Lk 23

1 Καὶ ἀναστὰν ἅπαν τὸ πλῆθος αὐτῶν ἤγαγον αὐτὸν ἐπὶ τὸν Πειλᾶτον.

1 És felkelve az egész sokaság, elvezették Pilátushoz.

2 ἤρξαντο δὲ κατηγορεῖν αὐτοῦ λέγοντες Τοῦτον εὕραμεν διαστρέφοντα τὸ ἔθνος ἡμῶν καὶ κωλύοντα φόρους Καίσαρι διδόναι καὶ λέγοντα αὑτὸν χριστὸν βασιλέα εἶναι.

2 És vádolni kezdték őt, szólván: „Úgy találtuk, hogy eltéríti a nemzetünket és tiltja, hogy a Cézárnak megadjuk a vámot. És azt mondja magáról, hogy ő a Felkent fejedelem.”

3 ὁ δὲ Πειλᾶτος ἠρώτησεν αὐτὸν λέγων Σὺ εἶ ὁ βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων; ὁ δὲ ἀποκριθεὶς αὐτῷ ἔφη Σὺ λέγεις.

3 Pilátus pedig őt kérdezte: „Te vagy a Júdeaiak fejedelme?” Ő ezt mondta neki válaszolva: „Te szólsz.”

4 ὁ δὲ Πειλᾶτος εἶπεν πρὸς τοὺς ἀρχιερεῖς καὶ τοὺς ὄχλους Οὐδὲν εὑρίσκω αἴτιον ἐν τῷ ἀνθρώπῳ τούτῳ.

4 Pilátus pedig ezt mondta a főpapoknak és a sokadalomnak: „Semmi vétket sem találtam ebben az emberben!”.

5 οἱ δὲ ἐπίσχυον λέγοντες ὅτι Ἀνασείει τὸν λαὸν διδάσκων καθ᾽ ὅλης τῆς Ἰουδαίας, καὶ ἀρξάμενος ἀπὸ τῆς Γαλιλαίας ἕως ὧδε.

5 Azonban azok csak erősködtek, ezt mondván: „Fellázítja a népet, tanítva egész Júdeában és Galileától idáig.”

6 Πειλᾶτος δὲ ἀκούσας ἐπηρώτησεν εἰ [ὁ] ἄνθρωπος Γαλιλαῖός ἐστιν,

6 Pilátus pedig hallva Galilea nevét, megkérdezte, hogy ez az ember galileai-e?

7 καὶ ἐπιγνοὺς ὅτι ἐκ τῆς ἐξουσίας Ἡρῴδου ἐστὶν ἀνέπεμψεν αὐτὸν πρὸς Ἡρῴδην, ὄντα καὶ αὐτὸν ἐν Ἰεροσολύμοις ἐν ταύταις ταῖς ἡμέραις.

7 És megismerve, hogy Heródes uralma alá tartozik, elküldte őt Heródesnek, mivel az is Jeruzsálemben volt azokban a napokban.

8 Ὁ δὲ Ἡρῴδης ἰδὼν τὸν Ἰησοῦν ἐχάρη λίαν, ἦν γὰρ ἐξ ἱκανῶν χρόνων θέλων ἰδεῖν αὐτὸν διὰ τὸ ἀκούειν περὶ αὐτοῦ, καὶ ἤλπιζέν τι σημεῖον ἰδεῖν ὑπ᾽ αὐτοῦ γινόμενον.

8 Heródes pedig, látván Jézust, nagyon megörült, mert már eléggé sok ideje akarta látni őt, mivel hallott felőle és remélte, hogy majd valami jelet is láthat tőle.

9 ἐπηρώτα δὲ αὐτὸν ἐν λόγοις ἱκανοῖς· αὐτὸς δὲ οὐδὲν ἀπεκρίνατο αὐτῷ.

9 Elég sok beszédben kérdezte őt, de ő semmit sem felelt neki.

10 ἱστήκεισαν δὲ οἱ ἀρχιερεῖς καὶ οἱ γραμματεῖς εὐτόνως κατηγοροῦντες αὐτοῦ.

10 A főpapok és az írástudók heves igyekezettel vádolták őt bennállva.

11 ἐξουθενήσας δὲ αὐτὸν ὁ Ἡρῴδης σὺν τοῖς στρατεύμασιν αὐτοῦ καὶ ἐμπαίξας περιβαλὼν ἐσθῆτα λαμπρὰν ἀνέπεμψεν αὐτὸν τῷ Πειλάτῳ.

11 Megvetvén őt, Heródes tisztjeivel együtt, és gúnyból világos fehér ruhába öltöztették és felküldték őt Pilátushoz.

12 Ἐγένοντο δὲ φίλοι ὅ τε Ἡρῴδης καὶ ὁ Πειλᾶτος ἐν αὐτῇ τῇ ἡμέρᾳ μετ᾽ ἀλλήλων· προϋπῆρχον γὰρ ἐν ἔχθρᾳ ὄντες πρὸς αὑτούς.

12 Ezen a napon lettek barátai egymásnak, Pilátus és Heródes, mivel előtte ellenségesek voltak.

13 Πειλᾶτος δὲ συνκαλεσάμενος τοὺς ἀρχιερεῖς καὶ τοὺς ἄρχοντας καὶ τὸν λαὸν

13 Pilátus pedig egybe hívta a főpapokat és a népet,

14 εἶπεν πρὸς αὐτούς Προσηνέγκατέ μοι τὸν ἄνθρωπον τοῦτον ὡς ἀποστρέφοντα τὸν λαόν, καὶ ἰδοὺ ἐγὼ ἐνώπιον ὑμῶν ἀνακρίνας οὐθὲν εὗρον ἐν τῷ ἀνθρώπῳ τούτῳ αἴτιον ὧν κατηγορεῖτε κατ᾽ αὐτοῦ.

14 nekik mondva ezt: „Elém vezettétek ezt az embert, mint aki a népet lázítja, lám, én előttetek megvizsgálva, semmi olyan vétket nem találtam ebben az emberben, amivel vádoltátok.

15 ἀλλ᾽ οὐδὲ Ἡρῴδης, ἀνέπεμψεν γὰρ αὐτὸν πρὸς ἡμᾶς· καὶ ἰδοὺ οὐδὲν ἄξιον θανάτου ἐστὶν πεπραγμένον αὐτῷ·

15 Még Heródes sem, mert visszaküldte hozzám őt, és semmi halálra méltó dolgot nem tett.

16 παιδεύσας οὖν αὐτὸν ἀπολύσω.

16 Megfeddem, tehát és eloldozom.”

17 [[ἀνάγκην δὲ εἶχεν ἀπολύειν αὐτοῖς κατὰ ἑορτὴν ἕνα.]]

[17 Ünnepenként pedig eloldozott egy foglyot.]

18 ἀνέκραγον δὲ πανπληθεὶ λέγοντες Αἶρε τοῦτον, ἀπόλυσον δὲ ἡμῖν τὸν Βαραββᾶν·

18 De kiabálni kezdett az egész tömeg, mondva: „Vidd ezt és oldozd el Barabbást!”

19 ὅστις ἦν διὰ στάσιν τινὰ γενομένην ἐν τῇ πόλει καὶ φόνον βληθεὶς ἐν τῇ φυλακῇ.

19 Amely, valami lázadást csinált a városban és gyilkosságért vettettek tömlöcre.

20 πάλιν δὲ ὁ Πειλᾶτος προσεφώνησεν αὐτοῖς, θέλων ἀπολῦσαι τὸν Ἰησοῦν.

20 Pilátus pedig ismét hozzájuk szólt, mert el akarta oldozni Jézust.

21 οἱ δὲ ἐπεφώνουν λέγοντες Σταύρου σταύρου αὐτόν.

21 Azoktól, pedig felhangzott, szólván: „Kereszteld meg, kereszteld meg őt!”

22 ὁ δὲ τρίτον εἶπεν πρὸς αὐτούς Τί γὰρ κακὸν ἐποίησεν οὗτος; οὐδὲν αἴτιον θανάτου εὗρον ἐν αὐτῷ· παιδεύσας οὖν αὐτὸν ἀπολύσω.

22 Ő pedig harmadszor mondta nekik: „Mi rosszat tett? Semmi halálos vétket nem találtam benne!”

23 οἱ δὲ ἐπέκειντο φωναῖς μεγάλαις αἰτούμενοι αὐτὸν σταυρωθῆναι, καὶ κατίσχυον αἱ φωναὶ αὐτῶν.

23 Azok, azonban nekifeküdtek nagy hanggal követelni, hogy feszítse meg. És az ő hangjuk győzedelmeskedett.

24 καὶ Πειλᾶτος ἐπέκρινεν γενέσθαι τὸ αἴτημα αὐτῶν·

24 Pilátus, pedig úgy ítélt, hogy legyen meg az ő kérésük.

25 ἀπέλυσεν δὲ τὸν διὰ στάσιν καὶ φόνον βεβλημένον εἰς φυλακὴν ὃν ᾐτοῦντο, τὸν δὲ Ἰησοῦν παρέδωκεν τῷ θελήματι αὐτῶν.

25 Eloldozta nekik azt, aki lázadásért és gyilkosságért volt a tömlöcben, akit kértek, Jézust pedig átadta az akaratuknak.

26 Καὶ ὡς ἀπήγαγον αὐτόν, ἐπιλαβόμενοι Σίμωνά τινα Κυρηναῖον ἐρχόμενον ἀπ᾽ ἀγροῦ ἐπέθηκαν αὐτῷ τὸν σταυρὸν φέρειν ὄπισθεν τοῦ Ἰησοῦ.

26 Amint vezették őt, megragadták a kürénébeli Simont, aki épp a mezőről jött, és rátették a keresztfát, hogy hordozza Jézus után.

27 Ἠκολούθει δὲ αὐτῷ πολὺ πλῆθος τοῦ λαοῦ καὶ γυναικῶν αἳ ἐκόπτοντο καὶ ἐθρήνουν αὐτόν.

27 A nép nagy tömege követte őt és asszonyok, akik jajgattak és siratták őt.

28 στραφεὶς δὲ πρὸς αὐτὰς Ἰησοῦς εἶπεν Θυγατέρες Ἰερουσαλήμ, μὴ κλαίετε ἐπ᾽ ἐμέ· πλὴν ἐφ᾽ ἑαυτὰς κλαίετε καὶ ἐπὶ τὰ τέκνα ὑμῶν,

28 Hozzájuk fordulva Jézus így szólt: „Jeruzsálem leányai, ne sírjatok miattam, hanem magatok miatt sírjatok és a gyermekeitek miatt.

29 ὅτι ἰδοὺ ἔρχονται ἡμέραι ἐν αἷς ἐροῦσιν Μακάριαι αἱ στεῖραι καὶ αἱ κοιλίαι αἳ οὐκ ἐγέννησαν καὶ μαστοὶ οἳ οὐκ ἔθρεψαν.

29 Mert lám, érkeznek napok, amikor azt mondják: Boldogok a meddők és a méhek, amelyek nem szültek és az emlők, amelyek nem szoptattak!

30 τότε ἄρξονται λέγειν τοῖς ὄρεσιν Πέσατε ἐφ᾽ ἡμᾶς, καὶ τοῖς βουνοῖς Καλύψατε ἡμᾶς·

30 Akkor elkezdik mondani, hogy hegyek: essetek ránk, és halmok: fedjetek el minket!

31 ὅτι εἰ ἐν ὑγρῷ ξύλῳ ταῦτα ποιοῦσιν, ἐν τῷ ξηρῷ τί γένηται;

31 Mert ha a nedves, élőfával ezt teszik, mit tesznek majd a szárazzal?”

32 Ἤγοντο δὲ καὶ ἕτεροι κακοῦργοι δύο σὺν αὐτῷ ἀναιρεθῆναι.

32 Vezettek pedig két gonosztevőt is vele együtt, hogy megöljék őket.

33 Καὶ ὅτε ἦλθαν ἐπὶ τὸν τόπον τὸν καλούμενον Κρανίον, ἐκεῖ ἐσταύρωσαν αὐτὸν καὶ τοὺς κακούργους, ὃν μὲν ἐκ δεξιῶν ὃν δὲ ἐξ ἀριστερῶν.

33 Mikor pedig elmentek arra a helyre, ami Koponyahegynek neveztetik, ott megfeszítették¹ őt és a gonosztevőket, az egyiket jobbról, a másikat balról.

34 [[ὁ δὲ Ἰησοῦς ἔλεγεν Πάτερ, ἄφες αὐτοῖς, οὐ γὰρ οἴδασιν τί ποιοῦσιν.]] διαμεριζόμενοι δὲ τὰ ἱμάτια αὐτοῦ ἔβαλον κλῆρον.

34 [Jézus pedig így szólt: „Atyám, hagyd el nekik, mert nem tudják mit tesznek.”] Elosztván pedig, ruháira sorsot vetettek.

35 καὶ ἱστήκει ὁ λαὸς θεωρῶν. ἐξεμυκτήριζον δὲ καὶ οἱ ἄρχοντες λέγοντες Ἄλλους ἔσωσεν, σωσάτω ἑαυτόν, εἰ οὗτός ἐστιν ὁ χριστὸς τοῦ θεοῦ, ὁ ἐκλεκτός.

35 És a nép ott állt nézve. Az elöljárók, pedig csúfolódtak vele, ezt mondván: „Másokat megmentett, mentse meg magát, ha ez Isten Felkentje, a választott.”

36 ἐνέπαιξαν δὲ αὐτῷ καὶ οἱ στρατιῶται προσερχόμενοι, ὄξος προσφέροντες αὐτῷ

36 Gúnyolták őt a katonák is, akik odamenve, ecetet vittek neki.

37 καὶ λέγοντες Εἰ σὺ εἶ ὁ βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων, σῶσον σεαυτόν.

37 Ezt mondták neki: „Ha te vagy a Júdeaiak fejedelme, mentsd meg magad!”

38 ἦν δὲ καὶ ἐπιγραφὴ ἐπ᾽ αὐτῷ Ο ΒΑΣΙΛΕΥΣ ΤΩΝ ΙΟΥΔΑΙΩΝ ΟΥΤΟΣ.

38 Egy felirat is volt felette: ’EZ A JÚDEAIAK FEJEDELME.’

39 Εἷς δὲ τῶν κρεμασθέντων κακούργων ἐβλασφήμει αὐτόν Οὐχὶ σὺ εἶ ὁ χριστός; σῶσον σεαυτὸν καὶ ἡμᾶς.

39 A felfeszített gonosztevők közül egy káromolta őt, eképpen: „Nemde te vagy a Felkent, mentsd meg magadat és minket is!”

40 ἀποκριθεὶς δὲ ὁ ἕτερος ἐπιτιμῶν αὐτῷ ἔφη Οὐδὲ φοβῇ σὺ τὸν θεόν, ὅτι ἐν τῷ αὐτῷ κρίματι εἶ;

40 A másik így felelt neki megfeddve azt: „Te nem féled az Istent, hiszen te is egyazon ítélet alatt vagy!

41 καὶ ἡμεῖς μὲν δικαίως, ἄξια γὰρ ὧν ἐπράξαμεν ἀπολαμβάνομεν· οὗτος δὲ οὐδὲν ἄτοπον ἔπραξεν.

41 Mi igazán, mivel mi méltó büntetését vesszük el vétkeink miatt. De ez semmi méltatlant nem gyakorolt.”

42 καὶ ἔλεγεν Ἰησοῦ, μνήσθητί μου ὅταν ἔλθῃς εἰς τὴν βασιλείαν σου.

42 És mondta neki: Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljön a te országod!”

43 καὶ εἶπεν αὐτῷ Ἀμήν σοι λέγω, σήμερον μετ᾽ ἐμοῦ ἔσῃ ἐν τῷ παραδείσῳ.

43 Ő így szólt neki: „Legyen, ahogy szólsz, még ma velem leszel a Mennyországban!”

44 Καὶ ἦν ἤδη ὡσεὶ ὥρα ἕκτη καὶ σκότος ἐγένετο ἐφ᾽ ὅλην τὴν γῆν ἕως ὥρας ἐνάτης

44 És már a hatodik óra volt, és sötétség lett az egész földön a kilencedik óráig.

45 τοῦ ἡλίου ἐκλείποντος, ἐσχίσθη δὲ τὸ καταπέτασμα τοῦ ναοῦ μέσον.

45 A Nap megfogyatkozott, a Szentély kárpitja pedig kettéhasadt középen.

46 καὶ φωνήσας φωνῇ μεγάλῃ ὁ Ἰησοῦς εἶπεν Πάτερ, εἰς χεῖράς σου παρατίθεμαι τὸ πνεῦμά μου· τοῦτο δὲ εἰπὼν ἐξέπνευσεν.

46 És Jézus, nagy hangot hangozván, ezt mondta: „Atyám! A kezedbe teszem a Szellemem! Ezt mondva kilehelte szellemét.

47 Ἰδὼν δὲ ὁ ἑκατοντάρχης τὸ γενόμενον ἐδόξαζεν τὸν θεὸν λέγων Ὄντως ὁ ἄνθρωπος οὗτος δίκαιος ἦν.

47 A százados, látván, hogy mi történt, dicsőítette az Istent, mondván: „Ez az ember valóban igaz volt!”

48 καὶ πάντες οἱ συνπαραγενόμενοι ὄχλοι ἐπὶ τὴν θεωρίαν ταύτην, θεωρήσαντες τὰ γενόμενα, τύπτοντες τὰ στήθη ὑπέστρεφον.

48 És mind az együtt levő sokadalom, ami ezeket látni ment oda, látva a történteket, a mellét verte és megtért.

49 ἱστήκεισαν δὲ πάντες οἱ γνωστοὶ αὐτῷ ἀπὸ μακρόθεν, καὶ γυναῖκες αἱ συνακολουθοῦσαι αὐτῷ ἀπὸ τῆς Γαλιλαίας, ὁρῶσαι ταῦτα.

49 Az ő ismerősei pedig mind ott álltak messzebb és az asszonyok, akik követték őt Galileától fogva.

50 Καὶ ἰδοὺ ἀνὴρ ὀνόματι Ἰωσὴφ βουλευτὴς ὑπάρχων, ἀνὴρ ἀγαθὸς καὶ δίκαιος,–

50 Volt egy férfi, József nevű, a tanács tagja, nemes és igaz férfiú.

51 οὗτος οὐκ ἦν συνκατατεθειμένος τῇ βουλῇ καὶ τῇ πράξει αὐτῶν,– ἀπὸ Ἁριμαθαίας πόλεως τῶν Ἰουδαίων, ὃς προσεδέχετο τὴν βασιλείαν τοῦ θεοῦ,

51 Ő volt az aki nem értett egyet a többiek tanácsával és gyakorlatával, Arimatea városából jött, Júdeából, aki várta az Isten Országát.

52 οὗτος προσελθὼν τῷ Πειλάτῳ ᾐτήσατο τὸ σῶμα τοῦ Ἰησοῦ,

52 Ez Pilátushoz ment és elkérte Jézus testét.

53 καὶ καθελὼν ἐνετύλιξεν αὐτὸ σινδόνι, καὶ ἔθηκεν αὐτὸν ἐν μνήματι λαξευτῷ οὗ οὐκ ἦν οὐδεὶς οὔπω κείμενος.

53 És levéve azt, gyolcsba göngyölte be és egy sziklába vágott síboltba tették őt, ahol még nem feküdt senki sem.

54 Καὶ ἡμέρα ἦν παρασκευῆς, καὶ σάββατον ἐπέφωσκεν.

54 Ez volt az előkészület napja és előfénylett már a Szombat.

55 Κατακολουθήσασαι δὲ αἱ γυναῖκες, αἵτινες ἦσαν συνεληλυθυῖαι ἐκ τῆς Γαλιλαίας αὐτῷ, ἐθεάσαντο τὸ μνημεῖον καὶ ὡς ἐτέθη τὸ σῶμα αὐτοῦ,

55 Végig követték őt az asszonyok, akik együtt jártak vele Galileában, megnézték a sírboltot is és azt is, hogyan helyezték el az ő testét.

56 ὑποστρέψασαι δὲ ἡτοίμασαν ἀρώματα καὶ μύρα. Καὶ τὸ μὲν σάββατον ἡσύχασαν κατὰ τὴν ἐντολήν,

56 Visszatérve, pedig készítettek fűszereket és kenetet. Szombaton viszont nyugalomban voltak, a parancsolat szerint.