Mt 26

 

1 ΚΑΙ ΕΓΕΝΕΤΟ ὅτε ἐτέλεσεν ὁ Ἰησοῦς πάντας τοὺς λόγους τούτους, εἶπεν τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ

1 Történt, hogy amikor Jézus bevégezte mindezeket a beszédeket, így szólt tanítványaihoz:

2 Οἴδατε ὅτι μετὰ δύο ἡμέρας τὸ πάσχα γίνεται, καὶ ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου παραδίδοται εἰς τὸ σταυρωθῆναι.

2 „Tudjátok, hogy két nap múlva a Pászka lesz, és az Emberfiát átadják, hogy keresztre feszítsék.”

3 Τότε συνήχθησαν οἱ ἀρχιερεῖς καὶ οἱ πρεσβύτεροι τοῦ λαοῦ εἰς τὴν αὐλὴν τοῦ ἀρχιερέως τοῦ λεγομένου Καιάφα,

3 Akkor a főpapok és a nép vénei összegyűltek a főpap udvarában, akit Kaifásnak hívtak.

4 καὶ συνεβουλεύσαντο ἵνα τὸν Ἰησοῦν δόλῳ κρατήσωσιν καὶ ἀποκτείνωσιν·

4 Megtanácskozták, hogy Jézust csellel elfogják és megölik.

5 ἔλεγον δέ Μὴ ἐν τῇ ἑορτῇ, ἵνα μὴ θόρυβος γένηται ἐν τῷ λαῷ.

5 Azonban azt mondták: „Ne az Ünnepen, nehogy zavargás támadjon a nép között!”

6 Τοῦ δὲ Ἰησοῦ γενομένου ἐν Βηθανίᾳ ἐν οἰκίᾳ Σίμωνος τοῦ λεπροῦ,

6 Amikor Jézus Betániában volt a leprás Simon házában,

7 προσῆλθεν αὐτῷ γυνὴ ἔχουσα ἀλάβαστρον μύρου βαρυτίμου καὶ κατέχεεν ἐπὶ τῆς κεφαλῆς αὐτοῦ ἀνακειμένου.

7 odajött hozzá egy asszony alabástrom edényben igen drága kenettel és kiöntötte azt Jézus fejére, aki éppen az étkezéshez telepedett.

8 ἰδόντες δὲ οἱ μαθηταὶ ἠγανάκτησαν λέγοντες Εἰς τί ἡ ἀπώλεια αὕτη;

8 Ennek láttán a tanítványok így méltatlankodtak: „Mire ez a veszteség?

9 ἐδύνατο γὰρ τοῦτο πραθῆναι πολλοῦ καὶ δοθῆναι πτωχοῖς.

9 Hisz sokért el lehetett volna ezt adni és odaadni a koldusoknak.”

10 γνοὺς δὲ ὁ Ἰησοῦς εἶπεν αὐτοῖς Τί κόπους παρέχετε τῇ γυναικί; ἔργον γὰρ καλὸν ἠργάσατο εἰς ἐμέ·

10 Jézus észrevette ezt és azt mondta nekik: „Miért bántjátok ezt az asszonyt? Hiszen jót művelt velem.

11 πάντοτε γὰρ τοὺς πτωχοὺς ἔχετε μεθ᾽ ἑαυτῶν, ἐμὲ δὲ οὐ πάντοτε ἔχετε·

11 Mert koldusok mindig lesznek veletek, de én nem leszek mindig veletek,

12 βαλοῦσα γὰρ αὕτη τὸ μύρον τοῦτο ἐπὶ τοῦ σώματός μου πρὸς τὸ ἐνταφιάσαι με ἐποίησεν.

12 amikor ő kiöntötte ezt a kenetet a testemre, a temetésemre tette.

13 ἀμὴν λέγω ὑμῖν, ὅπου ἐὰν κηρυχθῇ τὸ εὐαγγέλιον τοῦτο ἐν ὅλῳ τῷ κόσμῳ, λαληθήσεται καὶ ὃ ἐποίησεν αὕτη εἰς μνημόσυνον αὐτῆς.

13 Bizony, mondom nektek, az egész világon, ahol csak hirdetni fogják ezt az örömhírt, az ő emlékezetére elbeszélik majd azt is, amit tett.”

14 Τότε πορευθεὶς εἷς τῶν δώδεκα, ὁ λεγόμενος Ἰούδας Ἰσκαριώτης, πρὸς τοὺς ἀρχιερεῖς

14 Ekkor egy a tizenkettő közül, akit iskarióti Júdásnak hívtak, elment a főpapokhoz

15 εἶπεν Τί θέλετέ μοι δοῦναι κἀγὼ ὑμῖν παραδώσω αὐτόν; οἱ δὲ ἔστησαν αὐτῷ τριάκοντα ἀργύρια.

15 mondva: „Mit adtok nekem, ha átadom őt nektek?” Azok megígértek neki harminc ezüstöt.

16 καὶ ἀπὸ τότε ἐζήτει εὐκαιρίαν ἵνα αὐτὸν παραδῷ.

16 Attól fogva kereste, hogy átadja őt.

17 Τῇ δὲ πρώτῃ τῶν ἀζύμων προσῆλθον οἱ μαθηταὶ τῷ Ἰησοῦ λέγοντες Ποῦ θέλεις ἑτοιμάσωμέν σοι φαγεῖν τὸ πάσχα;

17 A kovásztalanok első napján odamentek a tanítványok Jézushoz, és azt mondták: „Hol akarod, hogy elkészítsük neked a pászkát?”

18 ὁ δὲ εἶπεν Ὑπάγετε εἰς τὴν πόλιν πρὸς τὸν δεῖνα καὶ εἴπατε αὐτῷ Ὁ διδάσκαλος λέγει Ὁ καιρός μου ἐγγύς ἐστιν· πρὸς σὲ ποιῶ τὸ πάσχα μετὰ τῶν μαθητῶν μου.

18 Ő azt felelte: „Eredjetek el a városba ehhez és ehhez, és mondjátok meg neki: ’A Tanító üzeni: Az időm közel van, nálad fogom megtartani a pászkát a tanítványaimmal.”

19 καὶ ἐποίησαν οἱ μαθηταὶ ὡς συνέταξεν αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς, καὶ ἡτοίμασαν τὸ πάσχα.

19 A tanítványok úgy tettek, ahogy Jézus meghagyta nekik, és elkészítették a pászkát.

20 Ὀψίας δὲ γενομένης ἀνέκειτο μετὰ τῶν δώδεκα [μαθητῶν].

20 Amikor beesteledett, asztalhoz ült a tizenkettővel.

21 καὶ ἐσθιόντων αὐτῶν εἶπεν Ἀμὴν λέγω ὑμῖν ὅτι εἷς ἐξ ὑμῶν παραδώσει με.

21 Miközben ettek, így szólt: „Bizony, mondom nektek: egy közületek átad engem.”

22 καὶ λυπούμενοι σφόδρα ἤρξαντο λέγειν αὐτῷ εἷς ἕκαστος Μήτι ἐγώ εἰμι, κύριε;

22 Erre nagyon elszomorodtak és egyenként elkezdték kérdezgetni: „Csak nem én vagyok az, Uram?”

23 ὁ δὲ ἀποκριθεὶς εἶπεν Ὁ ἐμβάψας μετ᾽ ἐμοῦ τὴν χεῖρα ἐν τῷ τρυβλίῳ οὗτός με παραδώσει·

23 Ő így válaszolt: „Aki velem együtt mártja kezét a tálba, az ad át engem.

24 ὁ μὲν υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου ὑπάγει καθὼς γέγραπται περὶ αὐτοῦ, οὐαὶ δὲ τῷ ἀνθρώπῳ ἐκείνῳ δι᾽ οὗ ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου παραδίδοται· καλὸν ἦν αὐτῷ εἰ οὐκ ἐγεννήθη ὁ ἄνθρωπος ἐκεῖνος.

24 Az Emberfia ugyan elmegy, amint meg van írva felőle, de jaj annak az embernek, aki az Emberfiát átadja. Jobb lett volna annak az embernek, ha meg sem születik.”

25 ἀποκριθεὶς δὲ Ἰούδας ὁ παραδιδοὺς αὐτὸν εἶπεν Μήτι ἐγώ εἰμι, ῥαββεί; λέγει αὐτῷ Σὺ εἶπας.

25 Ekkor megszólalt Júdás, aki átadta őt: „Csak nem én vagyok az, Rabbi?” azt felelte neki: „Te mondtad.”

26 Ἐσθιόντων δὲ αὐτῶν λαβὼν ὁ Ἰησοῦς ἄρτον καὶ εὐλογήσας ἔκλασεν καὶ δοὺς τοῖς μαθηταῖς εἶπεν Λάβετε φάγετε, τοῦτό ἐστιν τὸ σῶμά μου.

26 Miközben ettek, Jézus fogta a kenyeret, áldást mondott, megtörte és odaadta tanítványainak e szavakkal: „Vegyétek és egyétek, ez az én testem.”

27 καὶ λαβὼν ποτήριον [καὶ] εὐχαριστήσας ἔδωκεν αὐτοῖς λέγων Πίετε ἐξ αὐτοῦ πάντες,

27 Aztán fogta a kelyhet, hálát adva odaadta nekik ezekkel a szavakkal: „Igyatok ebből mindnyájan,

28 τοῦτο γάρ ἐστιν τὸ αἷμά μου τῆς διαθήκης τὸ περὶ πολλῶν ἐκχυννόμενον εἰς ἄφεσιν ἁμαρτιῶν·

28 mert ez az én vérem, a szövetségé, amely sokakért kiontatik a vétkek bocsánatára.

29 λέγω δὲ ὑμῖν, οὐ μὴ πίω ἀπ᾽ ἄρτι ἐκ τούτου τοῦ γενήματος τῆς ἀμπέλου ἕως τῆς ἡμέρας ἐκείνης ὅταν αὐτὸ πίνω μεθ᾽ ὑμῶν καινὸν ἐν τῇ βασιλείᾳ τοῦ πατρός μου.

29 Mondom nektek: mostantól nem iszom a szőlőnek ebből a terméséből addig a napig, amíg az újat nem iszom veletek Atyám Országában.”,

30 Καὶ ὑμνήσαντες ἐξῆλθον εἰς τὸ Ὄρος τῶν Ἐλαιῶν.

30 és énekelve, kimentek az Olajfák hegyére.

31 Τότε λέγει αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς Πάντες ὑμεῖς σκανδαλισθήσεσθε ἐν ἐμοὶ ἐν τῇ νυκτὶ ταύτῃ, γέγραπται γάρ Πατάξω τὸν ποιμένα, καὶ διασκορπισθήσονται τὰ πρόβατα τῆς ποίμνης·

31 Akkor Jézus azt mondta nekik: „Ezen az éjszakán ti mind megbotránkoztok bennem, mert írva van: `Megverem a pásztort, és szétszélednek a nyáj juhai’

32 μετὰ δὲ τὸ ἐγερθῆναί με προάξω ὑμᾶς εἰς τὴν Γαλιλαίαν.

32 De miután feltámadtam, előttetek megyek Galileába.”

33 ἀποκριθεὶς δὲ ὁ Πέτρος εἶπεν αὐτῷ Εἰ πάντες σκανδαλισθήσονται ἐν σοί, ἐγὼ οὐδέποτε σκανδαλισθήσομαι.

33 Erre Péter megszólalt és azt mondta neki: „Ha mindenki megbotránkozik is benned, én soha meg nem botránkozom.”

34 ἔφη αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς Ἀμὴν λέγω σοι ὅτι ἐν ταύτῃ τῇ νυκτὶ πρὶν ἀλέκτορα φωνῆσαι τρὶς ἀπαρνήσῃ με.

34 Jézus azt felelte neki: „Bizony, mondom neked: ezen az éjszakán, mielőtt a kakas hangja szól, háromszor is megtagadsz engem.”

35 λέγει αὐτῷ ὁ Πέτρος Κἂν δέῃ με σὺν σοὶ ἀποθανεῖν, οὐ μή σε ἀπαρνήσομαι. ὁμοίως καὶ πάντες οἱ μαθηταὶ εἶπαν.

35 Péter erre így fogadkozott: „Még ha meg is kell veled együtt halnom, akkor sem tagadlak meg téged.” Hasonlóan beszéltek a tanítványok mind.

36 Τότε ἔρχεται μετ᾽ αὐτῶν ὁ Ἰησοῦς εἰς χωρίον λεγόμενον Γεθσημανεί, καὶ λέγει τοῖς μαθηταῖς Καθίσατε αὐτοῦ ἕως [οὗ] ἀπελθὼν ἐκεῖ προσεύξωμαι.

36 Akkor Jézus elment velük egy birtokra, amelyet Getszemáninak hívnak, és azt mondta a tanítványoknak: „Üljetek le itt, amíg én elmegyek oda és imádkozom.”

37 καὶ παραλαβὼν τὸν Πέτρον καὶ τοὺς δύο υἱοὺς Ζεβεδαίου ἤρξατο λυπεῖσθαι καὶ ἀδημονεῖν.

37 Maga mellé vette Pétert és Zebedeus két fiát, s elszomorodott és szorongani kezdett.

38 τότε λέγει αὐτοῖς Περίλυπός ἐστιν ἡ ψυχή μου ἕως θανάτου· μείνατε ὧδε καὶ γρηγορεῖτε μετ᾽ ἐμοῦ.

38 Akkor azt mondta nekik: „Bánatos az én lelkem mindhalálig. Maradjatok itt, és virrasszatok velem.”

39 καὶ προελθὼν μικρὸν ἔπεσεν ἐπὶ πρόσωπον αὐτοῦ προσευχόμενος καὶ λέγων Πάτερ μου, εἰ δυνατόν ἐστιν, παρελθάτω ἀπ᾽ ἐμοῦ τὸ ποτήριον τοῦτο· πλὴν οὐχ ὡς ἐγὼ θέλω ἀλλ᾽ ὡς σύ.

39 Egy kissé előbbre ment, arcra borult és így imádkozott: „Atyám, ha lehetséges, vitessék el tőlem ez a kehely, de ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogy te.”

40 καὶ ἔρχεται πρὸς τοὺς μαθητὰς καὶ εὑρίσκει αὐτοὺς καθεύδοντας, καὶ λέγει τῷ Πέτρῳ Οὕτως οὐκ ἰσχύσατε μίαν ὥραν γρηγορῆσαι μετ᾽ ἐμοῦ;

40 Ezután odament a tanítványokhoz, és álomba esve találta őket. Azt mondta Péternek: „Hát nem tudtatok egy órát sem virrasztani velem?

41 γρηγορεῖτε καὶ προσεύχεσθε, ἵνα μὴ εἰσέλθητε εἰς πειρασμόν· τὸ μὲν πνεῦμα πρόθυμον ἡ δὲ σὰρξ ἀσθενής.

41 Virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne jöjjetek! A Szellem ugyan buzgó, de a hús erőtlen.”

42 πάλιν ἐκ δευτέρου ἀπελθὼν προσηύξατο [λέγων] Πάτερ μου, εἰ οὐ δύναται τοῦτο παρελθεῖν ἐὰν μὴ αὐτὸ πίω, γενηθήτω τὸ θέλημά σου.

42 Aztán újra elment másodszor is, és így imádkozott: „Atyám, ha nem lehet, hogy elvétessen ez anélkül, hogy kiigyam, legyen meg a te akaratod.”

43 καὶ ἐλθὼν πάλιν εὗρεν αὐτοὺς καθεύδοντας, ἦσαν γὰρ αὐτῶν οἱ ὀφθαλμοὶ βεβαρημένοι.

43 Megint visszatért, és újra álomba esve találta őket, mert a szemük elnehezedett.

44 καὶ ἀφεὶς αὐτοὺς πάλιν ἀπελθὼν προσηύξατο ἐκ τρίτου τὸν αὐτὸν λόγον εἰπὼν πάλιν.

44 Erre otthagyta őket, ismét elment és harmadszor is imádkozott újra, ugyanazokkal a szavakkal.

45 τότε ἔρχεται πρὸς τοὺς μαθητὰς καὶ λέγει αὐτοῖς Καθεύδετε λοιπὸν καὶ ἀναπαύεσθε· ἰδοὺ ἤγγικεν ἡ ὥρα καὶ ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου παραδίδοται εἰς χεῖρας ἁμαρτωλῶν.

45 Aztán odament a tanítványokhoz és azt mondta nekik: „Aludjatok már és nyugodjatok! Lám, elközelgett az óra, és az Emberfiát a vétkesek kezébe adják.

46 ἐγείρεσθε ἄγωμεν· ἰδοὺ ἤγγικεν ὁ παραδιδούς με.

46 Keljetek föl, menjünk! Lám, közel van már, aki átad engem.”

47 Καὶ ἔτι αὐτοῦ λαλοῦντος ἰδοὺ Ἰούδας εἷς τῶν δώδεκα ἦλθεν καὶ μετ᾽ αὐτοῦ ὄχλος πολὺς μετὰ μαχαιρῶν καὶ ξύλων ἀπὸ τῶν ἀρχιερέων καὶ πρεσβυτέρων τοῦ λαοῦ.

47 Még beszélt, amikor lám, Júdás, egy a tizenkettő közül megérkezett és vele nagy sokaság kardokkal és botokkal a főpapoktól és a nép véneitől.

48 ὁ δὲ παραδιδοὺς αὐτὸν ἔδωκεν αὐτοῖς σημεῖον λέγων Ὃν ἂν φιλήσω αὐτός ἐστιν· κρατήσατε αὐτόν.

48 Aki elárulta őt, jelt adott nekik: „Akit megcsókolok, ő az, fogjátok el!”

49 καὶ εὐθέως προσελθὼν τῷ Ἰησοῦ εἶπεν Χαῖρε, ῥαββεί· καὶ κατεφίλησεν αὐτόν.

49 Mindjárt odajött Jézushoz és azt mondta: „Üdvözlégy, rabbi!” És megcsókolta őt.

50 ὁ δὲ Ἰησοῦς εἶπεν αὐτῷ Ἑταῖρε, ἐφ᾽ ὃ πάρει. τότε προσελθόντες ἐπέβαλον τὰς χεῖρας ἐπὶ τὸν Ἰησοῦν καὶ ἐκράτησαν αὐτόν.

50 Jézus ezt mondta neki: „Barátom, ezért vagy itt?” Akkor odamentek, kezet emeltek Jézusra és megragadták őt.

51 καὶ ἰδοὺ εἷς τῶν μετὰ Ἰησοῦ ἐκτείνας τὴν χεῖρα ἀπέσπασεν τὴν μάχαιραν αὐτοῦ καὶ πατάξας τὸν δοῦλον τοῦ ἀρχιερέως ἀφεῖλεν αὐτοῦ τὸ ὠτίον.

51 És lám, az egyik azok közül, akik Jézussal voltak, kinyújtotta a kezét, kihúzta a kardját, lesújtott a főpap rabszolgájára, és levágta a fülét.

52 τότε λέγει αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς Ἀπόστρεψον τὴν μάχαιράν σου εἰς τὸν τόπον αὐτῆς, πάντες γὰρ οἱ λαβόντες μάχαιραν ἐν μαχαίρῃ ἀπολοῦνται·

52 Jézus erre azt mondta neki: „Tedd vissza a kardodat a helyére. Mert mindaz, aki kardot fog, kard által vész el.

53 ἢ δοκεῖς ὅτι οὐ δύναμαι παρακαλέσαι τὸν πατέρα μου, καὶ παραστήσει μοι ἄρτι πλείω δώδεκα λεγιῶνας ἀγγέλων;

53 Vagy azt hiszed, nem kérhetném Atyámat, hogy azonnal küldjön nekem több, mint tíz légió hírnököt?

54 πῶς οὖν πληρωθῶσιν αἱ γραφαὶ ὅτι οὕτως δεῖ γενέσθαι;

54 De akkor hogyan teljesednének be az Írások, hogy ennek így kell lennie?”

55 Ἐν ἐκείνῃ τῇ ὥρᾳ εἶπεν ὁ Ἰησοῦς τοῖς ὄχλοις Ὡς ἐπὶ λῃστὴν ἐξήλθατε μετὰ μαχαιρῶν καὶ ξύλων συλλαβεῖν με; καθ᾽ ἡμέραν ἐν τῷ ἱερῷ ἐκαθεζόμην διδάσκων καὶ οὐκ ἐκρατήσατέ με.

55 Abban az órában Jézus azt mondta a sokaságnak: „Mint valami rabló ellen, úgy jöttetek ki kardokkal és botokkal, hogy elfogjatok engem. Mindennap a Templomban ültem és tanítottam, és nem fogtatok el.”

56 Τοῦτο δὲ ὅλον γέγονεν ἵνα πληρωθῶσιν αἱ γραφαὶ τῶν προφητῶν. Τότε οἱ μαθηταὶ πάντες ἀφέντες αὐτὸν ἔφυγον.

56 Mindez azért történt, hogy beteljesedjenek a próféták írásai. Akkor a tanítványok mindnyájan otthagyták őt és elfutottak.

57 Οἱ δὲ κρατήσαντες τὸν Ἰησοῦν ἀπήγαγον πρὸς Καιάφαν τὸν ἀρχιερέα, ὅπου οἱ γραμματεῖς καὶ οἱ πρεσβύτεροι συνήχθησαν.

57 Azok pedig megragadták Jézust és elvitték Kaifáshoz, a főpaphoz, ahol az írástudók és vének összegyűltek.

58 ὁ δὲ Πέτρος ἠκολούθει αὐτῷ [ἀπὸ] μακρόθεν ἕως τῆς αὐλῆς τοῦ ἀρχιερέως, καὶ εἰσελθὼν ἔσω ἐκάθητο μετὰ τῶν ὑπηρετῶν ἰδεῖν τὸ τέλος.

58 Péter pedig messziről követte őt a főpap udvaráig. Bement oda és leült a szolgákkal, hogy lássa a dolog végét.

59 οἱ δὲ ἀρχιερεῖς καὶ τὸ συνέδριον ὅλον ἐζήτουν ψευδομαρτυρίαν κατὰ τοῦ Ἰησοῦ ὅπως αὐτὸν θανατώσωσιν,

59 A főpapok pedig, és az egész főtanács hamis tanúságot kerestek Jézus ellen, hogy halálra adják,

60 καὶ οὐχ εὗρον πολλῶν προσελθόντων ψευδομαρτύρων. ὕστερον δὲ προσελθόντες δύο

60 de nem találtak, noha sok hamis tanú jött oda. Végül előjött kettő

61 εἶπαν Οὗτος ἔφη Δύναμαι καταλῦσαι τὸν ναὸν τοῦ θεοῦ καὶ διὰ τριῶν ἡμερῶν οἰκοδομῆσαι.

61 és mondták: „Ez azt mondta: Le tudom bontani az Isten Szentélyét, és három nap alatt fölépítem.”

62 καὶ ἀναστὰς ὁ ἀρχιερεὺς εἶπεν αὐτῷ Οὐδὲν ἀποκρίνῃ; τί οὗτοί σου καταμαρτυροῦσιν;

62 Ekkor a főpap fölkelt és azt mondta neki: „Semmit sem felelsz arra, amit ezek tanúsítanak ellened?”

63 ὁ δὲ Ἰησοῦς ἐσιώπα. καὶ ὁ ἀρχιερεὺς εἶπεν αὐτῷ Ἐξορκίζω σε κατὰ τοῦ θεοῦ τοῦ ζῶντος ἵνα ἡμῖν εἴπῃς εἰ σὺ εἶ ὁ χριστὸς ὁ υἱὸς τοῦ θεοῦ.

63 De Jézus hallgatott. A főpap ezt mondta neki: „Megesketlek téged az Élő Istenre: mondd meg nekünk, te vagy-e a Felkent, az Isten Fia?”

64 λέγει αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς Σὺ εἶπας· πλὴν λέγω ὑμῖν, ἀπ᾽ ἄρτι ὄψεσθε τὸν υἱὸν τοῦ ἀνθρώπου καθήμενον ἐκ δεξιῶν τῆς δυνάμεως καὶ ἐρχόμενον ἐπὶ τῶν νεφελῶν τοῦ οὐρανοῦ.

64 Jézus ezt mondta neki: „Te mondtad. De mondom nektek: most már látni fogjátok az Emberfiát az Erősnek jobbján ülni, és eljönni az ég felhőin”.

65 τότε ὁ ἀρχιερεὺς διέρηξεν τὰ ἱμάτια αὐτοῦ λέγων Ἐβλασφήμησεν· τί ἔτι χρείαν ἔχομεν μαρτύρων; ἴδε νῦν ἠκούσατε τὴν βλασφημίαν·

65 Ekkor a főpap megszaggatta ruháit és így szólt: „Káromkodott! Mi szükségünk van még tanúkra? Íme, most hallottátok a káromkodást.

66 τί ὑμῖν δοκεῖ; οἱ δὲ ἀποκριθέντες εἶπαν Ἔνοχος θανάτου ἐστίν.

66 Mit gondoltok?” Azok ezt felelték: „Átadható a halálra!”

67 Τότε ἐνέπτυσαν εἰς τὸ πρόσωπον αὐτοῦ καὶ ἐκολάφισαν αὐτόν, οἱ δὲ ἐράπισαν

67 Azután az arcába köptek, ököllel verték, mások pedig arcul ütötték

68 λέγοντες Προφήτευσον ἡμῖν, χριστέ, τίς ἐστιν ὁ παίσας σε;

68 és azt mondták: „Prófétálj nekünk, Felkent, ki az, aki megütött téged?”

69 Ὁ δὲ Πέτρος ἐκάθητο ἔξω ἐν τῇ αὐλῇ· καὶ προσῆλθεν αὐτῷ μία παιδίσκη λέγουσα Καὶ σὺ ἦσθα μετὰ Ἰησοῦ τοῦ Γαλιλαίου·

69 Péter pedig kint ült az udvaron. Odament hozzá egy szolgálólány és így szólt: „Te is a galileai Jézussal voltál!”

70 ὁ δὲ ἠρνήσατο ἔμπροσθεν πάντων λέγων Οὐκ οἶδα τί λέγεις.

70 Ő azonban mindenki előtt letagadta ezt: „Nem tudom, mit szólsz.”

71 ἐξελθόντα δὲ εἰς τὸν πυλῶνα εἶδεν αὐτὸν ἄλλη καὶ λέγει τοῖς ἐκεῖ Οὗτος ἦν μετὰ Ἰησοῦ τοῦ Ναζωραίου·

71 Amikor kiment a kapuba, meglátta őt egy másik, és így szólt az ott lévőkhöz: „Ez is a Názáreti Jézussal volt!”

72 καὶ πάλιν ἠρνήσατο μετὰ ὅρκου ὅτι Οὐκ οἶδα τὸν ἄνθρωπον.

72 Ő ismét esküvel tagadta: „Nem ismerem azt az embert!”

73 μετὰ μικρὸν δὲ προσελθόντες οἱ ἑστῶτες εἶπον τῷ Πέτρῳ Ἀληθῶς καὶ σὺ ἐξ αὐτῶν εἶ, καὶ γὰρ ἡ λαλιά σου δῆλόν σε ποιεῖ·

73 Kis idő múltán odamentek az ott állók és azt mondták Péternek: „Biztosan te is közülük vagy, hiszen a beszéded is elárul téged.”

74 τότε ἤρξατο καταθεματίζειν καὶ ὀμνύειν ὅτι Οὐκ οἶδα τὸν ἄνθρωπον. καὶ εὐθὺς ἀλέκτωρ ἐφώνησεν·

74 Erre ő elkezdett átkozódni és esküdözni: „Nem ismerem azt az embert.” Akkor mindjárt megszólalt a kakas hangja.

75 καὶ ἐμνήσθη ὁ Πέτρος τοῦ ῥήματος Ἰησοῦ εἰρηκότος ὅτι Πρὶν ἀλέκτορα φωνῆσαι τρὶς ἀπαρνήσῃ με, καὶ ἐξελθὼν ἔξω ἔκλαυσεν πικρῶς.

75 Péter pedig emlékezett Jézus szavára, aki mondta: „Mielőtt a kakas szól, háromszor tagadsz meg engem.” Kiment onnan és keserves sírásra fakadt.

 

Mt 27