Lk 9 - Magyar Teológia

1 Συνκαλεσάμενος δὲ τοὺς δώδεκα ἔδωκεν αὐτοῖς δύναμιν καὶ ἐξουσίαν ἐπὶ πάντα τὰ δαιμόνια καὶ νόσους θεραπεύειν,	1 Tizenkét tanítványát összehívva, erőt adott nekik és hatalmat az ördögök felett és a betegségek gyógyítására.
2 καὶ ἀπέστειλεν αὐτοὺς κηρύσσειν τὴν βασιλείαν τοῦ θεοῦ καὶ ἰᾶσθαι,	2 És elküldte őket az Isten Országát hirdetni és [betegeket] gyógyítani.
3 καὶ εἶπεν πρὸς αὐτούς Μηδὲν αἴρετε εἰς τὴν ὁδόν, μήτε ῥάβδον μήτε πήραν μήτε ἄρτον μήτε ἀργύριον, μήτε δύο χιτῶνας ἔχειν.	3 És ezt mondta nekik: „Semmit se vigyetek az útra, se botot, se tarisznyát, se kenyeret, se ezüstöt, s két köntösötök se legye.
4 καὶ εἰς ἣν ἂν οἰκίαν εἰσέλθητε, ἐκεῖ μένετε καὶ ἐκεῖθεν ἐξέρχεσθε.	4 És ha egy házba bementek, maradjatok ott és onnan induljatok.
5 καὶ ὅσοι ἂν μὴ δέχωνται ὑμᾶς, ἐξερχόμενοι ἀπὸ τῆς πόλεως ἐκείνης τὸν κονιορτὸν ἀπὸ τῶν ποδῶν ὑμῶν ἀποτινάσσετε εἰς μαρτύριον ἐπ᾽ αὐτούς.	5 És ha valahol be nem fogadnak titeket, kimenvén abból a városból, még a port is verjétek le lábatokról tanúságul ellenük.”
6 Ἐξερχόμενοι δὲ διήρχοντο κατὰ τὰς κώμας εὐαγγελιζόμενοι καὶ θεραπεύοντες πανταχοῦ.	6 Kimenvén pedig, bejárták a falvakat, hirdetve az örömhírt és gyógyítva mindenütt.
7 Ἤκουσεν δὲ Ἡρῴδης ὁ τετραάρχης τὰ γινόμενα πάντα, καὶ διηπόρει διὰ τὸ λέγεσθαι ὑπὸ τινῶν ὅτι Ἰωάνης ἠγέρθη ἐκ νεκρῶν,	7 Heródes, negyedes fejedelem pedig hallva a minden megtörtént dologról, zavarba jött, mivel azt mondták némelyek, hogy János támadt fel a halálból.
8 ὑπὸ τινῶν δὲ ὅτι Ἠλείας ἐφάνη, ἄλλων δὲ ὅτι προφήτης τις τῶν ἀρχαίων ἀνέστη.	8 Mások pedig, hogy Illés jelent meg, megint mások, hogy valamelyik régi próféta támadt fel.
9 εἶπεν δὲ [ὁ] Ἡρῴδης Ἰωάνην ἐγὼ ἀπεκεφάλισα· τίς δέ ἐστιν οὗτος περὶ οὗ ἀκούω τοιαῦτα; καὶ ἐζήτει ἰδεῖν αὐτόν.	9 Heródes ezt mondta: „Jánost én fejeztem le! Kicsoda ez, aki felől ezeket hallom?” És kereste, hogy lássa.
10 Καὶ ὑποστρέψαντες οἱ ἀπόστολοι διηγήσαντο αὐτῷ ὅσα ἐποίησαν. Καὶ παραλαβὼν αὐτοὺς ὑπεχώρησεν κατ᾽ ἰδίαν εἰς πόλιν καλουμένην Βηθσαιδά.	10 És visszafordulva az apostolok elmondtak neki mindent, amit tettek. És odavette őket magához és különvonult velük egy Betszaidának hívott városba.
11 οἱ δὲ ὄχλοι γνόντες ἠκολούθησαν αὐτῷ. καὶ ἀποδεξάμενος αὐτοὺς ἐλάλει αὐτοῖς περὶ τῆς βασιλείας τοῦ θεοῦ, καὶ τοὺς χρείαν ἔχοντας θεραπείας ἰᾶτο.	11 A sokaság pedig, ezt felismervén követte őt. Ő örömmel fogadta őket és beszélt nekik az Isten Országáról, és akiknek szükséges volt gyógyulni, meggyógyította.
12 Ἡ δὲ ἡμέρα ἤρξατο κλίνειν· προσελθόντες δὲ οἱ δώδεκα εἶπαν αὐτῷ Ἀπόλυσον τὸν ὄχλον, ἵνα πορευθέντες εἰς τὰς κύκλῳ κώμας καὶ ἀγροὺς καταλύσωσιν καὶ εὕρωσιν ἐπισιτισμόν, ὅτι ὧδε ἐν ἐρήμῳ τόπῳ ἐσμέν.	12 A Nap pedig hanyatlani kezdett, odament hozzá a tizenkettő mondván: „Oszlasd el a sokadalmat, hogy elmenjenek a környező falvakba és tanyákra megszállni és élelmet találjanak, mert itt puszta helyen vagyunk.”
13 εἶπεν δὲ πρὸς αὐτούς Δότε αὐτοῖς φαγεῖν ὑμεῖς. οἱ δὲ εἶπαν Οὐκ εἰσὶν ἡμῖν πλεῖον ἢ ἄρτοι πέντε καὶ ἰχθύες δύο, εἰ μήτι πορευθέντες ἡμεῖς ἀγοράσωμεν εἰς πάντα τὸν λαὸν τοῦτον βρώματα.	13 Ő azonban ezt mondta nekik: „Adjatok ti nekik enni!” Azok ezt mondták: „Nincs nálunk több, mint öt kenyér és két hal. Ha csak el nem megyünk és mi vásárolunk élelmet az egész népnek.”
14 ἦσαν γὰρ ὡσεὶ ἄνδρες πεντακισχίλιοι. εἶπεν δὲ πρὸς τοὺς μαθητὰς αὐτοῦ Κατακλίνατε αὐτοὺς κλισίας ὡσεὶ ἀνὰ πεντήκοντα.	14 Mert volt ott mintegy ötezer férfi. Mondta tehát a tanítványainak: „Telepítsétek le őket ötvenes csoportokba.”
15 καὶ ἐποίησαν οὕτως καὶ κατέκλιναν ἅπαντας.	15 És így tettek és letelepítették valamennyit.
16 λαβὼν δὲ τοὺς πέντε ἄρτους καὶ τοὺς δύο ἰχθύας ἀναβλέψας εἰς τὸν οὐρανὸν εὐλόγησεν αὐτοὺς καὶ κατέκλασεν καὶ ἐδίδου τοῖς μαθηταῖς παραθεῖναι τῷ ὄχλῳ.	16 Vette az öt kenyeret és a két halat, felnézett az égre, megáldotta és megtörte és a tanítványoknak adta, hogy a sokaság elé tegyék.
17 καὶ ἔφαγον καὶ ἐχορτάσθησαν πάντες, καὶ ἤρθη τὸ περισσεῦσαν αὐτοῖς κλασμάτων κόφινοι δώδεκα.	17 Ettek és megelégedtek mindnyájan és felszedték a fölös darabokat tizenkét kosárral.
18 Καὶ ἐγένετο ἐν τῷ εἶναι αὐτὸν προσευχόμενον κατὰ μόνας συνῆσαν αὐτῷ οἱ μαθηταί, καὶ ἐπηρώτησεν αὐτοὺς λέγων Τίνα με οἱ ὄχλοι λέγουσιν εἶναι;	18 És történt egyszer, mikor magában imádkozott egyedül, s csak a tanítványai voltak vele. Megkérdezte tőlük: „Kinek mond engem a sokaság?”
19 οἱ δὲ ἀποκριθέντες εἶπαν Ἰωάνην τὸν βαπτιστήν, ἄλλοι δὲ Ἠλείαν, ἄλλοι δὲ ὅτι προφήτης τις τῶν ἀρχαίων ἀνέστη.	19 Azok így válaszoltak: „A Bemerítő Jánosnak, mások Illésnek, mások pedig a régi próféták közül egynek.”
20 εἶπεν δὲ αὐτοῖς Ὑμεῖς δὲ τίνα με λέγετε εἶναι; Πέτρος δὲ ἀποκριθεὶς εἶπεν Τὸν χριστὸν τοῦ θεοῦ.	20 Ezt mondta nekik: „Azonban ti kinek mondotok engem?” Péter válaszolt neki: „Isten Felkentjének.”
21 ὁ δὲ ἐπιτιμήσας αὐτοῖς παρήγγειλεν μηδενὶ λέγειν τοῦτο,	21 Ő pedig rájuk parancsolt, hogy ezt senkinek se mondják el.
22 εἰπὼν ὅτι Δεῖ τὸν υἱὸν τοῦ ἀνθρώπου πολλὰ παθεῖν καὶ ἀποδοκιμασθῆναι ἀπὸ τῶν πρεσβυτέρων καὶ ἀρχιερέων καὶ γραμματέων καὶ ἀποκτανθῆναι καὶ τῇ τρίτῃ ἡμέρᾳ ἐγερθῆναι.	22 Így szólva: „Mert szükséges, hogy az Emberfia sokat szenvedjen és elutasíttassék a vének, a főpapok és az írástudók által, megölessen és harmadnapra feltámadjon.
23 Ἔλεγεν δὲ πρὸς πάντας Εἴ τις θέλει ὀπίσω μου ἔρχεσθαι, ἀρνησάσθω ἑαυτὸν καὶ ἀράτω τὸν σταυρὸν αὐτοῦ καθ᾽ ἡμέραν, καὶ ἀκολουθείτω μοι.	23 Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg önmagát és ragadja meg keresztjét minden nap és kövessem engem.
24 ὃς γὰρ ἂν θέλῃ τὴν ψυχὴν αὐτοῦ σῶσαι, ἀπολέσει αὐτήν· ὃς δ᾽ ἂν ἀπολέσῃ τὴν ψυχὴν αὐτοῦ ἕνεκεν ἐμοῦ, οὗτος σώσει αὐτήν.	24 Mert mind ki meg akarja menteni a lelkét elveszejti azt, amint ki elveszejti értem a lelkét, megmenti azt.
25 τί γὰρ ὠφελεῖται ἄνθρωπος κερδήσας τὸν κόσμον ὅλον ἑαυτὸν δὲ ἀπολέσας ἢ ζημιωθείς;	25 Mert mit használ az embernek, ha megnyeri is az egész világot, azonban magát elveszejti és károsodik.
26 ὃς γὰρ ἂν ἐπαισχυνθῇ με καὶ τοὺς ἐμοὺς λόγους, τοῦτον ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου ἐπαισχυνθήσεται, ὅταν ἔλθῃ ἐν τῇ δόξῃ αὐτοῦ καὶ τοῦ πατρὸς καὶ τῶν ἁγίων ἀγγέλων.	26 Mert amint valaki szégyell engem és az én igéimet, azt az Emberfia is szégyelleni fogja, amikor eljön dicsőségében és az Atyáéval és a szent hírnökökével.
27 Λέγω δὲ ὑμῖν ἀληθῶς, εἰσίν τινες τῶν αὐτοῦ ἑστηκότων οἳ οὐ μὴ γεύσωνται θανάτου ἕως ἂν ἴδωσιν τὴν βασιλείαν τοῦ θεοῦ.	27 De mondom nektek az igazat, vannak az itt állók közül, akik meg nem ízlelik a halált, míg nem látják az Isten Országát.
28 Ἐγένετο δὲ μετὰ τοὺς λόγους τούτους ὡσεὶ ἡμέραι ὀκτὼ παραλαβὼν Πέτρον καὶ Ἰωάνην καὶ Ἰάκωβον ἀνέβη εἰς τὸ ὄρος προσεύξασθαι.	28 Történt pedig ezen beszédre következőleg nyolc nappal, hogy fogta Pétert, Jánost és Jakabot és felment a hegyre imádkozni.
29 καὶ ἐγένετο ἐν τῷ προσεύχεσθαι αὐτὸν τὸ εἶδος τοῦ προσώπου αὐτοῦ ἕτερον καὶ ὁ ἱματισμὸς αὐτοῦ λευκὸς ἐξαστράπτων.	29 És imádkozás közben az arca képe más lett és ruhája villámló fehér.
30 καὶ ἰδοὺ ἄνδρες δύο συνελάλουν αὐτῷ, οἵτινες ἦσαν Μωυσῆς καὶ Ἠλείας,	30 És lám két férfi beszélt vele, Mózes és Illés.
31 οἳ ὀφθέντες ἐν δόξῃ ἔλεγον τὴν ἔξοδον αὐτοῦ ἣν ἤμελλεν πληροῦν ἐν Ἰερουσαλήμ.	31 Akik dicsőségben megjelenve az ő kivonulásáról beszéltek, ami Jeruzsálemben fog beteljesedni.
32 ὁ δὲ Πέτρος καὶ οἱ σὺν αὐτῷ ἦσαν βεβαρημένοι ὕπνῳ· διαγρηγορήσαντες δὲ εἶδαν τὴν δόξαν αὐτοῦ καὶ τοὺς δύο ἄνδρας τοὺς συνεστῶτας αὐτῷ.	32 Péter és a vele levők elnehezedtek az álomtól. Felkelvén pedig látták az ő dicsőségét és azét a két férfiét, akik vele együtt álltak.
33 καὶ ἐγένετο ἐν τῷ διαχωρίζεσθαι αὐτοὺς ἀπ᾽ αὐτοῦ εἶπεν ὁ Πέτρος πρὸς τὸν Ἰησοῦν Ἐπιστάτα, καλόν ἐστιν ἡμᾶς ὧδε εἶναι, καὶ ποιήσωμεν σκηνὰς τρεῖς, μίαν σοὶ καὶ μίαν Μωυσεῖ καὶ μίαν Ἠλείᾳ, μὴ εἰδὼς ὃ λέγει.	33 És lett, hogy amikor azok eltávoztak tőle, ezt mondta Péter Jézusnak: „Elöljáró, jó nekünk itt lenni, készítünk három sátrat, egyet neked, egyet Mózesnek és egyet Illésnek.” Nem tudva mit is mond.
34 ταῦτα δὲ αὐτοῦ λέγοντος ἐγένετο νεφέλη καὶ ἐπεσκίαζεν αὐτούς· ἐφοβήθησαν δὲ ἐν τῷ εἰσελθεῖν αὐτοὺς εἰς τὴν νεφέλην.	34 Mikor pedig ezeket mondta, lett egy felhő és beárnyékolta őket; ők pedig elteltek félelemmel, amikor azok bementek a felhőbe.
35 καὶ φωνὴ ἐγένετο ἐκ τῆς νεφέλης λέγουσα Οὗτός ἐστιν ὁ υἱός μου ὁ ἐκλελεγμένος, αὐτοῦ ἀκούετε.	35 És hang jött a felhőből: „Ez az én fiam, a Kiszólított, őt hallgassátok!”
36 καὶ ἐν τῷ γενέσθαι τὴν φωνὴν εὑρέθη Ἰησοῦς μόνος. καὶ αὐτοὶ ἐσίγησαν καὶ οὐδενὶ ἀπήγγειλαν ἐν ἐκείναις ταῖς ἡμέραις οὐδὲν ὧν ἑώρακαν.	36 És amikor a hang szólott, Jézus már egyedül találtatott, és ők hallgattak és semmit el nem mondtak senkinek a látottakból.
37 Ἐγένετο δὲ τῇ ἑξῆς ἡμέρᾳ κατελθόντων αὐτῶν ἀπὸ τοῦ ὄρους συνήντησεν αὐτῷ ὄχλος πολύς.	37 Másnap lementek a hegyről és nagy sokaság ment elé.
38 καὶ ἰδοὺ ἀνὴρ ἀπὸ τοῦ ὄχλου ἐβόησεν λέγων Διδάσκαλε, δέομαί σου ἐπιβλέψαι ἐπὶ τὸν υἱόν μου, ὅτι μονογενής μοί ἐστιν,	38 És lám, egy férfi a sokadalomból felkiáltott: „Tanító, kérlek, tekints a fiamra, mert ő az egyszülöttem,
39 καὶ ἰδοὺ πνεῦμα λαμβάνει αὐτόν, καὶ ἐξέφνης κράζει, καὶ σπαράσσει αὐτὸν μετὰ ἀφροῦ καὶ μόλις ἀποχωρεῖ ἀπ᾽ αὐτοῦ συντρῖβον αὐτόν·	39 időnként egy szellem fogja meg és hirtelen kiáltozni kezd, majd ráncigálja, hogy habzik a szája és csak nehezen távozik el tőle, miután meggyötörte.
40 καὶ ἐδεήθην τῶν μαθητῶν σου ἵνα ἐκβάλωσιν αὐτό, καὶ οὐκ ἠδυνήθησαν.	40 Már kértem a tanítványaidat, hogy vessék ki belőle, de nem volt erejük.”
41 ἀποκριθεὶς δὲ ὁ Ἰησοῦς εἶπεν Ὦ γενεὰ ἄπιστος καὶ διεστραμμένη, ἕως πότε ἔσομαι πρὸς ὑμᾶς καὶ ἀνέξομαι ὑμῶν; προσάγαγε ὧδε τὸν υἱόν σου.	41 Jézus ezt válaszolta: „Ó, hitetlen és kifordult nemzetség, meddig legyek még veletek és meddig tűrjelek? Vezesd ide a fiadat!”
42 ἔτι δὲ προσερχομένου αὐτοῦ ἔρρηξεν αὐτὸν τὸ δαιμόνιον καὶ συνεσπάραξεν· ἐπετίμησεν δὲ ὁ Ἰησοῦς τῷ πνεύματι τῷ ἀκαθάρτῳ, καὶ ἰάσατο τὸν παῖδα καὶ ἀπέδωκεν αὐτὸν τῷ πατρὶ αὐτοῦ.	42 Amíg az feléje jött, az ördög a földhöz verte és rángatta. De Jézus megfeddte a tisztátalan Szellemet és meggyógyította a fiút, s odaadta az apjának.
43 ἐξεπλήσσοντο δὲ πάντες ἐπὶ τῇ μεγαλειότητι τοῦ θεοῦ. Πάντων δὲ θαυμαζόντων ἐπὶ πᾶσιν οἷς ἐποίει εἶπεν πρὸς τοὺς μαθητὰς αὐτοῦ	43 Elámultak mindnyájan az Isten nagyságán. Mikor pedig mindnyájan csodálkoztak azokon, amiket tett, mondta a tanítványainak:
44 Θέσθε ὑμεῖς εἰς τὰ ὦτα ὑμῶν τοὺς λόγους τούτους, ὁ γὰρ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου μέλλει παραδίδοσθαι εἰς χεῖρας ἀνθρώπων.	44 „Tegyétek füleitekbe ezen igéket: mert az Emberfia, az emberek kezére adatik.”
45 οἱ δὲ ἠγνόουν τὸ ῥῆμα τοῦτο, καὶ ἦν παρακεκαλυμμένον ἀπ᾽ αὐτῶν ἵνα μὴ αἴσθωνται αὐτό, καὶ ἐφοβοῦντο ἐρωτῆσαι αὐτὸν περὶ τοῦ ῥήματος τούτου.	45 Ők azonban nem értették ezt a beszédet és el volt rejtve ez előlük, hogy ne észleljék azt; de féltek megkérdezni e mondás felől.
46 Εἰσῆλθεν δὲ διαλογισμὸς ἐν αὐτοῖς, τὸ τίς ἂν εἴη μείζων αὐτῶν.	46 Előjött egy kérdés közöttük, hogy ki a nagyobb közülük?
47 ὁ δὲ Ἰησοῦς εἰδὼς τὸν διαλογισμὸν τῆς καρδίας αὐτῶν ἐπιλαβόμενος παιδίον ἔστησεν αὐτὸ παρ᾽ ἑαυτῷ,	47 Jézus pedig látva a szívük gondolatát, odavett egy gyermeket és maga mellé állította.
48 καὶ εἶπεν αὐτοῖς Ὃς ἂν δέξηται τοῦτο τὸ παιδίον ἐπὶ τῷ ὀνόματί μου ἐμὲ δέχεται, καὶ ὃς ἂν ἐμὲ δέξηται δέχεται τὸν ἀποστείλαντά με· ὁ γὰρ μικρότερος ἐν πᾶσιν ὑμῖν ὑπάρχων οὗτός ἐστιν μέγας.	48 Ezt mondta neki: „Bárki, aki e gyermeket befogadja az én nevemben, engem fogad be; és ha valaki engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött; mert aki legkisebb közöttetek, az lesz a nagy.”
49 Ἀποκριθεὶς δὲ Ἰωάνης εἶπεν Ἐπιστάτα, εἴδαμέν τινα ἐν τῷ ὀνόματί σου ἐκβάλλοντα δαιμόνια, καὶ ἐκωλύομεν αὐτὸν ὅτι οὐκ ἀκολουθεῖ μεθ᾽ ἡμῶν.	49 János felelt neki: „Elöljárónk, láttunk valakit, aki a te nevedben vet ki ördögöket, de megtiltottuk neki, mert nem követ minket.”
50 εἶπεν δὲ πρὸς αὐτὸν Ἰησοῦς Μὴ κωλύετε, ὃς γὰρ οὐκ ἔστιν καθ᾽ ὑμῶν ὑπὲρ ὑμῶν ἐστίν.	50 Ezt mondta neki Jézus: „Ne tiltsátok meg, mert, aki nincs ellenünk, az, velünk van.”
51 Ἐγένετο δὲ ἐν τῷ συμπληροῦσθαι τὰς ἡμέρας τῆς ἀναλήμψεως αὐτοῦ καὶ αὐτὸς τὸ πρόσωπον ἐστήρισεν τοῦ πορεύεσθαι εἰς Ἰερουσαλήμ,	51 Történt, hogy amikor felvitetésének napjai elközelítettek, arcát a Jeruzsálem felé vivő útnak fordította,
52 καὶ ἀπέστειλεν ἀγγέλους πρὸ προσώπου αὐτοῦ. Καὶ πορευθέντες εἰσῆλθον εἰς κώμην Σαμαρειτῶν, ὡς ἑτοιμάσαι αὐτῷ·	52 és hírnököket küldött az arca előtt. Azok elmentek és bementek egy Szamaritánus faluba, hogy szállást készítsenek.
53 καὶ οὐκ ἐδέξαντο αὐτόν, ὅτι τὸ πρόσωπον αὐτοῦ ἦν πορευόμενον εἰς Ἰερουσαλήμ.	53 De nem fogadták be őt, mert Jeruzsálem felé ment.
54 ἰδόντες δὲ οἱ μαθηταὶ Ἰάκωβος καὶ Ἰωάνης εἶπαν Κύριε, θέλεις εἴπωμεν πῦρ καταβῆναι ἀπὸ τοῦ οὐρανοῦ καὶ ἀναλῶσαι αὐτούς;	54 Amikor látták ezt a tanítványai, János és Jakab, ezt mondták: „Uram, akarod, hogy mondjuk, szálljon alá tűz az égből és veszejtse el azokat.”
55 στραφεὶς δὲ ἐπετίμησεν αὐτοῖς.	55 Jézus pedig megfordulva, ezt parancsolta nekik:
56 καὶ ἐπορεύθησαν εἰς ἑτέραν κώμην.	56 Elmentek ezért más faluba.
57 Καὶ πορευομένων αὐτῶν ἐν τῇ ὁδῷ εἶπέν τις πρὸς αὐτόν Ἀκολουθήσω σοι ὅπου ἐὰν ἀπέρχῃ.	57 Az út közben menve valaki így szólt: „Követlek, akárhová is mennél!”.
58 καὶ εἶπεν αὐτῷ [ὁ] Ἰησοῦς Αἱ ἀλώπεκες φωλεοὺς ἔχουσιν καὶ τὰ πετεινὰ τοῦ οὐρανοῦ κατασκηνώσεις, ὁ δὲ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου οὐκ ἔχει ποῦ τὴν κεφαλὴν κλίνῃ.	58 Jézus ezt mondta neki: „A rókáknak van odvuk és az égi szárnyasoknak fészkük, de az Emberfiának nincs fejét hova lehajtania.”.
59 Εἶπεν δὲ πρὸς ἕτερον Ἀκολούθει μοι. ὁ δὲ εἶπεν Ἐπίτρεψόν μοι πρῶτον ἀπελθόντι θάψαι τὸν πατέρα μου.	59 Másnak meg ezt mondta: „Kövess engem!” Az ezt mondta: „Uram, visszafordulva, elmennék először eltemetni az apámat.”
60 εἶπεν δὲ αὐτῷ Ἄφες τοὺς νεκροὺς θάψαι τοὺς ἑαυτῶν νεκρούς, σὺ δὲ ἀπελθὼν διάγγελλε τὴν βασιλείαν τοῦ θεοῦ.	60 Jézus így szólt: „Hagyd a holtaknak temetni a maguk halottait, te pedig menj és hirdesd az Isten Országát.”
61 εἶπεν δὲ καὶ ἕτερος Ἀκολουθήσω σοι, κύριε· πρῶτον δὲ ἐπίτρεψόν μοι ἀποτάξασθαι τοῖς εἰς τὸν οἶκόν μου.	61 De más is mondta: „Követlek téged, Uram! Először, azonban visszafordulnék elbúcsúzni háznépemtől.”
62 εἶπεν δὲ [πρὸς αὐτὸν] ὁ Ἰησοῦς Οὐδεὶς ἐπιβαλὼν τὴν χεῖρα ἐπ᾽ ἄροτρον καὶ βλέπων εἰς τὰ ὀπίσω εὔθετός ἐστιν τῇ βασιλείᾳ τοῦ θεοῦ.	62 Jézus ezt mondta neki: „Senki, aki az eke szarvára tette a kezét és hátranéz, nem alkalmas az Isten Országára.”

Lk 10