Lk 8

 

1 Καὶ ἐγένετο ἐν τῷ καθεξῆς καὶ αὐτὸς διώδευεν κατὰ πόλιν καὶ κώμην κηρύσσων καὶ εὐαγγελιζόμενος τὴν βασιλείαν τοῦ θεοῦ, καὶ οἱ δώδεκα σὺν αὐτῷ,

1 Történt a következőkben, hogy bejárta a városokat és a falvakat hirdetve Isten Országának örömhírét és vele volt a tizenkettő,

2 καὶ γυναῖκές τινες αἳ ἦσαν τεθεραπευμέναι ἀπὸ πνευμάτων πονηρῶν καὶ ἀσθενειῶν, Μαρία ἡ καλουμένη Μαγδαληνή, ἀφ᾽ ἧς δαιμόνια ἑπτὰ ἐξεληλύθει,

2 és némely asszonyok, akiket gonosz Szellemektől és betegségekből gyógyított ki, a Magdalainak hívott Mária, akiből hét ördög ment ki,

3 καὶ Ἰωάνα γυνὴ Χουζᾶ ἐπιτρόπου Ἡρῴδου καὶ Σουσάννα καὶ ἕτεραι πολλαί, αἵτινες διηκόνουν αὐτοῖς ἐκ τῶν ὑπαρχόντων αὐταῖς.

3 és Heródes intézőjének, Kuzának asszonya Johanna, Zsuzsanna, és sokan mások, akik vagyonukból szolgáltak neki.

4 Συνιόντος δὲ ὄχλου πολλοῦ καὶ τῶν κατὰ πόλιν ἐπιπορευομένων πρὸς αὐτὸν εἶπεν διὰ παραβολῆς

4 Mikor pedig nagy tömeg gyűlt össze és jött hozzá minden városból, példázat által szólt:

5 Ἐξῆλθεν ὁ σπείρων τοῦ σπεῖραι τὸν σπόρον αὐτοῦ. καὶ ἐν τῷ σπείρειν αὐτὸν ὃ μὲν ἔπεσεν παρὰ τὴν ὁδόν, καὶ κατεπατήθη καὶ τὰ πετεινὰ τοῦ οὐρανοῦ κατέφαγεν αὐτό.

5 „Kiment a magvető magot vetni. Magvetés közben némely az út mellé esett és letaposódott és az ég szárnyasai megették azt.

6 καὶ ἕτερον κατέπεσεν ἐπὶ τὴν πέτραν, καὶ φυὲν ἐξηράνθη διὰ τὸ μὴ ἔχειν ἰκμάδα.

6 Mások sziklára estek és kisarjadva megszáradtak, mert nem volt nedvesség.

7 καὶ ἕτερον ἔπεσεν ἐν μέσῳ τῶν ἀκανθῶν, καὶ συνφυεῖσαι αἱ ἄκανθαι ἀπέπνιξαν αὐτό.

7 Mások tövisek közé estek és a tövisekkel együtt sarjadván ki, azok megfojtották.

8 καὶ ἕτερον ἔπεσεν εἰς τὴν γῆν τὴν ἀγαθήν, καὶ φυὲν ἐποίησεν καρπὸν ἑκατονταπλασίονα. Ταῦτα λέγων ἐφώνει Ὁ ἔχων ὦτα ἀκούειν ἀκουέτω.

8 Mások jó földbe estek és százszoros gyümölcsöt teremtek sarjadván.” Ezeket mondván hangzott: „Akinek van füle hallani, hallja!”

9 Ἐπηρώτων δὲ αὐτὸν οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ τίς αὕτη εἴη ἡ παραβολή.

9 Kérdezték őt a tanítványai, hogy mi lehet ez a példázat?

10 ὁ δὲ εἶπεν Ὑμῖν δέδοται γνῶναι τὰ μυστήρια τῆς βασιλείας τοῦ θεοῦ, τοῖς δὲ λοιποῖς ἐν παραβολαῖς, ἵνα βλέποντες μὴ βλέπωσιν καὶ ἀκούοντες μὴ συνίωσιν.

10 Ezt mondta: „Nektek megadatott ismerni az Isten Országának titkait, a többieknek azonban példázatokban, hogy nézvén ne lássanak és hallván ne értsenek.

11 ἔστιν δὲ αὕτη ἡ παραβολή. Ὁ σπόρος ἐστὶν ὁ λόγος τοῦ θεοῦ.

11 A példázat pedig ez: A mag az Isten Igéje.

12 οἱ δὲ παρὰ τὴν ὁδόν εἰσιν οἱ ἀκούσαντες, εἶτα ἔρχεται ὁ διάβολος καὶ αἴρει τὸν λόγον ἀπὸ τῆς καρδίας αὐτῶν, ἵνα μὴ πιστεύσαντες σωθῶσιν.

12 Az út mellett levők pedig, akik meghallják, de aztán eljön az ördög és elragadja a szívükből az Igét, hogy ne üdvözüljenek hívőkként.

13 οἱ δὲ ἐπὶ τῆς πέτρας οἳ ὅταν ἀκούσωσιν μετὰ χαρᾶς δέχονται τὸν λόγον, καὶ οὗτοι ῥίζαν οὐκ ἔχουσιν, οἳ πρὸς καιρὸν πιστεύουσιν καὶ ἐν καιρῷ πειρασμοῦ ἀφίστανται.

13 Amik pedig a sziklára estek, akik mikor hallották, örömmel fogadják az Igét, de amelyeknek nincs gyökerük, akik egy ideig hisznek, de a kísértés idején nem hisznek

14 τὸ δὲ εἰς τὰς ἀκάνθας πεσόν, οὗτοί εἰσιν οἱ ἀκούσαντες, καὶ ὑπὸ μεριμνῶν καὶ πλούτου καὶ ἡδονῶν τοῦ βίου πορευόμενοι συνπνίγονται καὶ οὐ τελεσφοροῦσιν.

14 A tövisekbe esők, amelyek meghallották, de az élés gondja, gazdagsága és élvezete miatt elmenvén megfullasztatnak és nem érlelődnek be.

15 τὸ δὲ ἐν τῇ καλῇ γῇ, οὗτοί εἰσιν οἵτινες ἐν καρδίᾳ καλῇ καὶ ἀγαθῇ ἀκούσαντες τὸν λόγον κατέχουσιν καὶ καρποφοροῦσιν ἐν ὑπομονῇ.

15 A jó földbe esők, akik a hallott Igét tiszta és jó szívvel megtartják és a türelemben gyümölcshozók.

16 Οὐδεὶς δὲ λύχνον ἅψας καλύπτει αὐτὸν σκεύει ἢ ὑποκάτω κλίνης τίθησιν, ἀλλ᾽ ἐπὶ λυχνίας τίθησιν, ἵνα οἱ εἰσπορευόμενοι βλέπωσιν τὸ φῶς.

16 Senki sem gyújt lángot, hogy elrejtse azt valami eszközzel vagy az ágy alá, hanem felteszi a lángot, hogy akik be-mennek, lássák a fényt.

17 οὐ γὰρ ἔστιν κρυπτὸν ὃ οὐ φανερὸν γενήσεται, οὐδὲ ἀπόκρυφον ὃ οὐ μὴ γνωσθῇ καὶ εἰς φανερὸν ἔλθῃ.

17 Mert nincs oly elrejtet, ami meg ne nyilvánulna, sem pedig oly elrejtett, amit meg ne ismerhetnénk és világosságra ne jönne.

18 Βλέπετε οὖν πῶς ἀκούετε· ὃς ἂν γὰρ ἔχῃ, δοθήσεται αὐτῷ, καὶ ὃς ἂν μὴ ἔχῃ, καὶ ὃ δοκεῖ ἔχειν ἀρθήσεται ἀπ᾽ αὐτοῦ.

18 Tehát lássátok, hogy hallgassátok: mert akinek van, annak adatik; és akinek nincs, még amit gondol, hogy van, az is elvétetik.”

19 Παρεγένετο δὲ πρὸς αὐτὸν ἡ μήτηρ καὶ οἱ ἀδελφοὶ αὐτοῦ, καὶ οὐκ ἠδύναντο συντυχεῖν αὐτῷ διὰ τὸν ὄχλον.

19 Jöttek pedig hozzá az anyja és a testvérei, de nem tudtak odajutni a sokadalom miatt.

20 ἀπηγγέλη δὲ αὐτῷ Ἡ μήτηρ σου καὶ οἱ ἀδελφοί σου ἑστήκασιν ἔξω ἰδεῖν θέλοντές σε.

20 Hírül adták neki: „Az anyád és testvéreid állnak kint és téged akarnak látni.”

21 ὁ δὲ ἀποκριθεὶς εἶπεν πρὸς αὐτούς Μήτηρ μου καὶ ἀδελφοί μου οὗτοί εἰσιν οἱ τὸν λόγον τοῦ θεοῦ ἀκούοντες καὶ ποιοῦντες.

21 Ő pedig felelve ezt mondta nekik: „Ezek az én anyám és a testvéreim, akik az Isten Igéit hallgatják és meg is teszik.”

22 Ἐγένετο δὲ ἐν μιᾷ τῶν ἡμερῶν καὶ αὐτὸς ἐνέβη εἰς πλοῖον καὶ οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ, καὶ εἶπεν πρὸς αὐτούς Διέλθωμεν εἰς τὸ πέραν τῆς λίμνης, καὶ ἀνήχθησαν.

22 Lett pedig egy napon, hogy belépett egy hajóba ő és a tanítványai, majd ezt mondta nekik: „Menjünk a tó túlsó partjára.” És elindultak.

23 πλεόντων δὲ αὐτῶν ἀφύπνωσεν. καὶ κατέβη λαῖλαψ ἀνέμου εἰς τὴν λίμνην, καὶ συνεπληροῦντο καὶ ἐκινδύνευον.

23 Azonban a hajózás közben elaludt. De viharos szél csapott le a tóra és megteltek és veszedelembe kerültek

24 προσελθόντες δὲ διήγειραν αὐτὸν λέγοντες Ἐπιστάτα ἐπιστάτα, ἀπολλύμεθα· ὁ δὲ διεγερθεὶς ἐπετίμησεν τῷ ἀνέμῳ καὶ τῷ κλύδωνι τοῦ ὕδατος, καὶ ἐπαύσαντο, καὶ ἐγένετο γαλήνη.

24 Odamentek hozzá és felkeltették őt szólva: „Tanító, tanítónk, elveszünk!” Ő pedig felkelve megfeddte a szelet és a víz hullámait és megszűntek és lett csendesség.

25 εἶπεν δὲ αὐτοῖς Ποῦ ἡ πίστις ὑμῶν; φοβηθέντες δὲ ἐθαύμασαν, λέγοντες πρὸς ἀλλήλους Τίς ἄρα οὗτός ἐστιν ὅτι καὶ τοῖς ἀνέμοις ἐπιτάσσει καὶ τῷ ὕδατι, καὶ ὑπακούουσιν αὐτῷ;

25 Ezt mondta nekik: „Hol a ti hitetek?” Félelemmel telve és csodálkozva mondták egymásnak: „Ki ez, hogy a szeleknek és a víznek is parancsol és azok engedelmeskednek neki?”

26 Καὶ κατέπλευσαν εἰς τὴν χώραν τῶν Γερασηνῶν, ἥτις ἐστὶν ἀντίπερα τῆς Γαλιλαίας.

26 A gerazaiak vidékére hajóztak, ami Galilea tartománya.

27 ἐξελθόντι δὲ αὐτῷ ἐπὶ τὴν γῆν ὑπήντησεν ἀνήρ τις ἐκ τῆς πόλεως ἔχων δαιμόνια· καὶ χρόνῳ ἱκανῷ οὐκ ἐνεδύσατο ἱμάτιον, καὶ ἐν οἰκίᾳ οὐκ ἔμενεν ἀλλ᾽ ἐν τοῖς μνήμασιν.

27 Amikor kiment a földre, eléje jött egy férfi a városból, akinek sok ördöge volt régóta, sem ruhát nem viselt, sem házban nem lakott, hanem sírboltokban.

28 ἰδὼν δὲ τὸν Ἰησοῦν ἀνακράξας προσέπεσεν αὐτῷ καὶ φωνῇ μεγάλῃ εἶπεν Τί ἐμοὶ καὶ σοί, Ἰησοῦ υἱὲ [τοῦ θεοῦ] τοῦ ὑψίστου; δέομαί σου, μή με βασανίσῃς·

28 Mikor meglátta Jézust elévetette magát felkiáltva és nagy hanggal mondta: „Mi dolgom teveled, Jézus, a Magasságos Isten Fia? Kérlek, ne gyötörj engem.”

29 παρήγγελλεν γὰρ τῷ πνεύματι τῷ ἀκαθάρτῳ ἐξελθεῖν ἀπὸ τοῦ ἀνθρώπου. πολλοῖς γὰρ χρόνοις συνηρπάκει αὐτόν, καὶ ἐδεσμεύετο ἁλύσεσιν καὶ πέδαις φυλασσόμενος, καὶ διαρήσσων τὰ δεσμὰ ἠλαύνετο ἀπὸ τοῦ δαιμονίου εἰς τὰς ἐρήμους.

29 Mert megparancsolta annak a tisztátalan szellemnek, hogy menjen ki az emberből. Mert sok ideje hatalmában tartotta és ezért láncokkal megkötözték, és lábait megbilincselték, és megkötözve őrizték, de a köteléket elszakította és az ördög a pusztába űzte.

30 ἐπηρώτησεν δὲ αὐτὸν ὁ Ἰησοῦς Τί σοὶ ὄνομά ἐστιν; ὁ δὲ εἶπεν Λεγιών, ὅτι εἰσῆλθεν δαιμόνια πολλὰ εἰς αὐτόν.

30 Megkérdezte őt Jézus: „Mi a neved?” Az így szólt: „Legió” mert sok ördög volt benne.

31 καὶ παρεκάλουν αὐτὸν ἵνα μὴ ἐπιτάξῃ αὐτοῖς εἰς τὴν ἄβυσσον ἀπελθεῖν.

31 És kérték őt, hogy ne küldje őket a mélységbe.

32 Ἦν δὲ ἐκεῖ ἀγέλη χοίρων ἱκανῶν βοσκομένη ἐν τῷ ὄρει· καὶ παρεκάλεσαν αὐτὸν ἵνα ἐπιτρέψῃ αὐτοῖς εἰς ἐκείνους εἰσελθεῖν· καὶ ἐπέτρεψεν αὐτοῖς.

32 Volt pedig ott egy disznókonda a hegyi erdőségben legelészve. Kérték, hogy engedje meg nekik, hogy azokba mehessenek. És megengedte nekik.

33 ἐξελθόντα δὲ τὰ δαιμόνια ἀπὸ τοῦ ἀνθρώπου εἰσῆλθον εἰς τοὺς χοίρους, καὶ ὥρμησεν ἡ ἀγέλη κατὰ τοῦ κρημνοῦ εἰς τὴν λίμνην καὶ ἀπεπνίγη.

33 Miután kimentek az ördögök az emberből, bementek a disznókba, mire a konda a meredekről a tóba rohant és megfulladt.

34 Ἰδόντες δὲ οἱ βόσκοντες τὸ γεγονὸς ἔφυγον καὶ ἀπήγγειλαν εἰς τὴν πόλιν καὶ εἰς τοὺς ἀγρούς.

34 Ezt látván a legeltetők, elfutottak és elmenve vitték a hírt a városokba és a tanyákra.

35 ἐξῆλθον δὲ ἰδεῖν τὸ γεγονὸς καὶ ἦλθαν πρὸς τὸν Ἰησοῦν, καὶ εὗραν καθήμενον τὸν ἄνθρωπον ἀφ᾽ οὗ τὰ δαιμόνια ἐξῆλθεν ἱματισμένον καὶ σωφρονοῦντα παρὰ τοὺς πόδας [τοῦ] Ἰησοῦ, καὶ ἐφοβήθησαν.

35 Kimentek, hogy saját maguk lássák mi történt, Jézushoz jöttek és az embert az ördögök nélkül a földön ülve, felöltözve és az eszénél találták, Jézus lábainál, erre félelem fogta el őket.

36 ἀπήγγειλαν δὲ αὐτοῖς οἱ ἰδόντες πῶς ἐσώθη ὁ δαιμονισθείς.

36 Elbeszélték nekik az azt látók, hogy is menekíttetett meg az ördöngös.

37 καὶ ἠρώτησεν αὐτὸν ἅπαν τὸ πλῆθος τῆς περιχώρου τῶν Γερασηνῶν ἀπελθεῖν ἀπ᾽ αὐτῶν, ὅτι φόβῳ μεγάλῳ συνείχοντο· αὐτὸς δὲ ἐμβὰς εἰς πλοῖον ὑπέστρεψεν.

37 A gerázaiak lakossága pedig kérte őt, hogy távozzék el onnan, mert igen nagy félelem szállta meg őket. Ő pedig belépve a hajóba eltávozott onnan.

38 ἐδεῖτο δὲ αὐτοῦ ὁ ἀνὴρ ἀφ᾽ οὗ ἐξεληλύθει τὰ δαιμόνια εἶναι σὺν αὐτῷ· ἀπέλυσεν δὲ αὐτὸν λέγων

38 Kérte őt a férfi, akiből az ördögök kimentek, hogy vele lehessen, de Jézus elbocsátotta, ezt mondva:

39 Ὑπόστρεφε εἰς τὸν οἶκόν σου, καὶ διηγοῦ ὅσα σοι ἐποίησεν ὁ θεός. καὶ ἀπῆλθεν καθ᾽ ὅλην τὴν πόλιν κηρύσσων ὅσα ἐποίησεν αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς.

39 „Fordulj vissza házadba és beszéld el mily nagy dolgokat tett veled az Isten.” És elmenvén hirdette minden városban, hogy mit tett neki Jézus.

40 Ἐν δὲ τῷ ὑποστρέφειν τὸν Ἰησοῦν ἀπεδέξατο αὐτὸν ὁ ὄχλος, ἦσαν γὰρ πάντες προσδοκῶντες αὐτόν.

40 Amikor Jézus visszatért, a sokaság örömmel fogadta, mert várták mindnyájan.

41 Καὶ ἰδοὺ ἦλθεν ἀνὴρ ᾧ ὄνομα Ἰάειρος, καὶ οὗτος ἄρχων τῆς συναγωγῆς ὑπῆρχεν, καὶ πεσὼν παρὰ τοὺς πόδας Ἰησοῦ παρεκάλει αὐτὸν εἰσελθεῖν εἰς τὸν οἶκον αὐτοῦ,

41 És lám, jött egy férfi, akinek Jairus volt a neve és ez a zsinagóga elöljárója volt, és kérte Jézust a lábai elé esvén, hogy jöjjön a házába.

42 ὅτι θυγάτηρ μονογενὴς ἦν αὐτῷ ὡς ἐτῶν δώδεκα καὶ αὐτὴ ἀπέθνησκεν. Ἐν δὲ τῷ ὑπάγειν αὐτὸν οἱ ὄχλοι συνέπνιγον αὐτόν.

42 Mert volt neki egy egyszülött lánykája, mintegy tizenkét esztendős és az a halálán volt. A sokaság pedig arra mentében fojtogatta.

43 καὶ γυνὴ οὖσα ἐν ῥύσει αἵματος ἀπὸ ἐτῶν δώδεκα, ἥτις οὐκ ἴσχυσεν ἀπ᾽ οὐδενὸς θεραπευθῆναι,

43 Egy asszony, aki vérfolyásos volt tizenkét éve [és bár minden javát az orvosokra költötte] nem tudták kigyógyítani.

44 προσελθοῦσα ὄπισθεν ἥψατο τοῦ κρασπέδου τοῦ ἱματίου αὐτοῦ, καὶ παραχρῆμα ἔστη ἡ ῥύσις τοῦ αἵματος αὐτῆς.

44 Hátulról odamenve megérintette ruhája szélét. Vérfolyása pedig rögvest elállt.

45 καὶ εἶπεν ὁ Ἰησοῦς Τίς ὁ ἁψάμενός μου; ἀρνουμένων δὲ πάντων εἶπεν ὁ Πέτρος Ἐπιστάτα, οἱ ὄχλοι συνέχουσίν σε καὶ ἀποθλίβουσιν.

45 Jézus ezt mondta: „Ki érintett engem?”. Mindenki tagadta, de Péter mondta: „Vezetőnk, a sokadalom tolong és szorongat téged!”

46 ὁ δὲ Ἰησοῦς εἶπεν Ἥψατό μού τις, ἐγὼ γὰρ ἔγνων δύναμιν ἐξεληλυθυῖαν ἀπ᾽ ἐμοῦ.

46 De Jézus ezt mondta: „Valaki megérintett engem, mert észleltem, hogy erő jött ki tőlem.”

47 ἰδοῦσα δὲ ἡ γυνὴ ὅτι οὐκ ἔλαθεν τρέμουσα ἦλθεν καὶ προσπεσοῦσα αὐτῷ δι᾽ ἣν αἰτίαν ἥψατο αὐτοῦ ἀπήγγειλεν ἐνώπιον παντὸς τοῦ λαοῦ καὶ ὡς ἰάθη παραχρῆμα.

47 Látta pedig az asszony, hogy nem rejthette tovább, remegve előjött és leesvén előtte az egész nép előtt megvallotta, miért érintette meg őt, s hogy azonnal meggyógyult.

48 ὁ δὲ εἶπεν αὐτῇ Θυγάτηρ, ἡ πίστις σου σέσωκέν σε· πορεύου εἰς εἰρήνην.

48 Ő pedig ezt mondta neki: „Leányom, a hited megszabadított téged; Menj békével!”

49 Ἔτι αὐτοῦ λαλοῦντος ἔρχεταί τις παρὰ τοῦ ἀρχισυναγώγου λέγων ὅτι Τέθνηκεν ἡ θυγάτηρ σου, μηκέτι σκύλλε τὸν διδάσκαλον.

49 Amikor még beszélt, megjött a zsinagóga elöljárójának valakije, mondva: „A lányod meghalt. Ne fáraszd tovább a tanítót.”

50 ὁ δὲ Ἰησοῦς ἀκούσας ἀπεκρίθη αὐτῷ Μὴ φοβοῦ, μόνον πίστευσον, καὶ σωθήσεται.

50 Jézus ezt hallva így válaszolt: „Ne félj, csak bízz és megmentetik!”

51 ἐλθὼν δὲ εἰς τὴν οἰκίαν οὐκ ἀφῆκεν εἰσελθεῖν τινὰ σὺν αὐτῷ εἰ μὴ Πέτρον καὶ Ἰωάνην καὶ Ἰάκωβον καὶ τὸν πατέρα τῆς παιδὸς καὶ τὴν μητέρα.

51 A házba bemenvén, pedig senkit sem engedett be magával együtt, csak Pétert, Jánost és Jakabot és a lányka apját és anyját.

52 ἔκλαιον δὲ πάντες καὶ ἐκόπτοντο αὐτήν. ὁ δὲ εἶπεν Μὴ κλαίετε, οὐ γὰρ ἀπέθανεν ἀλλὰ καθεύδει.

52 Mind sírtak és jajgattak. Ő pedig ezt mondta: „Ne sírjatok, mert nem halt meg, hanem elaludt.”

53 καὶ κατεγέλων αὐτοῦ, εἰδότες ὅτι ἀπέθανεν.

53 De kinevették őt tudván, hogy halott.

54 αὐτὸς δὲ κρατήσας τῆς χειρὸς αὐτῆς ἐφώνησεν λέγων Ἡ παῖς, ἔγειρε.

54 Ő pedig megragadta a kezét és hangzón mondta: „Lányka, kelj fel!”

55 καὶ ἐπέστρεψεν τὸ πνεῦμα αὐτῆς, καὶ ἀνέστη παραχρῆμα, καὶ διέταξεν αὐτῇ δοθῆναι φαγεῖν.

55 És visszafordult annak a Szelleme és rögtön felkelt, Meghagyta, hogy adjanak neki enni.

56 καὶ ἐξέστησαν οἱ γονεῖς αὐτῆς· ὁ δὲ παρήγγειλεν αὐτοῖς μηδενὶ εἰπεῖν τὸ γεγονός.

56 Erre önkívületbe estek a szülei; megparancsolta pedig, hogy senkinek se mondják el, ami történt.

 

 

Lk 9