Mk 7

 

1 Καὶ συνάγονται πρὸς αὐτὸν οἱ Φαρισαῖοι καί τινες τῶν γραμματέων ἐλθόντες ἀπὸ Ἰεροσολύμων

1 és eljött Jeruzsálemből néhány farizeus és írástudó, akik Jézus köré gyűltek.

2 καὶ ἰδόντες τινὰς τῶν μαθητῶν αὐτοῦ ὅτι κοιναῖς χερσίν, τοῦτ᾽ ἔστιν ἀνίπτοις, ἐσθίουσιν τοὺς ἄρτους.

2 Látták, hogy egynémely tanítványa közönséges kezű, azaz mosdatlanul esznek a kenyeret.

3 – οἱ γὰρ Φαρισαῖοι καὶ πάντες οἱ Ἰουδαῖοι ἐὰν μὴ πυγμῇ νίψωνται τὰς χεῖρας οὐκ ἐσθίουσιν, κρατοῦντες τὴν παράδοσιν τῶν πρεσβυτέρων,

3 A farizeusok ugyanis, és mind a júdeaiak, hacsak kezüket egy maréknyi vízzel meg nem mossák, nem esznek, követve az öregek hagyományát.

4 καὶ ἀπ᾽ ἀγορᾶς ἐὰν μὴ ῥαντίσωνται οὐκ ἐσθίουσιν, καὶ ἄλλα πολλά ἐστιν ἃ παρέλαβον κρατεῖν, βαπτισμοὺς ποτηρίων καὶ ξεστῶν καὶ χαλκίων. –

4 Ha a piacról jönnek, nem esznek, amíg be nem merítkeznek; és sok egyéb dolog van, amit hagyományaik szerint meg kell tartaniuk: a poharak és korsók, a rézedények és ágyak bemerítését.

5 καὶ ἐπερωτῶσιν αὐτὸν οἱ Φαρισαῖοι καὶ οἱ γραμματεῖς Διὰ τί οὐ περιπατοῦσιν οἱ μαθηταί σου κατὰ τὴν παράδοσιν τῶν πρεσβυτέρων, ἀλλὰ κοιναῖς χερσὶν ἐσθίουσιν τὸν ἄρτον;

5 Megkérdezték tehát őt a farizeusok és az írástudók: „Miért nem járnak a tanítványaid a régiek hagyománya szerint, miért esznek kenyeret közönséges kézzel?”

6 ὁ δὲ εἶπεν αὐτοῖς Καλῶς ἐπροφήτευσεν Ἠσαίας περὶ ὑμῶν τῶν ὑποκριτῶν, ὡς γέγραπται ὅτι „Οὗτος ὁ λαὸς τοῖς χείλεσίν με τιμᾷ, ἡ δὲ καρδία αὐτῶν πόρρω ἀπέχει ἀπ᾽ ἐμοῦ·”

6 Ő ezt felelte nekik: „Helyesen jövendölt rólatok Izajás, képmutatók, amint írva van: „Ez a nép, ajkával tisztel engem, de a szíve távol van tőlem,

7 μάτην δὲ σέβονταί με, διδάσκοντες διδασκαλίας ἐντάλματα ἀνθρώπων·

7 pedig hiába tisztelnek, ha emberi tanítást és parancsokat tanítanak”.

8 ἀφέντες τὴν ἐντολὴν τοῦ θεοῦ κρατεῖτε τὴν παράδοσιν τῶν ἀνθρώπων. [ ]

8 Mert Isten parancsát elhagyva az emberek hagyományát tartjátok, [a korsók és poharak bemerítését, és sok egyéb ezekhez hasonló dolgot tettek.]”

9 καὶ ἔλεγεν αὐτοῖς Καλῶς ἀθετεῖτε τὴν ἐντολὴν τοῦ θεοῦ, ἵνα τὴν παράδοσιν ὑμῶν τηρήσητε·

9 És ezt mondta nekik: „Szépen kijátsszátok Isten parancsolatát, hogy a magatok hagyományát megtartsátok.

10 Μωυσῆς γὰρ εἶπεν Τίμα τὸν πατέρα σου καὶ τὴν μητέρα σου, καί Ὁ κακολογῶν πατέρα ἢ μητέρα θανάτῳ τελευτάτω·

10 Mert Mózes ezt mondta: `Tiszteld apádat és anyádat’; és: `Aki apjára vagy anyjára rosszat szól, haljon meg’.

11 ὑμεῖς δὲ λέγετε Ἐὰν εἴπῃ ἄνθρωπος τῷ πατρὶ ἢ τῇ μητρί Κορβάν, ὅ ἐστιν Δῶρον, ὃ ἐὰν ἐξ ἐμοῦ ὠφεληθῇς,

11 Ti azonban azt mondjátok: `Ha az ember azt mondja apjának vagy anyjának: korbán, azaz adomány az, amivel neked tartoznék’,

12 οὐκέτι ἀφίετε αὐτὸν οὐδὲν ποιῆσαι τῷ πατρὶ ἢ τῇ μητρί,

12 azontúl már nem hagyjátok, hogy valamit tegyen az apjáért vagy anyjáért,

13 ἀκυροῦντες τὸν λόγον τοῦ θεοῦ τῇ παραδόσει ὑμῶν ᾗ παρεδώκατε· καὶ παρόμοια τοιαῦτα πολλὰ ποιεῖτε.

13 s így érvénytelenítitek Isten Igéjét a ti hagyományotok kedvéért, melyet tovább adtok; és sok más effélét tesztek.”

14 Καὶ προσκαλεσάμενος πάλιν τὸν ὄχλον ἔλεγεν αὐτοῖς Ἀκούσατέ μου πάντες καὶ σύνετε.

14 És ismét magához hívta a tömeget és azt mondta nekik: „Hallgassatok mind és értsétek meg:

15 οὐδὲν ἔστιν ἔξωθεν τοῦ ἀνθρώπου εἰσπορευόμενον εἰς αὐτὸν ὃ δύναται κοινῶσαι αὐτόν· ἀλλὰ τὰ ἐκ τοῦ ἀνθρώπου ἐκπορευόμενά ἐστιν τὰ κοινοῦντα τὸν ἄνθρωπον.

15 Semmi, ami kívülről megy be az emberbe, nem teheti őt közönségessé, hanem ami az emberből kijön, az teszi az embert közönségessé.

16 [εἴ τις ἔχει ὦτα ἀκούειν ἀκουέτω.]

[16 Akinek füle van a hallásra, hallja meg.]”

17 Καὶ ὅτε εἰσῆλθεν εἰς οἶκον ἀπὸ τοῦ ὄχλου, ἐπηρώτων αὐτὸν οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ τὴν παραβολήν.

17 Amikor bement a házba a tömegtől, megkérdezték őt tanítványai a példázatról.

18 καὶ λέγει αὐτοῖς Οὕτως καὶ ὑμεῖς ἀσύνετοί ἐστε; οὐ νοεῖτε ὅτι πᾶν τὸ ἔξωθεν εἰσπορευόμενον εἰς τὸν ἄνθρωπον οὐ δύναται αὐτὸν κοινῶσαι,

18 Ezt mondta nekik: „Hát, ti is ilyen értetlenek vagytok? Nem értitek, hogy mindaz, ami kívülről megy be az emberbe, nem teheti közönségessé őt,

19 ὅτι οὐκ εἰσπορεύεται αὐτοῦ εἰς τὴν καρδίαν ἀλλ᾽ εἰς τὴν κοιλίαν, καὶ εἰς τὸν ἀφεδρῶνα ἐκπορεύεται; – καθαρίζων πάντα τὰ βρώματα.

19 mert nem a szívébe jut, hanem a gyomrába, aztán pedig az árnyékszékbe kerül?” Ezzel megtisztított minden ételt.

20 ἔλεγεν δὲ ὅτι Τὸ ἐκ τοῦ ἀνθρώπου ἐκπορευόμενον ἐκεῖνο κοινοῖ τὸν ἄνθρωπον·

20 „Hanem, amint mondtam, ami az emberből kijön, az teszi közönségessé az embert.

21 ἔσωθεν γὰρ ἐκ τῆς καρδίας τῶν ἀνθρώπων οἱ διαλογισμοὶ οἱ κακοὶ ἐκπορεύονται, πορνεῖαι, κλοπαί, φόνοι,

21 Mert belülről, az emberek szívéből erednek a gonosz meggondolások, paráznaságok, lopások, gyilkosságok,

22 μοιχεῖαι, πλεονεξίαι, πονηρίαι, δόλος, ἀσέλγεια, ὀφθαλμὸς πονηρός, βλασφημία, ὑπερηφανία, ἀφροσύνη·

22 házasságtörések, kapzsiság, gonoszság és csalárdság, kicsapongások, gonosz szemek, káromkodás, kevélység és esztelenség.

23 πάντα ταῦτα τὰ πονηρὰ ἔσωθεν ἐκπορεύεται καὶ κοινοῖ τὸν ἄνθρωπον.

23 Mindezek a gonoszságok belülről származnak, és ez közönségessé teszi az embert.”

24 Ἐκεῖθεν δὲ ἀναστὰς ἀπῆλθεν εἰς τὰ ὅρια Τύρου [καὶ Σιδῶνος]. Καὶ εἰσελθὼν εἰς οἰκίαν οὐδένα ἤθελεν γνῶναι, καὶ οὐκ ἠδυνάσθη λαθεῖν·

24 Onnan pedig továbbállt és Tírusz és Szidón vidékére ment. Bement egy házba, de nem akarta, hogy felismerje valaki; mégsem maradhatott rejtve.

25 ἀλλ᾽ εὐθὺς ἀκούσασα γυνὴ περὶ αὐτοῦ, ἧς εἶχεν τὸ θυγάτριον αὐτῆς πνεῦμα ἀκάθαρτον, ἐλθοῦσα προσέπεσεν πρὸς τοὺς πόδας αὐτοῦ·

25 Hanem rögtön meghallotta egy asszony is, akinek a lányában tisztátalan Szellem volt; odajött és a lábaihoz esett.

26 ἡ δὲ γυνὴ ἦν Ἑλληνίς, Συροφοινίκισσα τῷ γένει· καὶ ἠρώτα αὐτὸν ἵνα τὸ δαιμόνιον ἐκβάλῃ ἐκ τῆς θυγατρὸς αὐτῆς.

26 Az asszony görög volt, szír-föníciai nemzetségű, s kérte őt, hogy vesse ki lányából az ördögöt.

27 καὶ ἔλεγεν αὐτῇ Ἄφες πρῶτον χορτασθῆναι τὰ τέκνα, οὐ γάρ ἐστιν καλὸν λαβεῖν τὸν ἄρτον τῶν τέκνων καὶ τοῖς κυναρίοις βαλεῖν.

27 Ő azt mondta neki: „Hadd lakjanak jól először a gyermekek; mert nem való elvenni a gyerekek kenyerét, és a kutyafiaknak vetni.”

28 ἡ δὲ ἀπεκρίθη καὶ λέγει αὐτῷ Ναί, κύριε, καὶ τὰ κυνάρια ὑποκάτω τῆς τραπέζης ἐσθίουσιν ἀπὸ τῶν ψιχίων τῶν παιδίων.

28 De az válaszolt neki és így szólt: „Uram! A kutyafiak is esznek az asztal alatt a gyermekek morzsáiból!”

29 καὶ εἶπεν αὐτῇ Διὰ τοῦτον τὸν λόγον ὕπαγε, ἐξελήλυθεν ἐκ τῆς θυγατρός σου τὸ δαιμόνιον.

29 Erre ő azt mondta neki: „Mivel ezt mondtad, eredj, kiment az ördög lányodból.”

30 καὶ ἀπελθοῦσα εἰς τὸν οἶκον αὐτῆς εὗρεν τὸ παιδίον βεβλημένον ἐπὶ τὴν κλίνην καὶ τὸ δαιμόνιον ἐξεληλυθός.

30 Amikor hazaért, a kislányt az ágyon fekve találta, és az ördög már kiment belőle.

31 Καὶ πάλιν ἐξελθὼν ἐκ τῶν ὁρίων Τύρου ἦλθεν διὰ Σιδῶνος εἰς τὴν θάλασσαν τῆς Γαλιλαίας ἀνὰ μέσον τῶν ὁρίων Δεκαπόλεως.

31 És ismét elment Tírusz vidékéről. Szidónon át a Galileai tengerhez ment, a Tízváros határába.

32 Καὶ φέρουσιν αὐτῷ κωφὸν καὶ μογιλάλον, καὶ παρακαλοῦσιν αὐτὸν ἵνα ἐπιθῇ αὐτῷ τὴν χεῖρα.

32 Ott odavittek hozzá egy siketnémát, és kérték őt, hogy tegye rá a kezét.

33 καὶ ἀπολαβόμενος αὐτὸν ἀπὸ τοῦ ὄχλου κατ᾽ ἰδίαν ἔβαλεν τοὺς δακτύλους αὐτοῦ εἰς τὰ ὦτα αὐτοῦ καὶ πτύσας ἥψατο τῆς γλώσσης αὐτοῦ,

33 Félrevonta őt külön a sokaságtól, a füleibe dugta ujjait, köpött, megérintette a nyelvét,

34 καὶ ἀναβλέψας εἰς τὸν οὐρανὸν ἐστέναξεν, καὶ λέγει αὐτῷ Ἐφφαθά, ὅ ἐστιν Διανοίχθητι·

34 és föltekintve az Égre, fohászkodott, és azt mondta neki: „Effata!”, azaz „Nyílj meg!”

35 καὶ ἠνοίγησαν αὐτοῦ αἱ ἀκοαί, καὶ ἐλύθη ὁ δεσμὸς τῆς γλώσσης αὐτοῦ, καὶ ἐλάλει ὀρθῶς·

35 És azonnal megnyíltak a fülei a hallásra, megoldódott nyelvének köteléke, és helyesen beszélt.

36 καὶ διεστείλατο αὐτοῖς ἵνα μηδενὶ λέγωσιν· ὅσον δὲ αὐτοῖς διεστέλλετο, αὐτοὶ μᾶλλον περισσότερον ἐκήρυσσον.

36 Ekkor megparancsolta nekik, hogy senkinek se mondják el, de minél jobban tiltotta nekik, annál inkább hirdették.

37 καὶ ὑπερπερισσῶς ἐξεπλήσσοντο λέγοντες Καλῶς πάντα πεποίηκεν, καὶ τοὺς κωφοὺς ποιεῖ ἀκούειν καὶ ἀλάλους λαλεῖν.

37 Szerfölött csodálkoztak és mondták: „Mindent jól tett meg; a süketeket hallókká tette és a némákat beszélőkké!”

 

 

Mk 8