Mt 22

 

1 Καὶ ἀποκριθεὶς ὁ Ἰησοῦς πάλιν εἶπεν ἐν παραβολαῖς αὐτοῖς λέγων

1 Ezután Jézus újra beszélni kezdett, és ismét példázatokban szólt hozzájuk:

2 Ὡμοιώθη ἡ βασιλεία τῶν οὐρανῶν ἀνθρώπῳ βασιλεῖ, ὅστις ἐποίησεν γάμους τῷ υἱῷ αὐτοῦ.

2 „Hasonló az Mennyek Országa egy fejedelemhez, aki menyegzőt készített fiának.

3 καὶ ἀπέστειλεν τοὺς δούλους αὐτοῦ καλέσαι τοὺς κεκλημένους εἰς τοὺς γάμους, καὶ οὐκ ἤθελον ἐλθεῖν.

3 Elküldte rabszolgáit, hogy hívják el a meghívottakat a menyegzőre, de azok nem akartak eljönni.

4 πάλιν ἀπέστειλεν ἄλλους δούλους λέγων Εἴπατε τοῖς κεκλημένοις Ἰδοὺ τὸ ἄριστόν μου ἡτοίμακα, οἱ ταῦροί μου καὶ τὰ σιτιστὰ τεθυμένα, καὶ πάντα ἕτοιμα· δεῦτε εἰς τοὺς γάμους.

4 Ekkor más rabszolgákat küldött ezekkel a szavakkal: ’Mondjátok meg a meghívottaknak: Íme, a lakomát elkészítettem, ökreimet és hizlalt állataimat levágtam, minden készen van. Jöjjetek a menyegzőre.’

5 οἱ δὲ ἀμελήσαντες ἀπῆλθον, ὃς μὲν εἰς τὸν ἴδιον ἀγρόν, ὃς δὲ ἐπὶ τὴν ἐμπορίαν αὐτοῦ·

5 De azok nem szándékozván odamenni, az egyik elment a saját mezejére, a másik a kereskedése után,

6 οἱ δὲ λοιποὶ κρατήσαντες τοὺς δούλους αὐτοῦ ὕβρισαν καὶ ἀπέκτειναν.

6 a többiek pedig hatalmukba kerítették a rabszolgáit és gőgösen gyalázva és megölték őket.

7 ὁ δὲ βασιλεὺς ὠργίσθη, καὶ πέμψας τὰ στρατεύματα αὐτοῦ ἀπώλεσεν τοὺς φονεῖς ἐκείνους καὶ τὴν πόλιν αὐτῶν ἐνέπρησεν.

7 Haragra gerjedt erre a fejedelem, s elküldte katonáit. A gyilkosokat elpusztította, a városukat pedig felégette.

8 τότε λέγει τοῖς δούλοις αὐτοῦ Ὁ μὲν γάμος ἕτοιμός ἐστιν, οἱ δὲ κεκλημένοι οὐκ ἦσαν ἄξιοι·

8 Azután azt mondta a rabszolgáinak: ’A menyegző ugyan kész, de a meghívottak nem voltak rá méltók.

9 πορεύεσθε οὖν ἐπὶ τὰς διεξόδους τῶν ὁδῶν, καὶ ὅσους ἐὰν εὕρητε καλέσατε εἰς τοὺς γάμους.

9 Menjetek hát ki útkereszteződésekre, s akit csak találtok, hívjátok a menyegzőre.’

10 καὶ ἐξελθόντες οἱ δοῦλοι ἐκεῖνοι εἰς τὰς ὁδοὺς συνήγαγον πάντας οὓς εὗρον, πονηρούς τε καὶ ἀγαθούς· καὶ ἐπλήσθη ὁ νυμφὼν ἀνακειμένων.

10 A rabszolgák kimentek az utakra és összegyűjtöttek mindenkit, akit találtak, gonoszokat és jókat egyaránt, s a menyegzős ház megtelt vendégekkel.

11 εἰσελθὼν δὲ ὁ βασιλεὺς θεάσασθαι τοὺς ἀνακειμένους εἶδεν ἐκεῖ ἄνθρωπον οὐκ ἐνδεδυμένον ἔνδυμα γάμου·

11 Amikor a fejedelem bement, hogy megnézze az asztalnál ülőket, látott ott egy embert, aki nem volt menyegzős ruhába öltözve.

12 καὶ λέγει αὐτῷ Ἑταῖρε, πῶς εἰσῆλθες ὧδε μὴ ἔχων ἔνδυμα γάμου; ὁ δὲ ἐφιμώθη.

12 Azt mondta neki: ’Barátom, hogyan jöttél be ide menyegzős ruha nélkül?’ Az nem szólt semmit.

13 τότε ὁ βασιλεὺς εἶπεν τοῖς διακόνοις Δήσαντες αὐτοῦ πόδας καὶ χεῖρας ἐκβάλετε αὐτὸν εἰς τὸ σκότος τὸ ἐξώτερον· ἐκεῖ ἔσται ὁ κλαυθμὸς καὶ ὁ βρυγμὸς τῶν ὀδόντων.

13 Ekkor a fejedelem azt mondta a szolgálóknak: ’Kötözzétek meg kezét és lábát és vessétek ki őt a külső sötétségre. Lesz majd ott sírás és fogcsikorgatás!’

14 πολλοὶ γάρ εἰσιν κλητοὶ ὀλίγοι δὲ ἐκλεκτοί.

14 Mert sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak.”

15 Τότε πορευθέντες οἱ Φαρισαῖοι συμβούλιον ἔλαβον ὅπως αὐτὸν παγιδεύσωσιν ἐν λόγῳ.

15 Ekkor a farizeusok elmentek és megtanácskozták, hogy hogyan ejthetnék tőrbe őt igével.

16 καὶ ἀποστέλλουσιν αὐτῷ τοὺς μαθητὰς αὐτῶν μετὰ τῶν Ἡρῳδιανῶν λέγοντας Διδάσκαλε, οἴδαμεν ὅτι ἀληθὴς εἶ καὶ τὴν ὁδὸν τοῦ θεοῦ ἐν ἀληθείᾳ διδάσκεις, καὶ οὐ μέλει σοι περὶ οὐδενός, οὐ γὰρ βλέπεις εἰς πρόσωπον ἀνθρώπων·

16 Odaküldték hozzá tanítványaikat a Heródespártiakkal és azt mondták neki: „Tanító! Tudjuk, hogy Igaz vagy és az Isten útját az Igazság szerint tanítod, nem törődsz senkivel, mert nem nézed az emberek személyét.

17 εἰπὸν οὖν ἡμῖν τί σοι δοκεῖ· ἔξεστιν δοῦναι κῆνσον Καίσαρι ἢ οὔ;

17 Mondd meg tehát nekünk, mit gondolsz: Szabad-e adót fizetni a Cézárnak, vagy nem?”

18 γνοὺς δὲ ὁ Ἰησοῦς τὴν πονηρίαν αὐτῶν εἶπεν Τί με πειράζετε, ὑποκριταί;

18 Jézus azonban felismerte gonoszságukat és így szólt: „Miért kísértetek engem, ti képmutatók!

19 ἐπιδείξατέ μοι τὸ νόμισμα τοῦ κήνσου. οἱ δὲ προσήνεγκαν αὐτῷ δηνάριον.

19 Mutassátok meg nekem a census érmét!” Azok odahoztak neki egy dénárt.

20 καὶ λέγει αὐτοῖς Τίνος ἡ εἰκὼν αὕτη καὶ ἡ ἐπιγραφή;

20 Ekkor így szólt nekik: „Kié ez a képmás és a felirat?”

21 λέγουσιν Καίσαρος. τότε λέγει αὐτοῖς Ἀπόδοτε οὖν τὰ Καίσαρος Καίσαρι καὶ τὰ τοῦ θεοῦ τῷ θεῷ.

21 Azt mondták neki: „A Cézáré.” Erre azt mondta nekik: „Adjátok meg tehát a Cézárnak, ami a Cézáré, és az Istennek, ami az Istené.”

22 καὶ ἀκούσαντες ἐθαύμασαν, καὶ ἀφέντες αὐτὸν ἀπῆλθαν.

22 Azok ezt hallva elcsodálkoztak, otthagyták őt és elmentek.

23 Ἐν ἐκείνῃ τῇ ἡμέρᾳ προσῆλθον αὐτῷ Σαδδουκαῖοι, λέγοντες μὴ εἶναι ἀνάστασιν, καὶ ἐπηρώτησαν αὐτὸν

23 Azon a napon odamentek hozzá a szadduceusok, akik azt mondják, hogy nincs feltámadás. Megkérdezték őt:

24 λέγοντες Διδάσκαλε, Μωυσῆς εἶπεν Ἐάν τις ἀποθάνῃ μὴ ἔχων τέκνα, ἐπιγαμβρεύσει ὁ ἀδελφὸς αὐτοῦ τὴν γυναῖκα αὐτοῦ καὶ ἀναστήσει σπέρμα τῷ ἀδελφῷ αὐτοῦ.

24 „Tanító! Mózes azt mondta: ’Ha valaki meghal gyermekek nélkül, akkor a testvére vegye magához a feleségét, és támasszon utódot testvérének’

25 ἦσαν δὲ παρ᾽ ἡμῖν ἑπτὰ ἀδελφοί· καὶ ὁ πρῶτος γήμας ἐτελεύτησεν, καὶ μὴ ἔχων σπέρμα ἀφῆκεν τὴν γυναῖκα αὐτοῦ τῷ ἀδελφῷ αὐτοῦ·

25 Nos, volt nálunk hét testvér. Az első megnősült, de meghalt, és nem lévén utóda, ráhagyta az asszonyát a testvérére.

26 ὁμοίως καὶ ὁ δεύτερος καὶ ὁ τρίτος, ἕως τῶν ἑπτά·

26 Hasonlóan a második és a harmadik is, sőt, mind a hét.

27 ὕστερον δὲ πάντων ἀπέθανεν ἡ γυνή.

27 Mindnyájuk után pedig meghalt az asszony is.

28 ἐν τῇ ἀναστάσει οὖν τίνος τῶν ἑπτὰ ἔσται γυνή; πάντες γὰρ ἔσχον αὐτήν.

28 A feltámadáskor melyiknek lesz az asszonya a hét közül? Hiszen mindegyiké volt.”

29 ἀποκριθεὶς δὲ ὁ Ἰησοῦς εἶπεν αὐτοῖς Πλανᾶσθε μὴ εἰδότες τὰς γραφὰς μηδὲ τὴν δύναμιν τοῦ θεοῦ·

29 Jézus így válaszolt nekik: „Tévelyegtek, mert nem ismeritek az Írásokat, sem az Isten erejét.

30 ἐν γὰρ τῇ ἀναστάσει οὔτε γαμοῦσιν οὔτε γαμίζονται, ἀλλ᾽ ὡς ἄγγελοι ἐν τῷ οὐρανῷ εἰσίν·

30 A feltámadottak ugyanis nem nősülnek, és férjhez sem mennek, hanem olyanok lesznek, mint a hírnökök az Égben.

31 περὶ δὲ τῆς ἀναστάσεως τῶν νεκρῶν οὐκ ἀνέγνωτε τὸ ῥηθὲν ὑμῖν ὑπὸ τοῦ θεοῦ λέγοντος

31 A halottak feltámadásáról nem ismertétek meg amit Isten mondott nektek:

32 Ἐγώ εἰμι ὁ θεὸς Ἀβραὰμ καὶ ὁ θεὸς Ἰσαὰκ καὶ ὁ θεὸς Ἰακώβ; οὐκ ἔστιν [ὁ] θεὸς νεκρῶν ἀλλὰ ζώντων.

32 `Én vagyok Ábrahám Istene és Izsák Istene és Jákob Istene?’ Ő nem a halottak Istene, hanem az élőké.”

33 Καὶ ἀκούσαντες οἱ ὄχλοι ἐξεπλήσσοντο ἐπὶ τῇ διδαχῇ αὐτοῦ.

33 Mikor a sokadalom ezt meghallotta, csodálkozott a tanításán.

34 Οἱ δὲ Φαρισαῖοι ἀκούσαντες ὅτι ἐφίμωσεν τοὺς Σαδδουκαίους συνήχθησαν ἐπὶ τὸ αὐτό.

34 Mikor a farizeusok meghallották, hogy a szaddúceusokat elnémította, összegyűltek maguk között,

35 καὶ ἐπηρώτησεν εἷς ἐξ αὐτῶν νομικὸς πειράζων αὐτόν

35 és az egyikük, egy törvénytudó, hogy próbára tegye, megkérdezte tőle:

36 Διδάσκαλε, ποία ἐντολὴ μεγάλη ἐν τῷ νόμῳ;

36 „Tanító, melyik a legnagyobb parancs a Törvényben?”

37 ὁ δὲ ἔφη αὐτῷ Ἀγαπήσεις Κύριον τὸν θεόν σου ἐν ὅλῃ καρδίᾳ σου καὶ ἐν ὅλῃ τῇ ψυχῇ σου καὶ ἐν ὅλῃ τῇ διανοίᾳ σου·

37 Ő azt mondta neki: „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes értelmedből.

38 αὕτη ἐστὶν ἡ μεγάλη καὶ πρώτη ἐντολή.

38 Ez a legnagyobb, az első parancs.

39 δευτέρα ὁμοία αὕτη Ἀγαπήσεις τὸν πλησίον σου ὡς σεαυτόν.

39 A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat

40 ἐν ταύταις ταῖς δυσὶν ἐντολαῖς ὅλος ὁ νόμος κρέμαται καὶ οἱ προφῆται.

40 Ezen a két parancson függ az egész Törvény és a próféták.”

41 Συνηγμένων δὲ τῶν Φαρισαίων ἐπηρώτησεν αὐτοὺς ὁ Ἰησοῦς

41 Mivel a farizeusok együtt voltak, Jézus megkérdezte őket:

42 λέγων Τί ὑμῖν δοκεῖ περὶ τοῦ χριστοῦ; τίνος υἱός ἐστιν; λέγουσιν αὐτῷ Τοῦ Δαυείδ.

42 „Mit gondoltok a Felkentről? Kinek a fia ő?” Azt felelték neki: „Dávidé.”

43 λέγει αὐτοῖς Πῶς οὖν Δαυεὶδ ἐν πνεύματι καλεῖ αὐτὸν κύριον λέγων

43 Erre megkérdezte tőlük: „Akkor Dávid miért hívja őt a Szellem által Úrnak, amikor így szól:

44 Εἶπεν Κύριος τῷ κυρίῳ μου Κάθου ἐκ δεξιῶν μου ἕως ἂν θῶ τοὺς ἐχθρούς σου ὑποκάτω τῶν ποδῶν σου;

44 Így szól az Úr az én Uramhoz: Jobbom felől foglalj helyet, míg lábaid alá vetem ellenségeidet

45 εἰ οὖν Δαυεὶδ καλεῖ αὐτὸν κύριον, πῶς υἱὸς αὐτοῦ ἐστίν;

45 Ha tehát Dávid Úrnak hívja őt, hogyan lehet az ő fia?”

46 καὶ οὐδεὶς ἐδύνατο ἀποκριθῆναι αὐτῷ λόγον, οὐδὲ ἐτόλμησέν τις ἀπ᾽ ἐκείνης τῆς ἡμέρας ἐπερωτῆσαι αὐτὸν οὐκέτι.

46 Senki sem tudott felelni neki egy szót sem, és attól a naptól fogva senki nem merte őt többé kérdezni.

 

Mt 23