A görög ABC táblázatosan ábrázolva (a Wikipédiából átvéve):
|
Betű |
Megnevezés |
Átírva |
Megnevezés kiejtése |
Betű kiejtése |
Szám-érték |
Latin |
|
|
Α α |
ἄλφα |
alfa |
[álpʰa] |
[a] [a:] |
1 |
a |
|
|
Β β (ϐ) |
βῆτα |
béta |
[bɛ̂ːta] |
[b] |
2 |
b, v |
|
|
Γ γ |
γάμμα |
gamma |
[gám:a] |
[g] |
3 |
g |
|
|
Δ δ |
δέλτα |
delta |
[délta] |
[d] |
4 |
d |
|
|
Ε ε (ϵ) |
ἒ ψιλόν |
epszilon |
[è psiːlón] |
[e] |
5 |
e |
|
|
Ζ ζ |
ζῆτα |
dzéta |
[zdɛ̂ːta] |
[zd], később [zː] |
7 |
z |
|
|
Η η |
ἦτα |
éta |
[ɛ̂ːta] |
[ɛː] |
8 |
ē, e, ê, i |
|
|
Θ θ (ϑ) |
θῆτα |
théta |
[tʰɛ̂ːta] |
[tʰ] |
9 |
th |
|
|
Ι ι |
ἰῶτα |
ióta |
[iɔ́ːta] |
[i] [iː] |
10 |
i |
|
|
Κ κ (ϰ) |
κάππα |
kappa |
[káp:a] |
[k] |
20 |
k |
|
|
Λ λ |
λάμβδα |
lambda |
[lábda] |
[l] |
30 |
l |
|
|
Μ μ |
μῦ |
mű |
[mŷː] |
[m] |
40 |
m |
|
|
Ν ν |
νῦ |
nű |
[nŷː] |
[n] |
50 |
n |
|
|
Ξ ξ |
ξῖ |
kszí |
[ksîː] |
[ks] |
60 |
x, (ks) |
|
|
Ο ο |
ὄ μικρόν |
omikron |
[ò mikrón] |
[o] |
70 |
o |
|
|
Π π (ϖ) |
πῖ |
pí |
[pîː] |
[p] |
80 |
p |
|
|
Ρ ρ (ϱ) |
ῥῶ |
ró |
[r̥ɔ̂ː] |
[r], [r̥] |
100 |
r, rh (szó elején), rrh (kettőzve) |
|
|
Σ σ |
σῖγμα |
szigma |
[sîːgma] |
[s] |
200 |
s |
|
|
ς |
szigma (szóvég) |
6 (modern) |
s |
||||
|
Τ τ |
ταῦ |
tau |
[tâu̯] |
[t] |
300 |
t |
|
|
Υ υ |
ὒ ψιλόν |
üpszilon |
[ỳː psiːlón] |
[y] [yː] |
400 |
u, y (mássalhangzók között) |
|
|
Φ φ (ϕ) |
φῖ |
fí |
[pʰîː] |
[pʰ] |
500 |
f, ph |
|
|
Χ χ |
χῖ |
khí |
[kʰîː] |
[kʰ] |
600 |
ch, kh |
|
|
Ψ ψ |
ψῖ |
pszí |
[psîː] |
[ps] |
700 |
ps |
|
|
Ω ω |
ὦ μέγα |
ómega |
[ɔ̂ː méga] |
[ɔː] |
800 |
o, ô |
|
A görög betűírás kezdetei a Kr.e.: 800 körüli időkig mennek vissza. A jelenleg ismert legkorábbi lelet kb.: Kr.e.: 740-ből származik. 
Az athéni Düpilon temetőben találták.
Eredetére nézvést egyértelműen a föníciaiaktól ered az írásuk, méghozzá egy meghatározott személyhez kötik első elkészítését. Kadmosznak, a legendás írásalapítónak tulajdonítják az ABC létrehozását. Van aki kereskedőnek, Boiótia első királyának tartotta. A föníciai nyelvben a qadm- tő keletet jelent egyébként. Kr.e.: 6. században Krétán az írnokokat poinikastas-nak hívták (föniciaiaknak), míg az abc-t phoinikaia grammata-nak azaz: föníciai betűknek.
Ugyanakkor hamar számos helyi változat keletkezett, fő csoportjaik: déli (zöld), nyugati (piros), keleti (világos és sötét kék), klasszikus ión (sötét kék).
Ezek mellett persze számos egyéb változatról is tudunk. Idővel azonban az Athénban is használatos ión változat lett az uralkodó.