanítsátok, hogy a nekik adott hitben, szeretetben és szentségben, mindenkor őszintén és egyformán szeressék férjüket, minden megtartóztatásban, és gyermekeiket az Úr félelme fegyelmére neveljék; 3. az okos özvegyeket is tanítsátok az Úr hitére, hogy mindenkiért szüntelen imádkozzanak, tartózkodjanak minden rágalomtól, megszólástól, hamis tanúskodástól, kapzsiságtól és minden rossztól; tudják meg, hogy Isten oltára ők, hogy Isten mindent világosan és élesen átlát, semmi sincs rejtve előtte, sem gondolat, sem elképzelés, de még a szív rejtett dolgai sem.
V.
1. Εἰδότες, οὖν ὅτι θεὸς οὐ μυκτηρίζεται, ὀφείλομεν ἀξίως τῆς ἐντολῆς αὐτοῦ καὶ δόξης περιπατεῖν. 2. ὁμοίως διάκονοι ἄμεμπτοι κατενώπιον αὐτοῦ τῆς δικαιοσύνης ὡς θεοῦ καὶ Χριστοῦ διάκονοι καὶ οὐκ ἀνθρώπων· μὴ διαβολοι, μὴ δίλογοι ἀφιλάργυροι, ἐγκρατεῖς περὶ πάντα, εὔσπλαγχνοι, ἐπιμελεῖς, πορευόμενοι κατὰ τὴν ἀλήθειαν τοῦ κυρίου, ὃς ἐγένετο διάκονος πάντων· ᾧ ἐὰν εὐαρεστήσωμεν ἐν τῷ νῦν αἰῶνι, ἀποληψόμεθα καὶ τὸν μέλλοντα, καθὼς ὑπέσχετο ἡμῖν ἐγεῖραι ἡμᾶς ἐκ νεκρῶν, καὶ ὅτι ἐὰν πολιτευσώμεθα ἀξίως αὐτοῦ, καὶ συμβασιλεύσομεν αὐτῷ, ἔγε πιστεύομεν. 3. ὁμοίως καὶ νεώτεροι ἄμεμπτοι ἐν πᾶσιν, πρὸ παντὸς προνοοῦντες ἁγνείας καὶ χαλιναγωγοῦντες ἑαυτοὺς ἀπὸ τῶν ἐπιθυμιῶν ἐν τῷ κόσμῳ, ὅτι πᾶσα ἐπιθυμία κατὰ τοῦ πνεύματος στρατεύεται, καὶ οὔτε πόρνοι οὔτε μαλακοὶ οὔτε ἀρσενοκοῖται βασιλείαν θεοῦ κληρονομήσουσιν, οὔτε οἱ ποιοῦντες τὰ ἄτοπα. διό δέον ἀπέχεσθαι ἀπὸ πάντων τούτων, ὑποτασσομένους τοῖς πρεσβυτέροις καὶ διακόνοις ὡς θεῷ καὶ Χριστῷ· τὰς παρθένους ἐν ἀμώμῳ καὶ ἁγνῇ συνειδήσει περιπατεῖν.
V.
1. Mivel tudjuk, hogy Isten nem hagyja megcsúfolni magát, járjunk parancsához és dicsőségéhez méltóképpen. 2. A diakónusoknak is feddhetetleneknek kell lenniök igazságossága színe előtt, akik nem emberek, hanem Isten és Jézus Krisztus szolgái; ne rágalmazzanak, beszédjük ne legyen kétértelmű, ne legyenek pénz-sóvárok, hanem mindenben mértéktartók legyenek, irgalmasak, gondosak, akik az Úr igazságának megfelelően élnek, aki mindenki szolgája lett; ha a jelen világban elnyerjük tetszését, akkor elnyerjük majd a jövendőt is, ahogyan megígérte nekünk, hogy feltámaszt halottaiból, és ha hozzá méltó módon élünk, ha hiszünk, vele is fogunk uralkodni. 3. Hasonlóképpen legyenek kifogástalanok az ifjak is minden szempontból, mindenek előtt a tisztaságra legyen gondjuk, zabolázzák meg magukat és tartózkodjanak minden rossztól. Szép és jó dolog ugyanis a világ vágyainak féken tartása, mert minden vágy a lélek ellen hadakozik, és sem paráznák, sem kéjencek, sem fajtalanok nem öröklik Isten országát, de azok sem, akik illetlent művelnek. Tartózkodni kell tehát mindezektől, engedelmeskedve a presbitériumnak és diakónusoknak, mint Istennek és Krisztusnak; a szüzek szeplőtelen és szent lelkiismerettel éljenek.
VI.
1. Καὶ οἱ πρεσβύτεροι δὲ εὔσπλαγχνοι εἰς πάντας ἐλεήμονες, ἐπιστρέφοντες τὰ ἀποπεπλανημένα, ἐπισκεπτόμενοι πάνας ἀσθενεῖς, μὴ ἀμελοῦντες χήρας ἢ ὀρφανοῦ ἢ πένητος· ἀλλὰ προνοοῦτες ἀεὶ τοῦ καλοῦ ἐνώπιον θεοῦ καὶ ἀνθρώπων, ἀπεχόμενοι πάσης ὀργῆς, προσωποληψίας, μὴ ταχέως πιστεύοντες κατά τινος, μὴ ἀπότομοι ἐν κρίσει, εἰδότες ὅτι πάντες ὀφειλέται ἐσμὲν ἁμαρτίας. 2. εἰ οὖν δεόμεθα τοῦ κυρίου, ἵνα ἡμῖν ἀφῇ, ὀφείλομεν καὶ ἡμεῖς ἀφιέναι· ἀπέναντι γὰρ τῶν τοῦ κυρίου καὶ θεοῦ ἐσμὲν ὀφθαλμῶν, καὶ πάντας δεῖ παραστῆναι τῷ βήματι τοῦ Χριστοῦ καὶ ἕκαστον ὑπέρ αὐτοῦ λόγον δοῦναι. 3. οὕτως οὖν δουλεύσωμεν αὐτῷ μετὰ φόβου καὶ πάσης εὐλαβείας, καθὼς αὐτὸς ἑνετείλατο καὶ οἱ εὐαγγελισάμενοι ἡμᾶς ἀπόσολοι καὶ οἱ προφῆται, οἱ προκηρύξαντες τὴν ἔλευσιν τοῦ κυρίου ἡμῶν· ζηλωταὶ περὶ τὸ καλόν, ἀπεχόμενοι τῶν σκανδάλων καὶ τῶν ψευδαδέλφων καὶ τῶν ἐν ὑποκρίσει φερόντων τὸ ὄνομα τοῦ κυρίου, οἵτινες ἀποπλανῶσι κενοὺς ἀνθρώπους.
VI.
1. A presbiterek pedig legyenek készségesek, könyörületesek mindenki iránt, fordítsák vissza az eltévelyedetteket, látogassák meg a betegeket, ne hanyagolják el az özvegyeket, vagy árvákat, szegényeket; mindenkor, mindenekelőtt azzal törődve, ami jó Isten és az emberek előtt, tartózkodjanak minden haragtól, személyválogatástól, igazságtalan ítélettől, minden fösvénység legyen távol tőlük, ne adjanak könnyelműen hitelt akkor, ha valakit vádolnak, ne legyenek kemények az ítéletben, abban a tudatban, hogy mindannyian tartozunk bűneinkért. 2. Ha az Urat kérjük, ő megbocsájt nekünk, ezért nekünk is meg kell bocsájtani. Az Úr és Isten szeme előtt vagyunk, és mindegyikünknek oda kell majd állni Krisztus ítélőszéke elé, és mindannyiunknak számot kell adnia magáról. 3. Úgy szolgáljunk hát neki félelemmel és teljes tisztelettel, ahogyan ő parancsolta, és az evangéliumot nekünk hirdető apostolok meghagyták, és a próféták, akik előre hirdették Urunk eljövetelét; a jóra törekedve, kerülve a botrányt és az álnok testvéreket, akik képmutatóan viselik az Úr nevét, és tévedésbe rántanak üres embereket.
VII.
1. Πᾶς γὰρ ὃς ἂν μὴ ὁμολογῇ Ἰησοῦν Χριστὸν ἐν σαρκὶ ἐληλυθέναι, ἀντιχριστός ἐστιν· καὶ ὃς ἂν μὴ ὁμολογῇ τὸ μαρτύριον τοῦ σταυροῦ, ἐκ τοῦ διαβόλου ἐστίν· καὶ ὃς ἂν μεθοδεύῃ τὰ λόγια τοῦ κυρίου πρὸς τὰς ἰδίας ἐπιθυμίας καὶ λέγῃ μήτε ἀνάστασιν μήτε κρίσιν, οὗτος πρωτότοκός ἐστι τοῦ σατανᾶ. 2. διὸ ἀπολιπόντες τὴν ματαιότητα τῶν πολλῶν καὶ τὰς ψευδοδιδασκαλίας ἐπὶ τὸν ἐξ ἀρχῆς ἡμῖν παραδοθέντα λόγον ἐπιστρέψωμεν, νήφοντες πρὸς τὰς εὐχὰς καὶ προσκαρτεροῦντες νηστείας, δεήσεσιν αἰτούμενοι τὸν παντεπόπτην θεὸν μὴ εἰσενεγκεῖν ἡμᾶς εἰς πειρασμόν, καθὼς εἶπεν ὁ κύριος· Τὸ μὲν πνεῦμα πρόθυμον, ἡ δὲ σὰρξ ἀσθενής.
VII.
1. Mindaz, aki nem vallja, hogy Jézus Krisztus testben jött el, az antikrisztus; aki a kereszt bizonyságát nem vallja, az a Sátántól való; aki az Úr szavait saját igényeinek megfelelően elferdíti és azt mondja, nincs sem feltámadás, sem ítélet, az a Sátán elsőszülöttje. 2. Hagyjuk el hát sokak hiábavalóságait és a hamis tanokat, forduljunk a kezdettől fogva a nekünk adott tanításhoz, virrasszunk imádságban, tartsunk ki a böjtölésben, könyörgésekkel kérlelve Istent, aki mindent lát, ne vigyen minket kísértésbe, az Úr szava szerint ugyanis: A szellem ugyan készséges, de a hús erőtlen.
VIII.
1. Ἀδιαλείπτως οὖν προσκαρτερῶμεν τῇ ἐλπίδι ἡμῶν καὶ τῷ ἀρραβῶνι τῆς δικαιοσύνης ἡμῶν, ὅς ἐστι Χριστὸς Ἰησοῦς, ὃς ἀνήγκεν ἡμῶν τὰς ἁμαρτίας τῷ ἰδίῳ σώματι ἐπὶ τὸ ξύλον, ὃς ἁμαρτίαν οὐκ ἐποίησεν, οὐδὲ εὑρέθη δόλος ἐν τῷ στόματι αὐτοῦ· ἀλλὰ δι’ ἡμᾶς, ἵνα ζήσωμεν ἐν αὐτῷ, πάντα ὑπέμεινεν. 2. μιμηταὶ οὖν γενώμεθα τῆς ὑπομονῆς αὐτοῦ, καὶ ἐὰν πάσχωμεν διὰ τὸ ὄνομα αὐτοῦ, δοξάζωμεν αὐτόν. τοῦτον γὰρ ἡμῖν τὸν ὐπογραμμὸν ἔθηκε δι’ ἑαυτοῦ, καὶ ήμεῖς τοῦτο ἐπιστεύσαμεν.
VIII.
1. Szüntelenül tartsunk ki tehát reménységünkben és igazságosságunk foglalójában, aki Jézus Krisztus, aki bűneinket saját testében a fára vitte, aki bűnt nem követett el és álnokság nem volt ajkán, de mindent elviselt értünk, hogy őbenne éljünk. 2. Az ő türelmének utánzói legyünk, s ha nevéért szenvedünk, megdicsőítjük őt. Ő példát adott nekünk, mi pedig hittünk benne.
IX.
1. Παρακαλῶ οὖν πάντας ὑμᾶς, πειθαρχεῖν τῷ λόγῳ τῆς δικαιοσύνης καὶ ἀσκεῖν πᾶσαν ὑπομονήν, ἣν καὶ εἴδατε κατ’ ὀφθαλμοὺς οὐ μόνον ἐν τοῖς μακαρίοις Ἰγνατίῳ καὶ Ζωσίμῳ καὶ ῾Ρούφῳ, ἀλλὰ καὶ ἐν ἄλλοις τοῖς ἐξ ὑμῶν καὶ ἐν αὐτῷ Παύλῳ καὶ τοῖς λοιποις ἀποστόλοις· 2. πεπεισμένους ὅτι οὗτοι πάντες οὐκ εἰς κενὸν ἔδραμον, ἀλλ’ ἐν πίστει καὶ δικαιοσύνῃ, καὶ ὅτι εἰς τὸν ὀφειλόμενον αὐτοῖς τόπον εἰσὶ παρὰ τῷ κυρίῳ, ᾧ καὶ συνέπαθον. οὐ γὰρ τὸν νῦν ἠγάπησαν αἰῶνα, ἀλλὰ τὸν ὑπέρ ἡμῶν ἀποθανόντα καὶ δι’ ἡμᾶς ὑπὸ τοῦ θεοῦ ἀναστάντα.
IX.
1. Kérlek mindannyiotokat, engedelmeskedjetek az igazságosság szavának, legyetek kitartóak minden tűrésben, ezt a kitartást saját szemetekkel láttátok, nemcsak a boldog Ignatioszban és Zoszimoszban, Rufoszban, de másokban is, akik közületek valók voltak, sőt, magában Pálban és a többi apostolban. 2. Meg vagytok győződve róla, hogy mindezek nem hiába futottak, hanem a hitben és igazságosságban, s hogy a nekik kijáró hely megvan az Úrnál, akivel együtt szenvedtek. Bizony nem ezt a világot szerették, hanem őt, aki miattunk halt meg és akit értünk Isten feltámasztott.
X.
1. In his ergo state et domini exemplar sequimini, firmi in fide et immutabiles, fraternitatis amatores, diligentes invicem, in veritate sociati, mansuetudine domini alterutri praestolantes, nullum despicientes. 2. Cum possitis benefacere, nolite differre, quia eleëmosyna de morte liberat. Omnes vobis invicem subiecti estote, conversationem vestram irreprensibilem habentes in gentibus, ut ex bonis operibus vestris et vos laudem accipiatis et dominus in vobis non blasphemetur. 3. Vae autem per quem nomen domini blasphematur. Sobrietatem ergo docete omnes in qua et vos conversamini.
X.
1. Álljatok erősen mindezekben, kövessétek az Úr példáját, szilárdan és megingathatatlanul a hitben, az egymás iránti testvéri szeretetben, egyesülve az igazságban, szolgáljátok egymást az Úr szelídségében, senkit meg ne vessetek. 2. Ha jót tehettek, el ne mulasszátok, mert az adakozás megment a haláltól. Vessétek alá magatokat egymásnak, legyen kifogástalan életformátok a pogányok előtt, hogy jó tetteitekért dicsérjenek titeket, és ne káromolják az Urat köztetek. 3. Jaj annak, aki miatt az Úr nevét káromolják! Józanságra tanítsatok mindenkit, melyben magatok is éltek.
XI.
1. Nimis contristatus sum pro Valente, qui presbyter factus est aliquando apud vos, quod sic ignoret is locum qui datus est ei. Moneo itaque ut abstinete vos ab omni malo. 2. Qui autem non potest se in his gubernare, quomodo alii pronuntiat hoc? Si quis non se abstinuerit ab avaritia, ab idolotatria conquinabitur et tamquam inter gentes iudicabitur, qui ignorant iudicium domini. Aut nescimus, quia sancti mundum iudicabunt? sicut Paulus docet. 3. Ego autem nihil tale sensi in vobis vel audivi, in quibus laboravit beatus Paulus, qui estis in principio episulae eius. De vobis etenim gloriatur in omnibus ecclesiis, quae dominum solae tunc cognoverant; nos autem nondum cognoveramus. 4. Valde ergo, fratres, constristor pro illo et pro coniuge eius, quibus det dominus paenitentiam veram. Sobrii ergo estote et vos in hoc; et non sicut inimicos tales existimetis, sed sicut passibilia membra et errantia eos revocate, ut omnium vestrum corpus salvetis. Hoc enim agentes vos ipsos aedificatis.
XI.
1. Nagy a szomorúságom Valens miatt, aki presbiter volt nálatok, mert nem ismerte fel, milyen tisztséget kapott. Figyelmeztetlek ezért titeket, tartózkodjatok a fösvénységtől, legyetek tiszták és őszinték, tartózkodjatok minden rossztól. 2. Ha valaki ezekben a dolgokban nem tud uralkodni önmagán, hogyan tudja ezeket másoknak hirdetni? Aki nem tartózkodik a fösvénységtől, az a bálványimádással is bepiszkolja magát, és már szinte pogánynak számít, mint aki nem ismeri az Úr ítéletét. Vagy nem tudjuk, hogy a szentek ítélik a világot, mint Pál tanítja? 3. Nem hallottam, nem értesültem semmi ilyesmiről köztetek, akiknél a boldog Pál is munkálkodott, akiket megemlít levele kezdetén. Veletek dicsekszik minden egyházban, melyek akkor egyedül ismerték Istent, mi azonban akkor még nem ismertük meg őt. 4. Nagyon bánkódom hát miatta és felesége miatt, testvérek, akiknek bárcsak megadná az Úr az igazi megtérést. Józanok legyetek tehát ezen a téren is, az ilyeneket ne tekintsétek ellenségeteknek, hanem mint szenvedő tagokat és megtévedteket hívjátok vissza, hogy egész testetek üdvözüljön. Ha így cselekedtek, önmagatok építését szolgáljátok.
XII.
1. Confido enim vos bene exercitatos esse in sacris literis et nihil vos latet; mihi autem non est concessum. Modo, ut his scripturis dictum est, irascimini et nolite peccare, et sol non occidat super iracundiam vestram. Beatus, qui meminerit; quod ego credo esse in vobis. 2. Deus autem et pater domini nostri Iesu Christi, et ipse sempiternus pontifex, dei filius Iesus Christus, aedificet vos in fide et veritate et in omni mansuetudine et sine iracundia et in patientia et in longanimitate et tolerantia et castitate; et det vobis sortem et partem inter sanctos suos et nobis vobiscum et omnibus, qui sunt sub caelo, qui credituri sunt in dominum nostrum et deum Iesum Christum et in ipsius patrem, qui resuscitavit eum a mortuis. 3. Pro omnibus sanctis orate. Orate etiam pro regibus et potestatibus et principibus atque pro persequentibus et odientibus vos et pro inimicis crucis, ut fructus vester manifestus sit in omnibus, ut sitis in illo perfecti.
XII.
1. Hiszem, hogy alapos jártasságotok van a szent írásokban, nincs előttetek rejtve semmi; nekem ez nem jutott osztályrészül. Csak azt mondom, ami az írásban áll: haragudjatok, de ne vétkezzetek és ne nyugodjon le a nap haragotok fölött. Boldog az, aki erre emlékezik, s gondolom, nálatok így is van. 2. Az Isten, Urunk Jézus Krisztus Atyja, és az örök főpap, az Isten Fia, Jézus Krisztus építsen titeket a hitben és igazságban, és minden szelídségben, haragtól mentesen és türelemben, nagylelkűségben és tűrésben, tisztaságban; adjon nektek részt és örökséget szentjei között, és nekünk is veletek együtt, s mindenkinek, aki az ég alatt van, akik hinni fognak Urunkban Jézus Krisztusban és Atyjában, aki feltámasztotta őt halottaiból! 3. Imádkozzatok az összes szentekért! Imádkozgatok a királyokért és fejedelmekért, még az üldözőkért is, azokért is, akik gyűlölnek titeket, a kereszt ellenségeiért is, hogy gyümölcsötök nyilvánvaló legyen mindenki előtt és tökéletesek legyetek őbenne.
XIII.
1. Ἐγράψατέ μοι καὶ ὑμεῖς καὶ Ἰγνάτιος, ἵν’, ἐάν τις ἀπέρχηται εἰς Σρίαν, καὶ τὰ παρ’ ὑμῶν ἀποκομίσῃ γράμματα· ὅπερ ποιήσω, ἐὰν λάβω καιρὸν εὔθετον, εἴτε ἐγώ, εἴτε ὃν πέμπω πρεσβεύσοντα καὶ περὶ ὑμῶν. 2. τὰς ἐπιστολὰς Ἰγνατίου τὰς περμφθείσας ἡμῖν ὑπ’ αὐτοῦ καὶ ἄλλας, ὅσας εἴχομεν παρ’ ἡμῖν, ἐπέμψαμεν ὑμῖν, καθὼς ἐνετείλασθε· αἵτινες ὑποτεταγμέναι εἰσὶν τῇ ἐπιστολῇ ταύτῃ, ἐξ ὧν μεγάλα ὠφεληθῆναι δυνήσεσθε. περιέχουσιν γὰρ πίστιν καὶ ὑπομονὴν καὶ πᾶσαν οἰκοδομὴν τὴν εἰς τὸν κύριον ἡμῶν ἀνήκουσαν. Et de ipso Ignatio et de his, qui cum eo sunt, quod certius agnoveritis significate.
XIII.
1. Ti is írtatok nekem és Ignatiosz is, hogyha valaki Szíriába menne, vigye el a nálatok levő írásokat, amiről gondoskodni is fogok, mihelyst alkalmas idő mutatkozik rá, vagy én, vagy pedig egy futár, akit nevetekben is küldeni fogok. 2. Ignatiosz leveleit, s más írásokat is, melyek itt vannak nálunk, el fogunk küldeni nektek, nagy hasznotok lehet belőlük. A hitről, kitartásról és mindenféle másról szólnak, ilyen dolgokról, melyek a mi Urunk Jézus Krisztusban való épüléstekre szolgálnak. Ha magáról Ignatioszról, vagy azokról, akik vele voltak, megtudtok valami biztosabbat, jelezzétek.
XIV.
Haec vobis scripsi per Crescentem, quem in praesenti commendavi vobis et nunc commendo. Conversatus est enim nobiscum inculpabiliter; credo quia et vobiscum similiter. Sororem autem eius habebitis commendatam, eum venerit ad vos. Incolumes estote in domino Iesu Christo in gratia eum omnibus vestris. Amen.
XIV.
Ezeket írtam nektek Kreszkensz által, akit eddig is, most is ajánlok nektek. Feddhetetlenül élt ugyanis köztünk, hiszem, hogy köztetek is hasonlóképpen fog élni. Nővérét is ajánlom, fogadjátok be, ha hozzátok érkezik. Urunk Jézus Krisztusban, a kegyelemben éljetek együtt mindenkivel, aki csak hozzátok tartozik.