Muratori töredék

 

A Muratori-töredék a milánói Szent Ambrus püspökről elnevezett könyvtárban talált, az Újszövetség könyveiről szóló legkorábbi irat. Témája az Újszövetség könyveinek kanonizálása, egyfajta ismeretterjesztési céllal. Ludovico Antonio Muratori a milánói Biblioteca Ambrosiana könyvtárában, egy kódex lapjai között találta meg. Majd 1740-ben nyomtatásban adta közre. A lap latin nyelven íródott, azonban több kutató szerint az eredetije görög nyelvű lehetett. Az irat eredetije Kr. u. 150-170 körül íródott. Szövegezése azt sejteti, hogy olyanoknak írták, akik még nem igazán ismerik a keresztények szent iratait. Lehetséges, hogy katekumenek számára volt egyfajta oktató felsorolás.

Mi a kánon?

A kánon kifejezés a görög κανών szó, ami nád jelentéssel bír. A nád, nádvessző a dolgok lemérésére használatos eszköz volt. Ebben az értelemben vált az anyagi dolgok után a szellemi dolgok értelmében „mércévé”. Magukat az újszövetségi írásokat is kánonnak hívták, ebben az értelemben: a Krisztus követő ember szellemi-lelki mércéje, amihez hozzámérheti tetteit vagy gondolatait. A kánon szót először Athanasios alkalmazta a Szentírásra 350 körül.

A mérce

Az Újszövetség korai keresztény kánonként való használata abban a meggyőződésben gyökerezik, hogy nem mindegy, miként értelmezzük a názáreti Jézus tanítását. Hogy mást ne idézzünk ide, elég talán Pál és Péter vitájára gondolnunk. Márpedig, ha még az apostolok is összekülönböztek a tanítás értelmezésén, mennyivel inkább lehettek nézetkülönbségek a Jézust nem is ismerő keresztények körében? A korai közösségek képlékeny közege táptalaja volt mindenféle elképzelésnek Jézusról és a Tanításról. Ráadásul a hozzájuk időnként érkező „próféták” „látók” „tanítók” is nehezen bizonyítható állításokat, történeteket hirdettek. Mindez már az elejétől fogva felvetette egy mérce, igazolhatóság szükségességét. Ezért születtek meg az első apostoli levelek Pál apostol tollából, a négy evangélium és a későbbi írások is.

A személyes tanúság

Ezek az írások viszont ugyan egyrészről a tanítás egységességét segítették elő, másrészről viszont maguk is igényelték egy idő után a rendszerezést és a hitelesítést. Így születhettek meg az első kánonok, felsorolásai a szentnek tartott iratoknak. Azonban itt fontos figyelni arra, hogy az első keresztény csoportok számára nem maga az irat volt fontos, hanem az a személy, aki azt írta vagy diktálta. Elsősorban maguk az apostolok. Pál és közvetlen munkatársaik. A hitelesítés az első nemzedék idején ugyanis a személyes jelenléten és tanúságon nyugodott. Az iratok csupán a tanúskodó megjelenése volt a közösségben a levél vagy evangélium által. Az apostolok szinte állandóan utaztak és tanítottak. És ez nem kis időtávot jelent. Ha Krisztus feltámadását és eltávozását vesszük alapul, amit Kr. u.: 33 körülre tesznek, az első levél (I. Thesszaloniki levél) Kr. u.: 50-52 körül születhetett, amit követte a többi levél az ötvenes években. Ez legalább húsz évnyi személyes igehirdetést jelent, személyes találkozások százait az apostolok és a hívek között. Ez olyan nagyon erős alapot adott, amire már biztonsággal lehetett az evangéliumok tanítását és az apostoli levelek tanúságát építeni. Ez az a kapocs, amit nem hajlandóak tudomásul venni az újabb korok szkeptikus, a hittől valójában messze élő teológusai. És ez alapozta meg a 2. század elterjedő kereszténységének kánonát is. Az új közösségek a régiekből származtak.

A Muratori töredék

A mi általunk Muratori töredéknek/kánonnak nevezett gyűjtemény egészen biztosan nem egyedüli és aligha az első volt ebben a műfajban. A hittanulók kedvéért sorolták fel nekik az elfogadható iratokat, amik Jézus tanítását igazoltan tartalmazzák. Ezt pedig, amint fentebb láttuk az első keresztény közösségek élő tapasztalataira és átadott ismereteire alapozták.

Számunkra a Muratori töredék jelentősége kézzelfoghatóságában van. Ténylegesen Milánóban található a Bibliotheca Ambrosiana könyvtárában a Cod. I 101 sup. (30-31. oldalon) jelzet alatt 8. századi (675-750) latin kódexbe kötve, amit eredetileg a Bobbio-i Szent Columbán apátság könyvtárában őriztek és 1606-ban került Milánóba. 85 sor szöveg, aminek hiányzik az eleje és a vége is hirtelen fejeződik be. A szöveg rossz latinsággal íródott, ami arra utal, hogy eredetileg nem latin anyanyelvű ember írta. A kutatók egy görög eredetire gyanakszanak.

 

Alább maga a szöveg következik. A három oszlop a következőket tartalmazza:

  • Latin (eredeti) Ebben az oszlopban a töredék betűhű átirata található (Hans Lietzmann, Das Muratorische Fragment und die Monarchianischen Prologue zu den Evangelien (Kleine Texte, i; Bonn, 1902; alapján).

  • Latin (Javított –Daniel J. Theron) Ez a szöveg egy javított latin változat, amit Daniel J. Theron írt. Ebben kijavította az eredeti durva hibáit, hiányait.

  • Magyar (saját) Itt a magyar fordítást olvasható, amit részben Theron angol nyelvű fordításával is összevetettem.

Latin (eredeti)

[1] quibus tamen interfuit et ita posuit.

Latin (javított – Theron)

[1] quibus tamen interfuit et ita posuit.

Magyar (saját)

[1] . . . De jelen volt köztük, és ezért [a tényeket leírta az evangéliumában].

[2] tertio euangelii librum secundo lucan [3] lucas iste medicus [4] post ascensum xri. [5] cum eo paulus quasi ut iuris studiosum [6] secundum adsumsisset numeni suo ex opinione concripset [7] dnm tamen nec ipse d uidit in carne [8] et ide prout asequi potuit. [9] ita et ad natiuitate iohannis incipet dicere,

[2] tertium euangelii librum secundum Lucam. [3] Lucas iste medicus [4] post ascensum Christi [5] cum eum Paulus quasi itineris sui socium [6] secum adsumsisset nomine suo ex opinione conscripsit — [7] Dominum tamen nec ipse uidit in carne — [8] et idem prout assequi potuit: [9] ita et a nativitate Iohannis incepit dicere.

[2] Az evangéliumok harmadik könyve a Lukács szerinti. [3] Lukács jól ismert orvos, [4] Krisztus felemelkedése után, [5] mikor Pál őt, mint törvényben buzgót magával vitte utazására, [6] [és miután elkészítette] saját neve alatt írta, amint vizsgálva lett — [7] de húsban ő sem látta az Urat — [8] és így, amint azt kinyomozni tudta, [9] el is kezdi történetét János születésétől fogva.

[10] quarti euangeliorum iohannis ex decipolis [11] cohortantibus condescipulis et eps suis dixit [12] conieiunate mihi. odie triduo [13] et quid cuique fuerit reuelatum alterutrum nobis ennarremus [14] eadem nocte reuelatum andreae ex apostolis ut recogniscentibus cuntis iohannis suo nomine cuncta discriberet

[10] quarti euangeliorum Iohannis ex discipulis. [11] cohortantibus condiscipulis et episcopis suis dixit [12] Conieiunate mihi hodie triduum, [13] et quid cuique fuerit reuelatum alteratrum nobis enarremus. [14] eadem nocte reuelatum Andreae ex apostolis, ut recognoscentibus cunctis, Iohannes suo nomine cuncta describeret.

[10] A negyedik evangélium a tanítványok közül való Jánosé. [11] Amikor tanítványtársai és püspökei sürgették [őt], azt mondta: [12] “Vonuljatok el velem együtt még ma három napra [13] és, ami feltárul mindenkinek, mondjuk el egymásnak.” [14] Ugyanazon éjszakán feltárult Andrásnak, aki egy az apostolok közül, hogy, mindannyijuk áttekintésével, János írja le mindezeket a saját nevében.

[15] et ideo licit uaria sinculis euangeliorum libris principia doceantur [16] nihil tamen differt credentium fidei [17] cum uno ac principali spu declarate sint in omnibus omnia [18] de natiuitate de passione de resurrectione de conuersatione cum decipulis suis [19] ac de gemino eius aduentu primo in humilitate dispectus quod fotu secundum potestate regali preclarum quod foturum est.

[15] et ideo licet varia singulis euangeliorum libris principia doceantur [16] nihil tamen differt credentium fidei, [17] cum uno ac principali spiritu declarata sint in omnibus omnia [18] de natiuitate, de passione, de resurrectione, de conuersatione cum discipulis suis, [19] et de gemino eius aduentu, primum in humilitate despectus, quod fuit, secundum potestate regali praeclarum, quod futurum est.

[15] És bár az egyes evangéliumok külön könyveiben különböző kezdetek taníthatók,[16] ennek ellenére nincs különbség a hívők hitében, [17] mivel mindent [mindegyikben] az egyetlen szuverén Szellem hirdet meg – [18] születésével, szenvedélyével, feltámadásával, tanítványaival való járásával kapcsolatban. [19] és kettős adventjével kapcsolatban: az első az alázatban, amikor megvetették, ami volt; a második a királyi hatalomban, dicsőséges, aminek lennie kell.

[20] quid ergo mirum si iohannes tam constanter sincula etia in epistulis suis proferam dicens in semeipsu [21] quae uidimus oculis nostris et auribus audiuimus et manus nostrae palpauerunt haec scripsimus uobis [22] sic enim non solum uisurem sed & auditorem sed & scriptore omnium mirabiliu dni per ordinem profetetur

[ 20] quid ergo mirum, si Iohannes tam constanter singula etiam in epistolis suis proferat dicens in semetipso [21] Quae uidimus oculis nostris, et auribus audiuimus, et manus nostrae palpauerunt, haec scripsimus uobis? [22] Sic enim non solum uisorem, sed et auditorem, sed et scriptorem omnium mirabilium Domini per ordinem profitetur.

[20] Micsoda csodálkozás tehát, ha János oly állandóan előhozza az egyes kérdéseket az Ő leveleiben is, mondván magáról: [21] “Amit a szemünkkel láttunk, és fülünkkel és kezünkkel hallottunk ezeket a dolgokat írtuk nektek. ” [22] Mert így kijelenti, hogy nemcsak szemtanú és hallgató volt, hanem rendben írta az Úr minden csodálatos dolgát.

[23] acta aute omniu apostolorum sub uno libro scribta sunt [24] lucas obtime theofile conprindit quia sub praesentia eius singula gerebantur [25] sicute et semote passione petri euidenter declarat [26] sed & profectione pauli ab urbe ad spania proficescentis

[23] Acta autem omnium apostolorum sub uno libro scripta sunt. [24] Lucas “optimo Theophilo” comprehendit, quae sub praesentia eius singula gerebantur, [25] sicut et remote passionem Petri evidenter declarat, [26] sed et profectionem Pauli ab urbe ad Spaniam proficiscentis.

[23] Az összes apostol cselekedeteit azonban egy könyvben írták meg. [24] Lukács röviden leírta a legkiválóbb Theophilus bizonyos dolgait, amelyek az ő jelenlétében történtek [25], mivel nyilvánvalóan Péter halálát [26] és Pál Városból való távozását is összefüggésbe hozza. Hispániába tartott.

[27] epistulae autem pauli quae a quo loco uel qua ex causa directe sint uolentatibus intellegere ipse declarant [28] primu omnium corintheis scysmae heresis interdicens [29] deinceps b callatis circumcisione [30] romanis aute ornidine scripturarum sed et principium earum osd esse xpm intimans prolexius scripsit

[27] Epistolae autem Pauli, quae, a quo loco, uel qua ex causa directae sint, uolentibus intelligere ipsae declarant. [28] primum omnium Corinthiis schisma haeresis interdicens, [29] deinceps Galatis circumcisionem, [30] Romanis autem ordine scripturarum, sed et principium earum esse Christum intimans, prolixius scripsit;

[27] Maguk Pál levelei azonban megmutatják azoknak, akik tudni akarják, hogy kik ők, milyen helyről és miért küldték őket. [28] Először a korintusiaknak írt, intve az eretnekség szakadását; [29] a körülmetélés ellen a galatáknak; [30] a rómaiaknak azonban az Írások rendjét bőségesen leírta meglehetősen hosszan rámutatva, hogy Krisztus a fő témájuk.

[31] de quibus sincolis necesse est ad nobis desputari [32] cum ipse beatus apostolus paulus sequens prodecessuris sui iohannis ordine non nisi nomenati semptae ecclesiis scribat ordine tali [33] a corenthios prima. ad efesius seconda ad philippinses tertia ad colosensis quarta ad calatas quinta ad tensaolenicinsis sexta. ad romanos septima

[31] de quibus singulis necesse est a nobis disputari; [32] cum ipse beatus Apostolus Paulus sequens prodecessoris sui Iohannis ordinem, nonnisi nominatim septem ecclesiis scribat ordine tali: [33] ad Corinthios prima, ad Ephesios secunda, ad Philippenses tertia, ad Colossenses quarta, ad Galatas quinta, ad Thessalonicensibus sexta, ad Romanos septima.

[31] Nekünk azonban szükséges , hogy ezekről egyenként beszéljünk, [32] mivel maga az áldott Pál apostol, elődje, János példáját utánozva, hét egyháznak írt csak név szerint [és] ebben a sorrendben: [33] Az első a korintusiakhoz, a második az efezusiakhoz, a harmadik a filippiekhez, a negyedik a kolosszusokhoz, az ötödik a galatákhoz, a hatodik a thesszalonikaiakhoz és a hetedik a rómaiakhoz.

[34] uerum corentheis et thesaolecensibus licet pro correbtione iteretur [35] una tamen per omnem orbem terrae ecclesia deffusa esse denoscitur [36] et iohannis eni in apocalebsy licet septe eccleseis scribat tamen omnibus dicit

[34] uerum Corinthiis, et Thessalonicensibus licet pro correptione iteretur, [35] una tamen per omnem orbem terrae ecclesia diffusa esse denoscitur. [36] et Iohannes enim in Apocalypsi licet septem ecclesiis scribat, tamen omnibus dicit.

[34] A korintusiaknak és a tesszalonikaiaknak a feddés miatt még egy levelet írt. [35] mindazonáltal [nyilvánvaló, hogy] az egyik egyházról ismert, hogy az egész földgömbön elterjedt. [36] Mert János is, noha hét egyháznak írt az Apokalipszisben, mindazokkal beszél.

[37] ueru ad filemonem una et at titu una et ad tymotheu duas pro affecto et dilectione [38] in honore tamen eclesiae catholice in ordinatione eclesiastice descepline scificate sunt.

[37] uerum ad Philemonem unam, et ad Titum unam, et ad Timotheum duas pro affectu et dilectione; [38] in honore tamen ecclesiae catholicae in ordinatione ecclesiasticae disciplinae sanctificatae sunt.

[37] Bár a Filemonhoz és a Tituszhoz írt egy-egy levél és a Timoteushoz írt két levél oka a szeretet és a barátság, [38] az Általános Egyház tiszteletére azonban az egyházi fegyelem elrendelése szentesítette őket.

[39] Fertur etiam ad laudecenses alia ad alexandrinos pauli nomine fincte ad heresem marcionis [40] et alia plura quae in chatholicam eclesiam recepi non potest fel enim cum melle misceri non concruit

[39] fertur etiam ad Laodicenses, alia ad Alexandrinos, Pauli nomine fictae ad haeresem Marcionis, [40] et alia plura, quae in catholicam ecclesiam recipi non potest; fel enim cum melle misceri non congruit.

[39] A Laodiceaiaknak és egy másiknak az alexandriaiaknak is létezik egy [levél], amelyet Pál nevében koholtak Marcion eretneksége szerint. [40] Sok olyan is van, amelyet nem lehet elfogadni az Általános Egyházban, mert az epét nem lehet keverni mézzel.

[41] epistola sane iude et superscrictio iohannis duas in catholica habentur [42] et sapientia ab amicis salomonis in honore ipsius scripta [43] apocalapse etiam iohanis et petri tantum recipimus quam quidam ex nostris legi in eclesia nolunt

[41] Epistola san Iudae, et superscriptio Iohannis duas in catholica habentur; [42] et Sapientia ab amicis Salomonis in honorem ipsius scripta. [43] apocalypses etiam Iohannis, et Petri, tantum recipimus, quam quidam ex nostris legi in ecclesia nolunt.

[41] A Júdás-levelet és a kettőt “Jánosról” felirattal elfogadják az Általános [Egyház] – [42], így Salamon bölcsességét is barátok írják az ő tiszteletére. [43] Csak János és Péter apokalipsziseit fogadjuk el, bár néhányan nem akarjuk, hogy az egyházban olvassák.

[44] pastorem uero nuperrim ettemporibus nostris in urbe roma herma conscripsit sedente cathetra urbis romae aeclesiae pio eps fratrer eius [45] et ideo legi eum quide oportet se puplicare uero in eclesia populo [46] neque inter profetas conpletum numero [47] neque inter apostolos in fine temporum potest.

[44] Pastorem uero nuperrime temporibus nostris in Urbe Roma Hermas conscripsit, sedente cathedra Urbis Romae ecclesiae Pio Episcopo fratre eius; [45] et ideo legi eum quidem oportet, se publicare uero in ecclesia populo, [46] neque inter Prophetas, completum numero, [47] neque inter apostolos, in finem temporum potest.

[44] De Hermász írta a Pásztort nemrégiben, Róma városában, napjainkban komponálta, míg testvére, Pius püspök Róma városának [püspöki] székhelyét foglalta el. [45] És ezért valóban el kell olvasni, de nem adható ki az egyházi emberek számára, [46] sem a próféták között, mivel teljes a számuk, [47] sem az apostolok között, mert ez utánuk következik. Időben.

[48] arsinoi autem seu ualentini. uel mitiadis nihil in totum recipemus. [49] qui etiam nouu psalmorum librum marcioni conscripserunt una cum basilide assianom catafry cum constitutorem. . . .

[48] Arsinoi autem, seu Ualentini, uel Mitiadis nihil in totum recipimus. [49] qui etiam nouum Psalmorum librum Marcioni concripserunt una cum Basilide Assianum Catafrygum constitutorem. . . .

[48] De semmit sem fogadunk el az Arsinoes, a Valentinus vagy a Miltiades (?) közül. [49] Azok is [elutasításra kerülnek], akik új Zsoltárkönyvet állítottak össze Marcion számára Basilides-szel és az ázsiai katafrikusokkal (?) együtt. . ..

Muratori töredék. Bibliotheca Ambrosiana, Cod. J 101 sup.
Tregelles facsimiléje 1857