Mt 12

 

1 Ἐν ἐκείνῳ τῷ καιρῷ ἐπορεύθη ὁ Ἰησοῦς τοῖς σάββασιν διὰ τῶν σπορίμων· οἱ δὲ μαθηταὶ αὐτοῦ ἐπείνασαν, καὶ ἤρξαντο τίλλειν στάχυας καὶ ἐσθίειν.

1 Abban az időben, Jézus a Szombaton, egy vetésen keresztül ment át; a tanítványai, pedig megéhezve, gabonafőket kezdtek szaggatni és enni.

2 οἱ δὲ Φαρισαῖοι ἰδόντες εἶπαν αὐτῷ Ἰδοὺ οἱ μαθηταί σου ποιοῦσιν ὃ οὐκ ἔξεστιν ποιεῖν ἐν σαββάτῳ.

2 A farizeusok pedig ezt látva, mondják neki: „Lám, a te tanítványaid olyat tesznek, amit nem illendő tenniük Szombaton.”

3 ὁ δὲ εἶπεν αὐτοῖς Οὐκ ἀνέγνωτε τί ἐποίησεν Δαυεὶδ ὅτε ἐπείνασεν καὶ οἱ μετ᾽ αὐτοῦ;

3 Ő ezt mondta nekik: „Nem ismeritek, mit tett Dávid, mikor megéhezett, ő és akik vele voltak?

4 πῶς εἰσῆλθεν εἰς τὸν οἶκον τοῦ θεοῦ καὶ τοὺς ἄρτους τῆς προθέσεως ἔφαγον, ὃ οὐκ ἐξὸν ἦν αὐτῷ φαγεῖν οὐδὲ τοῖς μετ᾽ αὐτοῦ, εἰ μὴ τοῖς ἱερεῦσιν μόνοις;

4 Hogy bement az Isten házába és megette a kitett kenyereket, amiket nem illet volna megennie, sem azoknak, akik vele voltak, hanem csak a papoknak.

5 ἢ οὐκ ἀνέγνωτε ἐν τῷ νόμῳ ὅτι τοῖς σάββασιν οἱ ἱερεῖς ἐν τῷ ἱερῷ τὸ σάββατον βεβηλοῦσιν καὶ ἀναίτιοί εἰσιν;

5 Avagy nem olvastátok a Törvényben, hogy a papok Szombaton a Templomban megtörik a Szombatot, és vétlenek?

6 λέγω δὲ ὑμῖν ὅτι τοῦ ἱεροῦ μεῖζόν ἐστιν ὧδε.

6 Mondom pedig nektek: nagyobb ez itt a Templomtól.

7 εἰ δὲ ἐγνώκειτε τί ἐστιν Ἔλεος θέλω καὶ οὐ θυσίαν, οὐκ ἂν κατεδικάσατε τοὺς ἀναιτίους.

7 Ha pedig felismernétek, hogy mi ez: Irgalmasságot akarok és nem áldozatot, soha ezeket az ártatlanokat nem kárhoztattátok volna.

8 κύριος γάρ ἐστιν τοῦ σαββάτου ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου.

8 Mert az Emberfia ura a Szombatnak.”

9 Καὶ μεταβὰς ἐκεῖθεν ἦλθεν εἰς τὴν συναγωγὴν αὐτῶν·

9 És onnan elmenve az ő zsinagógájába érkezett.

10 καὶ ἰδοὺ ἄνθρωπος χεῖρα ἔχων ξηράν. καὶ ἐπηρώτησαν αὐτὸν λέγοντες Εἰ ἔξεστι τοῖς σάββασιν θεραπεύειν; ἵνα κατηγορήσωσιν αὐτοῦ.

10 És volt ott egy aszú kezű ember. És kérdezték tőle: „Szabad-e Szombaton gyógyítani?” Hogy bevádolhassák.

11 ὁ δὲ εἶπεν αὐτοῖς Τίς [ἔσται] ἐξ ὑμῶν ἄνθρωπος ὃς ἕξει πρόβατον ἕν, καὶ ἐὰν ἐμπέσῃ τοῦτο τοῖς σάββασιν εἰς βόθυνον, οὐχὶ κρατήσει αὐτὸ καὶ ἐγερεῖ;

11 Ő pedig ezt mondta nekik: „Ki azaz ember közületek, akinek van egy juha és az Szombaton esik verembe, nem ragadja-e meg és emeli ki azt?

12 πόσῳ οὖν διαφέρει ἄνθρωπος προβάτου. ὥστε ἔξεστιν τοῖς σάββασιν καλῶς ποιεῖν.

12 Mennyivel hasznosabb az ember a juhoknál. Tehát szabad jót tenni Szombaton.”

13 Τότε λέγει τῷ ἀνθρώπῳ Ἔκτεινόν σου τὴν χεῖρα· καὶ ἐξέτεινεν, καὶ ἀπεκατεστάθη ὑγιὴς ὡς ἡ ἄλλη.

13 Akkor azt mondja az embernek: „Nyújtsd ki a kezed!” kinyújtotta és olyan egészséges lett mint a másik.

14 Ἐξελθόντες δὲ οἱ Φαρισαῖοι συμβούλιον ἔλαβον κατ᾽ αὐτοῦ ὅπως αὐτὸν ἀπολέσωσιν.

14 Kimenve pedig a farizeusok tanácsot tartottak ellene, hogy elveszejtsék.

15 Ὁ δὲ Ἰησοῦς γνοὺς ἀνεχώρησεν ἐκεῖθεν. Καὶ ἠκολούθησαν αὐτῷ πολλοί, καὶ ἐθεράπευσεν αὐτοὺς πάντας,

15 Jézus pedig ezt ismerve elment onnan. Nagy sokadalom követte őt, és meggyógyította őket mind.

16 καὶ ἐπετίμησεν αὐτοῖς ἵνα μὴ φανερὸν αὐτὸν ποιήσωσιν·

16 És megparancsolta nekik, hogy ne jelentsék a tetteit.

17 ἵνα πληρωθῇ τὸ ῥηθὲν διὰ Ἠσαίου τοῦ προφήτου λέγοντος

17 Hogy beteljesedjék, ami mondatott Izajás próféta által:

18 Ἰδοὺ ὁ παῖς μου ὃν ᾑρέτισα, ὁ ἀγαπητός μου ὃν εὐδόκησεν ἡ ψυχή μου· θήσω τὸ πνεῦμά μου ἐπ᾽ αὐτόν, καὶ κρίσιν τοῖς ἔθνεσιν ἀπαγγελεῖ.

18 Lám, a gyermek, akit választottam, a szerettem, akiben kedvét leli a lelkem; Ráhelyezem a Szellemem, és ítéletet hirdet a nemzeteknek;

19 Οὐκ ἐρίσει οὐδὲ κραυγάσει, οὐδὲ ἀκούσει τις ἐν ταῖς πλατείαις τὴν φωνὴν αὐτοῦ.

19 Nem vitázik és nem kiált, senki sem hallja a tereken az ő hangját;

20 κάλαμον συντετριμμένον οὐ κατεάξει καὶ λίνον τυφόμενον οὐ σβέσει, ἕως ἂν ἐκβάλῃ εἰς νῖκος τὴν κρίσιν.

20 A megroppant nádat nem töri meg, a füstölő mécsest nem oltja be, míg győzelemre nem viszi az ítéletet;

21 καὶ τῷ ὀνόματι αὐτοῦ ἔθνη ἐλπιοῦσιν.

21 és az ő nevében reménykednek a nemzetek.

22 Τότε προσήνεγκαν αὐτῷ δαιμονιζόμενον τυφλὸν καὶ κωφόν· καὶ ἐθεράπευσεν αὐτόν, ὥστε τὸν κωφὸν λαλεῖν καὶ βλέπειν.

22 Ekkor odahoztak neki egy ördöngös vakot és némát; és meggyógyította őt, úgy hogy szólt és látott.

23 Καὶ ἐξίσταντο πάντες οἱ ὄχλοι καὶ ἔλεγον Μήτι οὗτός ἐστιν ὁ υἱὸς Δαυείδ;

23 És mind az egész sokaság csodálkozott és mondták: „Nemde ez Dávid fia?”

24 οἱ δὲ Φαρισαῖοι ἀκούσαντες εἶπον Οὗτος οὐκ ἐκβάλλει τὰ δαιμόνια εἰ μὴ ἐν τῷ Βεεζεβοὺλ ἄρχοντι τῶν δαιμονίων.

24 A farizeusok pedig ezt hallván, mondták: „Ez nem vet ki ördögöket, ha csak nem Belzebubbal, az ördögök fejedelmével.”

25 Εἰδὼς δὲ τὰς ἐνθυμήσεις αὐτῶν εἶπεν αὐτοῖς Πᾶσα βασιλεία μερισθεῖσα καθ᾽ ἑαυτῆς ἐρημοῦται, καὶ πᾶσα πόλις ἢ οἰκία μερισθεῖσα καθ᾽ ἑαυτῆς οὐ σταθήσεται.

25 Ismervén, pedig az indulataikat, azt mondta nekik: „Minden ország, ami önmagában megoszlik, elpusztul, és minden város vagy ház, mi önmagával megoszlik, nem állhat fenn.

26 καὶ εἰ ὁ Σατανᾶς τὸν Σατανᾶν ἐκβάλλει, ἐφ᾽ ἑαυτὸν ἐμερίσθη· πῶς οὖν σταθήσεται ἡ βασιλεία αὐτοῦ;

26 És ha a Sátán a Sátán által kivettetik, megoszttatik önmaga által; akkor hogy állhat fenn az ő országa?

27 καὶ εἰ ἐγὼ ἐν Βεεζεβοὺλ ἐκβάλλω τὰ δαιμόνια, οἱ υἱοὶ ὑμῶν ἐν τίνι ἐκβάλλουσιν; διὰ τοῦτο αὐτοὶ κριταὶ ἔσονται ὑμῶν.

27 Ezért, ha én Belzebubbal, az ördögök fejedelmével vetek ki ördögöket, a ti fiaitok kivel vetnek ki? Ezért ők lesznek a ti bíráitok.

28 εἰ δὲ ἐν πνεύματι θεοῦ ἐγὼ ἐκβάλλω τὰ δαιμόνια, ἄρα ἔφθασεν ἐφ᾽ ὑμᾶς ἡ βασιλεία τοῦ θεοῦ.

28 Ha pedig én az Isten Szellemével vetek ki ördögöket, akkor eljött közétek az Isten Országa.

29 ἢ πῶς δύναταί τις εἰσελθεῖν εἰς τὴν οἰκίαν τοῦ ἰσχυροῦ καὶ τὰ σκεύη αὐτοῦ ἁρπάσαι, ἐὰν μὴ πρῶτον δήσῃ τὸν ἰσχυρόν; καὶ τότε τὴν οἰκίαν αὐτοῦ διαρπάσει.

29 Avagy, hogy mehet valaki az erős házába, és elragadja az ő edényét, hacsak előtte meg nem kötözi az erőst, és csak akkor mehet bevenni a házát.

30 ὁ μὴ ὢν μετ᾽ ἐμοῦ κατ᾽ ἐμοῦ ἐστίν, καὶ ὁ μὴ συνάγων μετ᾽ ἐμοῦ σκορπίζει.

30 Aki nincs velem, ellenem van, és aki nem gyűjt énvelem, az szétszór.

31 Διὰ τοῦτο λέγω ὑμῖν, πᾶσα ἁμαρτία καὶ βλασφημία ἀφεθήσεται τοῖς ἀνθρώποις, ἡ δὲ τοῦ πνεύματος βλασφημία οὐκ ἀφεθήσεται.

31 Azért mondom nektek: minden vétek és káromlás elbocsáttatik az embereknek, azonban a Szellem káromlása nem bocsáttatik meg.

32 καὶ ὃς ἐὰν εἴπῃ λόγον κατὰ τοῦ υἱοῦ τοῦ ἀνθρώπου, ἀφεθήσεται αὐτῷ· ὃς δ᾽ ἂν εἴπῃ κατὰ τοῦ πνεύματος τοῦ ἁγίου, οὐκ ἀφεθήσεται αὐτῷ οὔτε ἐν τούτῳ τῷ αἰῶνι οὔτε ἐν τῷ μέλλοντι.

32 Ha valaki az Emberfia ellen mond igét, megbocsáttatik neki; azonban, aki a Szent Szellem ellen mond igét, nem bocsáttatik meg neki sem ebben a létben, sem pedig a következőben.

33 Ἢ ποιήσατε τὸ δένδρον καλὸν καὶ τὸν καρπὸν αὐτοῦ καλόν, ἢ ποιήσατε τὸ δένδρον σαπρὸν καὶ τὸν καρπὸν αὐτοῦ σαπρόν· ἐκ γὰρ τοῦ καρποῦ τὸ δένδρον γινώσκεται.

33 Avagy tegyetek jó fát és annak jó a gyümölcse is, avagy tegyetek rothadt fát és rothadt a gyümölcse is. Mert a fa gyümölcséről ismerszik meg.

34 γεννήματα ἐχιδνῶν, πῶς δύνασθε ἀγαθὰ λαλεῖν πονηροὶ ὄντες; ἐκ γὰρ τοῦ περισσεύματος τῆς καρδίας τὸ στόμα λαλεῖ.

34 Viperák nemzettei! Hogy beszélhetnétek tisztákat, gonosz voltúakként? Mert a szívnek bőségéből beszél a száj.

35 ὁ ἀγαθὸς ἄνθρωπος ἐκ τοῦ ἀγαθοῦ θησαυροῦ ἐκβάλλει ἀγαθά, καὶ ὁ πονηρὸς ἄνθρωπος ἐκ τοῦ πονηροῦ θησαυροῦ ἐκβάλλει πονηρά.

35 A tiszta ember tiszta kincséből hoz tisztát, és a gonosz ember a gonosz kincséből hoz ki gonoszat.

36 Λέγω δὲ ὑμῖν ὅτι πᾶν ῥῆμα ἀργὸν ὃ λαλήσουσιν οἱ ἄνθρωποι, ἀποδώσουσιν περὶ αὐτοῦ λόγον ἐν ἡμέρᾳ κρίσεως·

36 Mondom pedig én nektek, hogy minden hiú szólásról, amit az emberek beszélnek, számot kell adni az ítélet napján.

37 ἐκ γὰρ τῶν λόγων σου δικαιωθήσῃ, καὶ ἐκ τῶν λόγων σου καταδικασθήσῃ.

37 Mert az igéid által igazulsz meg, és az igéid által jutsz az elítéltetésre.”

38 Τότε ἀπεκρίθησαν αὐτῷ τινὲς τῶν γραμματέων καὶ Φαρισαίων λέγοντες Διδάσκαλε, θέλομεν ἀπὸ σοῦ σημεῖον ἰδεῖν.

38 Ekkor feleltek neki az írástudók és a farizeusok, mondván: „Tanító, jelet akarunk látni tőled!”

39 ὁ δὲ ἀποκριθεὶς εἶπεν αὐτοῖς Γενεὰ πονηρὰ καὶ μοιχαλὶς σημεῖον ἐπιζητεῖ, καὶ σημεῖον οὐ δοθήσεται αὐτῇ εἰ μὴ τὸ σημεῖον Ἰωνᾶ τοῦ προφήτου.

39 Ő pedig mondta felelve: „A gonosz és házasságtörő nemzedék jelet kíván, de nem adatik neki jel, ha csak nem Jónás prófétáé:

40 ὥσπερ γὰρ ἦν Ἰωνᾶς ἐν τῇ κοιλίᾳ τοῦ κήτους τρεῖς ἡμέρας καὶ τρεῖς νύκτας, οὕτως ἔσται ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου ἐν τῇ καρδίᾳ τῆς γῆς τρεῖς ἡμέρας καὶ τρεῖς νύκτας.

40 Mert amint Jónás a cet gyomrában három nap és három éjjel, úgy lesz az Emberfia a föld szívében három nap és három éjjel.

41 ἄνδρες Νινευεῖται ἀναστήσονται ἐν τῇ κρίσει μετὰ τῆς γενεᾶς ταύτης καὶ κατακρινοῦσιν αὐτήν· ὅτι μετενόησαν εἰς τὸ κήρυγμα Ἰωνᾶ, καὶ ἰδοὺ πλεῖον Ἰωνᾶ ὧδε.

41 A ninivei férfiak felállnak az ítélet napján ezzel a nemzedékkel, és megítélik őket, mert ők átalakították értelmüket Jónás hirdetésére, és most teljesebb van itt Jónásnál.

42 βασίλισσα νότου ἐγερθήσεται ἐν τῇ κρίσει μετὰ τῆς γενεᾶς ταύτης καὶ κατακρινεῖ αὐτήν· ὅτι ἦλθεν ἐκ τῶν περάτων τῆς γῆς ἀκοῦσαι τὴν σοφίαν Σολομῶνος, καὶ ἰδοὺ πλεῖον Σολομῶνος ὧδε.

42 Dél úrnője feláll majd az ítélet napján ezzel a nemzedékkel és megítéli őket, mert a föld végéről jött hallgatni Salamon bölcsességét, s most nagyobb van itt Salamonnál.

43 Ὅταν δὲ τὸ ἀκάθαρτον πνεῦμα ἐξέλθῃ ἀπὸ τοῦ ἀνθρώπου, διέρχεται δι᾽ ἀνύδρων τόπων ζητοῦν ἀνάπαυσιν, καὶ οὐχ εὑρίσκει.

43 Amikor a tisztátalan szellem kijön az emberből, aszú helyen jár, megnyugvást keresve, de nem lelve.

44 τότε λέγει Εἰς τὸν οἶκόν μου ἐπιστρέψω ὅθεν ἐξῆλθον· καὶ ἐλθὸν εὑρίσκει σχολάζοντα [καὶ] σεσαρωμένον καὶ κεκοσμημένον.

44 Ekkor mondja: ’Visszafordulok a házamba, ahonnan kijöttem.’ És megérkezve üresen találja, kisöpörve és felékesítve.

45 τότε πορεύεται καὶ παραλαμβάνει μεθ᾽ ἑαυτοῦ ἑπτὰ ἕτερα πνεύματα πονηρότερα ἑαυτοῦ, καὶ εἰσελθόντα κατοικεῖ ἐκεῖ· καὶ γίνεται τὰ ἔσχατα τοῦ ἀνθρώπου ἐκείνου χείρονα τῶν πρώτων. Οὕτως ἔσται καὶ τῇ γενεᾷ ταύτῃ τῇ πονηρᾷ.

45 Ekkor megyen és magához vesz még hét szellemet, nálánál gonoszabbakat, és bemenve ott laknak. Annak az embernek, pedig ez utóbbi állapota gonoszabb lesz, mint a megelőző. Így lesz ezzel a gonosz nemzedékkel is.”

46 Ἔτι αὐτοῦ λαλοῦντος τοῖς ὄχλοις ἰδοὺ ἡ μήτηρ καὶ οἱ ἀδελφοὶ αὐτοῦ ἱστήκεισαν ἔξω ζητοῦντες αὐτῷ λαλῆσαι.

46 Míg ő beszélt a sokaságnak, lám, az anyja és testvérei kint megálltak, kérvén, hogy beszélhessenek vele.

47 [ εἶπεν δέ τις αὐτῷ, Ἰδοὺ ἡ μήτηρ σου καὶ οἱ ἀδελφοί σου ἔξω ἑστήκασιν ζητοῦντές σοι λαλῆσαι.]

47 Tehát mondta neki az egyik: „Lám, a te anyád és a testvéreid, kint állnak és kérik, hogy beszélhessenek veled.”

48 ὁ δὲ ἀποκριθεὶς εἶπεν τῷ λέγοντι αὐτῷ Τίς ἐστιν ἡ μήτηρ μου, καὶ τίνες εἰσὶν οἱ ἀδελφοί μου;

48 És ő a neki szólónak felelte, ezt mondva: „Ki az én anyám és kik az én testvéreim?”

49 καὶ ἐκτείνας τὴν χεῖρα [αὐτοῦ] ἐπὶ τοὺς μαθητὰς αὐτοῦ εἶπεν Ἰδοὺ ἡ μήτηρ μου καὶ οἱ ἀδελφοί μου·

49 És kezét kiterjesztve tanítványai fölé, így szólt: „Ím, az én anyám és az én testvéreim!

50 ὅστις γὰρ ἂν ποιήσῃ τὸ θέλημα τοῦ πατρός μου τοῦ ἐν οὐρανοῖς, αὐτός μου ἀδελφὸς καὶ ἀδελφὴ καὶ μήτηρ ἐστίν.

50 Mert mind, aki megteszi az én Égi Atyám akaratát, az én testvérem és testvérnőm, és anyám.”

 

Mt 13