Lk 6

 

1 Ἐγένετο δὲ ἐν σαββάτῳ διαπορεύεσθαι αὐτὸν διὰ σπορίμων, καὶ ἔτιλλον οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ καὶ ἤσθιον τοὺς στάχυας ψώχοντες ταῖς χερσίν.

1 Történt, hogy egy Szombaton a veteményesen haladtak keresztül és a tanítványai tépdesték és ették a kalászokat, kezeikkel szétmorzsolván.

2 τινὲς δὲ τῶν Φαρισαίων εἶπαν Τί ποιεῖτε ὃ οὐκ ἔξεστιν τοῖς σάββασιν;

2 Némelyek a farizeusokból ezt mondták: „Miért teszitek, amit Szombaton nem szabad?”

3 καὶ ἀποκριθεὶς πρὸς αὐτοὺς εἶπεν [ὁ] Ἰησοῦς Οὐδὲ τοῦτο ἀνέγνωτε ὃ ἐποίησεν Δαυεὶδ ὅτε ἐπείνασεν αὐτὸς καὶ οἱ μετ᾽ αὐτοῦ;

3 Jézus ezt mondta nekik, válaszolva: „Sosem olvastátok, mit tett Dávid, amikor megéhezett ő és akik vele voltak?

4 [ὡς] εἰσῆλθεν εἰς τὸν οἶκον τοῦ θεοῦ καὶ τοὺς ἄρτους τῆς προθέσεως λαβὼν ἔφαγεν καὶ ἔδωκεν τοῖς μετ᾽ αὐτοῦ, οὓς οὐκ ἔξεστιν φαγεῖν εἰ μὴ μόνους τοὺς ἱερεῖς;

4 [Mint] ment be az Isten házába és fogta a kitett kenyereket, megette és adott a vele levőknek is, holott azt nem szabad megenni csak egyedül a papoknak?”

5 καὶ ἔλεγεν αὐτοῖς Κύριός ἐστιν τοῦ σαββάτου ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου.

5 És mondta nekik: „Az Emberfia ura a Szombatnak is.”

6 Ἐγένετο δὲ ἐν ἑτέρῳ σαββάτῳ εἰσελθεῖν αὐτὸν εἰς τὴν συναγωγὴν καὶ διδάσκειν· καὶ ἦν ἄνθρωπος ἐκεῖ καὶ ἡ χεὶρ αὐτοῦ ἡ δεξιὰ ἦν ξηρά·

6 És lett egy másik Szombaton, hogy bement a zsinagógába tanítani és volt ott egy ember, akinek a jobb keze el volt sorvadva.

7 παρετηροῦντο δὲ αὐτὸν οἱ γραμματεῖς καὶ οἱ Φαρισαῖοι εἰ ἐν τῷ σαββάτῳ θεραπεύει, ἵνα εὕρωσιν κατηγορεῖν αὐτοῦ.

7 Figyelték őt az írástudók és a farizeusok, hogy vádat találjanak ellene, ha Szombaton gyógyítana.

8 αὐτὸς δὲ ᾔδει τοὺς διαλογισμοὺς αὐτῶν, εἶπεν δὲ τῷ ἀνδρὶ τῷ ξηρὰν ἔχοντι τὴν χεῖρα Ἔγειρε καὶ στῆθι εἰς τὸ μέσον· καὶ ἀναστὰς ἔστη.

8 Ő azonban látta a gondolataikat, mondja a sorvadt kezű férfinak: „Kellj fel és állj középre!” És az felállt.

9 εἶπεν δὲ [ὁ] Ἰησοῦς πρὸς αὐτούς Ἐπερωτῶ ὑμᾶς, εἰ ἔξεστιν τῷ σαββάτῳ ἀγαθοποιῆσαι ἢ κακοποιῆσαι, ψυχὴν σῶσαι ἢ ἀπολέσαι;

9 Jézus pedig így szólt hozzájuk: „Kérdezlek titeket, szabad-e Szombaton jót vagy rosszat tenni, lelket megmenteni vagy elveszejteni?”

10 καὶ περιβλεψάμενος πάντας αὐτοὺς εἶπεν αὐτῷ Ἔκτεινον τὴν χεῖρά σου· ὁ δὲ ἐποίησεν, καὶ ἀπεκατεστάθη ἡ χεὶρ αὐτοῦ.

10 És mindnyájukon körültekintve így szólt: „Egyenesítsd ki a kezedet!” Az megtette és a keze helyreállt.

11 Αὐτοὶ δὲ ἐπλήσθησαν ἀνοίας, καὶ διελάλουν πρὸς ἀλλήλους τί ἂν ποιήσαιεν τῷ Ἰησοῦ.

11 Azok erre elteltek esztelenséggel és arról beszéltek egymással, hogy mit is tegyenek Jézussal.

12 Ἐγένετο δὲ ἐν ταῖς ἡμέραις ταύταις ἐξελθεῖν αὐτὸν εἰς τὸ ὄρος προσεύξασθαι, καὶ ἦν διανυκτερεύων ἐν τῇ προσευχῇ τοῦ θεοῦ.

12 És lett azokban a napokban, hogy kiment a hegyre imádkozni és az éjszakán át imádkozott az Istenhez.

13 καὶ ὅτε ἐγένετο ἡμέρα, προσεφώνησεν τοὺς μαθητὰς αὐτοῦ, καὶ ἐκλεξάμενος ἀπ᾽ αὐτῶν δώδεκα, οὓς καὶ ἀποστόλους ὠνόμασεν,

13 Amikor nappal lett, magához szólította a tanítványait és kiválasztott tizenkettőt, akiket küldötteknek nevezett:

14 Σίμωνα ὃν καὶ ὠνόμασεν Πέτρον καὶ Ἀνδρέαν τὸν ἀδελφὸν αὐτοῦ καὶ Ἰάκωβον καὶ Ἰωάνην καὶ Φίλιππον καὶ Βαρθολομαῖον

14 Simont, akit Péternek nevezett, Andrást, annak testvérét, Jakabot és Jánost, Fülöpöt és Bertalant,

15 καὶ Μαθθαῖον καὶ Θωμᾶν [καὶ] Ἰάκωβον Ἁλφαίου καὶ Σίμωνα τὸν καλούμενον Ζηλωτὴν

15 Mátét és Tamást, Jakabot, Alfeus fiát, és Simont, akit zélótának hívnak,

16 καὶ Ἰούδαν Ἰακώβου καὶ Ἰούδαν Ἰσκαριὼθ ὃς ἐγένετο προδότης,

16 Júdást, Jakab fiát, és iskarióti Júdást, aki árulóvá lett.

17 καὶ καταβὰς μετ᾽ αὐτῶν ἔστη ἐπὶ τόπου πεδινοῦ, καὶ ὄχλος πολὺς μαθητῶν αὐτοῦ, καὶ πλῆθος πολὺ τοῦ λαοῦ ἀπὸ πάσης τῆς Ἰουδαίας καὶ Ἰερουσαλὴμ καὶ τῆς παραλίου Τύρου καὶ Σιδῶνος,

17 Majd lejött velük a hegyről és egy sík helyen megállt és a tanítványainak nagy sokasága és a nép nagy tömege egész Júdeából, Jeruzsálemből, Tírusz és Szidón tengerpartjáról,

18 οἳ ἦλθαν ἀκοῦσαι αὐτοῦ καὶ ἰαθῆναι ἀπὸ τῶν νόσων αὐτῶν· καὶ οἱ ἐνοχλούμενοι ἀπὸ πνευμάτων ἀκαθάρτων ἐθεραπεύοντο·

18 akik azért jöttek, hogy hallgassák őt és meggyógyíttassanak gyengeségeikből; és a tisztátalan Szellemektől gyötörtek, meggyógyuljanak.

19 καὶ πᾶς ὁ ὄχλος ἐζήτουν ἅπτεσθαι αὐτοῦ, ὅτι δύναμις παρ᾽ αὐτοῦ ἐξήρχετο καὶ ἰᾶτο πάντας.

19 És az egész sokadalom igyekezett őt megérinteni, mert erő jött ki belőle és mind meggyógyultak.

20 Καὶ αὐτὸς ἐπάρας τοὺς ὀφθαλμοὺς αὐτοῦ εἰς τοὺς μαθητὰς αὐτοῦ ἔλεγεν Μακάριοι οἱ πτωχοί, ὅτι ὑμετέρα ἐστὶν ἡ βασιλεία τοῦ θεοῦ.

20 Ő pedig felemelte szemeit tanítványaira és mondta: „Boldogok vagytok ti szegények, mert a tiétek az Isten Országa;

21 μακάριοι οἱ πεινῶντες νῦν, ὅτι χορτασθήσεσθε. μακάριοι οἱ κλαίοντες νῦν, ὅτι γελάσετε.

21 boldogok a most éhezők, mert megelégíttettek; boldogok a most sírók, mert nevetni fogtok;

22 μακάριοί ἐστε ὅταν μισήσωσιν ὑμᾶς οἱ ἄνθρωποι, καὶ ὅταν ἀφορίσωσιν ὑμᾶς καὶ ὀνειδίσωσιν καὶ ἐκβάλωσιν τὸ ὄνομα ὑμῶν ὡς πονηρὸν ἕνεκα τοῦ υἱοῦ τοῦ ἀνθρώπου·

22 boldogok lesztek, amikor gyűlölni fognak titeket az emberek és amikor kirekesztenek és szidalmaznak és kivetik a neveiteket az Emberfiáért.

23 χάρητε ἐν ἐκείνῃ τῇ ἡμέρᾳ καὶ σκιρτήσατε, ἰδοὺ γὰρ ὁ μισθὸς ὑμῶν πολὺς ἐν τῷ οὐρανῷ· κατὰ τὰ αὐτὰ γὰρ ἐποίουν τοῖς προφήταις οἱ πατέρες αὐτῶν.

23 Örüljetek azokban a napokban és ugrándozzatok, mert lám, a jutalmatok bőséges az Égben. Hiszen hasonlóképpen tettek a prófétákkal az Atyáik.

24 Πλὴν οὐαὶ ὑμῖν τοῖς πλουσίοις, ὅτι ἀπέχετε τὴν παράκλησιν ὑμῶν.

24 De jaj nektek gazdagok, mert már megkaptátok vigaszotokat;

25 οὐαὶ ὑμῖν, οἱ ἐμπεπλησμένοι νῦν, ὅτι πεινάσετε. οὐαί, οἱ γελῶντες νῦν, ὅτι πενθήσετε καὶ κλαύσετε.

25 Jaj nektek, akik most betöltettetek, mert éhezni fogtok; jaj nektek, akik most nevettek, mert sírni és jajgatni fogtok;

26 οὐαὶ ὅταν καλῶς ὑμᾶς εἴπωσιν πάντες οἱ ἄνθρωποι, κατὰ τὰ αὐτὰ γὰρ ἐποίουν τοῖς ψευδοπροφήταις οἱ πατέρες αὐτῶν.

26 jaj nektek, mikor minden ember jót mond felőletek, mert atyáik is így tettek a hamis prófétákkal.

27 Ἀλλὰ ὑμῖν λέγω τοῖς ἀκούουσιν, ἀγαπᾶτε τοὺς ἐχθροὺς ὑμῶν, καλῶς ποιεῖτε τοῖς μισοῦσιν ὑμᾶς,

27 Hanem mondom nektek, akik engem hallgattok: Szeressétek ellenségeiteket, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek.

28 εὐλογεῖτε τοὺς καταρωμένους ὑμᾶς, προσεύχεσθε περὶ τῶν ἐπηρεαζόντων ὑμᾶς.

28 Áldjátok a titeket átkozókat és imádkozzatok azokért, akik rágalmaznak titeket.

29 τῷ τύπτοντί σε ἐπὶ τὴν σιαγόνα πάρεχε καὶ τὴν ἄλλην, καὶ ἀπὸ τοῦ αἴροντός σου τὸ ἱμάτιον καὶ τὸν χιτῶνα μὴ κωλύσῃς.

29 Ha arcul ütnek, tartsd oda a másikat is, s aki a ruhádat elveszi, a köntösödet se kérd vissza.

30 παντὶ αἰτοῦντί σε δίδου, καὶ ἀπὸ τοῦ αἴροντος τὰ σὰ μὴ ἀπαίτει.

30 Mindnek, aki tőled kér, adjál és aki elveszi valamidet, ne kérd vissza.

31 καὶ καθὼς θέλετε ἵνα ποιῶσιν ὑμῖν οἱ ἄνθρωποι, ποιεῖτε αὐτοῖς ὁμοίως.

31 És amint akarjátok, hogy az emberek tegyenek veletek, velük is hasonlóan tegyetek.

32 καὶ εἰ ἀγαπᾶτε τοὺς ἀγαπῶντας ὑμᾶς, ποία ὑμῖν χάρις ἐστίν; καὶ γὰρ οἱ ἁμαρτωλοὶ τοὺς ἀγαπῶντας αὐτοὺς ἀγαπῶσιν.

32 Mert ha csak a titeket szeretőket szeretitek, mi kegyelmetek van? Mert a vétkesek is szeretik az őket szeretőket.

33 καὶ [γὰρ] ἐὰν ἀγαθοποιῆτε τοὺς ἀγαθοποιοῦντας ὑμᾶς, ποία ὑμῖν χάρις ἐστίν; καὶ οἱ ἁμαρτωλοὶ τὸ αὐτὸ ποιοῦσιν.

33 És ha csak a veletek jót tevőkkel tesztek jót, mi kegyelmetek van? A vétkesek is ugyanezt teszik.

34 καὶ ἐὰν δανίσητε παρ᾽ ὧν ἐλπίζετε λαβεῖν, ποία ὑμῖν χάρις [ἐστίν]; καὶ ἁμαρτωλοὶ ἁμαρτωλοῖς δανίζουσιν ἵνα ἀπολάβωσιν τὰ ἴσα.

34 És ha csupán azoknak adtok kölcsön, akik visszaadják, mi kegyelmetek van? A vétkesek is adnak kölcsönt a vétkeseknek, ha visszakapják.

35 πλὴν ἀγαπᾶτε τοὺς ἐχθροὺς ὑμῶν καὶ ἀγαθοποιεῖτε καὶ δανίζετε μηδὲν ἀπελπίζοντες· καὶ ἔσται ὁ μισθὸς ὑμῶν πολύς, καὶ ἔσεσθε υἱοὶ Ὑψίστου, ὅτι αὐτὸς χρηστός ἐστιν ἐπὶ τοὺς ἀχαρίστους καὶ πονηρούς.

35 Hanem szeressétek ellenségeiteket és tegyetek jót és adjatok kölcsön semmit vissza nem várva, és sok lesz a ti jutalmatok, a Magasságbeli fiai lesztek, mert ő jóságos a hálátlanokhoz és a gonoszokhoz.

36 Γίνεσθε οἰκτίρμονες καθὼς ὁ πατὴρ ὑμῶν οἰκτίρμων ἐστίν·

36 Legyetek ezért irgalmasok, amint az Atyátok is irgalmas.

37 καὶ μὴ κρίνετε, καὶ οὐ μὴ κριθῆτε· καὶ μὴ καταδικάζετε, καὶ οὐ μὴ καταδικασθῆτε. ἀπολύετε, καὶ ἀπολυθήσεσθε·

37 Ne ítéljetek és nem ítéltettek, ne kárhoztassatok és ti sem fogtok kárhoztatni, bocsássatok meg és nektek is megbocsáttatnak.

38 δίδοτε, καὶ δοθήσεται ὑμῖν· μέτρον καλὸν πεπιεσμένον σεσαλευμένον ὑπερεκχυννόμενον δώσουσιν εἰς τὸν κόλπον ὑμῶν· ᾧ γὰρ μέτρῳ μετρεῖτε ἀντιμετρηθήσεται ὑμῖν.

38 Adjatok és nektek is adatik, jó, megtömött, megrázott és túlcsorduló mértékkel adnak az öletekbe, mert amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek is.”

39 Εἶπεν δὲ καὶ παραβολὴν αὐτοῖς Μήτι δύναται τυφλὸς τυφλὸν ὁδηγεῖν; οὐχὶ ἀμφότεροι εἰς βόθυνον ἐμπεσοῦνται;

39 De példázatot is mondott nekik: „Vajon képes-e vak a vaknak utat mutatni? Nemde mindketten a beesnek a gödörbe?

40 οὐκ ἔστιν μαθητὴς ὑπὲρ τὸν διδάσκαλον, κατηρτισμένος δὲ πᾶς ἔσται ὡς ὁ διδάσκαλος αὐτοῦ.

40 Nem feljebb való a tanítvány a tanítónál, azonban mindenki tökéletes, ha olyan, mint a tanítója.

41 Τί δὲ βλέπεις τὸ κάρφος τὸ ἐν τῷ ὀφθαλμῷ τοῦ ἀδελφοῦ σου, τὴν δὲ δοκὸν τὴν ἐν τῷ ἰδίῳ ὀφθαλμῷ οὐ κατανοεῖς;

41 Miért nézed a testvéred szemében a szálkát, ha nem veszed észre a saját szemedben a gerendát?

42 πῶς δύνασαι λέγειν τῷ ἀδελφῷ σου Ἀδελφέ, ἄφες ἐκβάλω τὸ κάρφος τὸ ἐν τῷ ὀφθαλμῷ σου, αὐτὸς τὴν ἐν τῷ ὀφθαλμῷ σοῦ δοκὸν οὐ βλέπων; ὑποκριτά, ἔκβαλε πρῶτον τὴν δοκὸν ἐκ τοῦ ὀφθαλμοῦ σοῦ, καὶ τότε διαβλέψεις τὸ κάρφος τὸ ἐν τῷ ὀφθαλμῷ τοῦ ἀδελφοῦ σου ἐκβαλεῖν.

42 Hogy mondhatod a testvérednek: Testvér, hadd vessem ki szemedből a szálkát, ha a te szemedből nem veted ki a gerendát? Képmutató, vesd ki előbb a gerendát a saját szemedből és akkor látsz majd jól ahhoz, hogy kivesd a szálkát a testvéred szeméből.”

43 Οὐ γὰρ ἔστιν δένδρον καλὸν ποιοῦν καρπὸν σαπρόν, οὐδὲ πάλιν δένδρον σαπρὸν ποιοῦν καρπὸν καλόν.

43 „Mert nem jó fa az, amely romlott gyümölcsöt terem, sem nem romlott fa az, amely jó gyümölcsöt terem.

44 ἕκαστον γὰρ δένδρον ἐκ τοῦ ἰδίου καρποῦ γινώσκεται· οὐ γὰρ ἐξ ἀκανθῶν συλλέγουσιν σῦκα, οὐδὲ ἐκ βάτου σταφυλὴν τρυγῶσιν.

44 Mert minden fa a saját gyümölcséről ismerszik meg; mert a tövisről nem szednek fügét, sem pedig a szederről szőlőt.

45 ὁ ἀγαθὸς ἄνθρωπος ἐκ τοῦ ἀγαθοῦ θησαυροῦ τῆς καρδίας προφέρει τὸ ἀγαθόν, καὶ ὁ πονηρὸς ἐκ τοῦ πονηροῦ προφέρει τὸ πονηρόν· ἐκ γὰρ περι-σσεύματος καρδίας λαλεῖ τὸ στόμα αὐτοῦ.

45 A jó ember is a szívének jó kincseiből hoz elő jót, a gonosz pedig gonoszat hoz a gonoszból; mert a szív teljességéből szól a száj.”

46 Τί δέ με καλεῖτε Κύριε κύριε, καὶ οὐ ποιεῖτε ἃ λέγω;

46 „Miért hívtok így engem: Uram, Uram! és nem teszitek, amit mondok?

47 πᾶς ὁ ἐρχόμενος πρός με καὶ ἀκούων μου τῶν λόγων καὶ ποιῶν αὐτούς, ὑποδείξω ὑμῖν τίνι ἐστὶν ὅμοιος·

47 Mind ki hozzám jő, hallja az Igéimet és meg is teszi azt, megmondom kihez hasonló:

48 ὅμοιός ἐστιν ἀνθρώπῳ οἰκοδομοῦντι οἰκίαν ὃς ἔσκαψεν καὶ ἐβάθυνεν καὶ ἔθηκεν θεμέλιον ἐπὶ τὴν πέτραν· πλημμύρης δὲ γενομένης προσέρηξεν ὁ ποταμὸς τῇ οἰκίᾳ ἐκείνῃ, καὶ οὐκ ἴσχυσεν σαλεῦσαι αὐτὴν διὰ τὸ καλῶς οἰκοδομῆσθαι αὐτήν.

48 hasonló a házépítő építőhöz, aki leásott és mélyített és sziklára alapozott, jött az áradat és a folyam rázúdult az épületre, azt azonban meg sem tudta mozdítani, mert jól megépítették.

49 ὁ δὲ ἀκούσας καὶ μὴ ποιήσας ὅμοιός ἐστιν ἀνθρώπῳ οἰκοδομήσαντι οἰκίαν ἐπὶ τὴν γῆν χωρὶς θεμελίου, ᾗ προσέρηξεν ὁ ποταμός, καὶ εὐθὺς συνέπεσεν, καὶ ἐγένετο τὸ ῥῆγμα τῆς οἰκίας ἐκείνης μέγα.

49 Aki pedig hallja, de nem teszi, hasonló a házépítő emberhez, aki csak a földre, alap nélkül épített, majd megérkezvén a folyam, rögtön összedőlt, és lett nagy romlása az épületnek.”

 

Lk 7