Lk 17

 

1 Εἶπεν δὲ πρὸς τοὺς μαθητὰς αὐτοῦ Ἀνένδεκτόν ἐστιν τοῦ τὰ σκάνδαλα μὴ ἐλθεῖν, πλὴν οὐαὶ δι᾽ οὗ ἔρχεται·

1 A tanítványoknak pedig ezt mondta: „Elkerülhetetlen, hogy botrányok ne jöjjenek, de jaj annak, aki által jön.

2 λυσιτελεῖ αὐτῷ εἰ λίθος μυλικὸς περίκειται περὶ τὸν τράχηλον αὐτοῦ καὶ ἔρριπται εἰς τὴν θάλασσαν ἢ ἵνα σκανδαλίσῃ τῶν μικρῶν τούτων ἕνα.

2 Jobb volna neki, ha malomkövet kötnének a nyakára és a tengerbe vetnék, hogysem egyet is e kicsinyek közül megbotránkoztasson.

3 προσέχετε ἑαυτοῖς. ἐὰν ἁμάρτῃ ὁ ἀδελφός σου ἐπιτίμησον αὐτῷ, καὶ ἐὰν μετανοήσῃ ἄφες αὐτῷ·

3 Vigyázzatok magatokra!” Ha vétkezik ellened testvéred, fedd meg őt, ha átgondolja, hagyd el neki.

4 καὶ ἐὰν ἑπτάκις τῆς ἡμέρας ἁμαρτήσῃ εἰς σὲ καὶ ἑπτάκις ἐπιστρέψῃ πρὸς σὲ λέγων Μετανοῶ, ἀφήσεις αὐτῷ.

4 De, ha egy nap hétszer vétkezik ellened és megtér hozzád hétszer, mondván: Átgondoltam! Hagyd el neki.”

5 Καὶ εἶπαν οἱ ἀπόστολοι τῷ κυρίῳ Πρόσθες ἡμῖν πίστιν.

5 És mondták az apostolok az Úrnak: „Növeld a hitünket!”

6 εἶπεν δὲ ὁ κύριος Εἰ ἔχετε πίστιν ὡς κόκκον σινάπεως, ἐλέγετε ἂν τῇ συκαμίνῳ [ταύτῃ] Ἐκριζώθητι καὶ φυτεύθητι ἐν τῇ θαλάσσῃ· καὶ ὑπήκουσεν ἂν ὑμῖν.

6 Az Úr így szólt: „Ha annyi hitetek lenne, mint ennek a mustármagnak, azt mondanátok ennek az eperfának: Szakadj ki gyökerestől és ültessél a tengerbe! Az hallgatna rátok.

7 Τίς δὲ ἐξ ὑμῶν δοῦλον ἔχων ἀροτριῶντα ἢ ποιμαίνοντα, ὃς εἰσελθόντι ἐκ τοῦ ἀγροῦ ἐρεῖ αὐτῷ Εὐθέως παρελθὼν ἀνάπεσε,

7 Ki az közületek, akinek ha egy rabszolgája van és az szánt vagy legeltet, amikor az a mezőről megjön, ezt mondja neki: Jöjj hamar és ülj le!

8 ἀλλ᾽ οὐχὶ ἐρεῖ αὐτῷ Ἑτοίμασον τί δειπνήσω, καὶ περιζωσάμενος διακόνει μοι ἕως φάγω καὶ πίω, καὶ μετὰ ταῦτα φάγεσαι καὶ πίεσαι σύ;

8 Nem azt mondja inkább: Készíts vacsorát és felöltözve szolgálj nekem, amíg én eszem és iszom, azután egyél és igyál te.

9 μὴ ἔχει χάριν τῷ δούλῳ ὅτι ἐποίησεν τὰ διαταχθέντα;

9 Talán megköszöni annak a rabszolgának, hogy megtette a parancsát?

10 οὕτως καὶ ὑμεῖς, ὅταν ποιήσητε πάντα τὰ διαταχθέντα ὑμῖν, λέγετε ὅτι Δοῦλοι ἀχρεῖοί ἐσμεν, ὃ ὠφείλομεν ποιῆσαι πεποιήκαμεν.

10 Eképpen ti is, mikor mindent megtettetek, amit nektek parancsoltak, ezt mondjátok: Haszontalan rabszolgák voltunk, csak azt tettük, amivel tartoztunk.”

11 Καὶ ἐγένετο ἐν τῷ πορεύεσθαι εἰς Ἰερουσαλὴμ καὶ αὐτὸς διήρχετο διὰ μέσον Σαμαρίας καὶ Γαλιλαίας.

11 És lett, amikor Jeruzsálem felé ment, átment Szamaria és Galilea határvidékén.

12 Καὶ εἰσερχομένου αὐτοῦ εἴς τινα κώμην ἀπήντησαν δέκα λεπροὶ ἄνδρες, οἳ ἀνέστησαν πόρρωθεν,

12 Amikor egy faluba ért, megállt előtte tíz leprás férfi, távol megállva.

13 καὶ αὐτοὶ ἦραν φωνὴν λέγοντες Ἰησοῦ ἐπιστάτα, ἐλέησον ἡμᾶς.

13 És hangosan szóltak: „Jézus, elöljáró, könyörülj rajtunk!”

14 καὶ ἰδὼν εἶπεν αὐτοῖς Πορευθέντες ἐπιδείξατε ἑαυτοὺς τοῖς ἱερεῦσιν. καὶ ἐγένετο ἐν τῷ ὑπάγειν αὐτοὺς ἐκαθαρίσθησαν.

14 Ezt látván, így szólt: „Mennyetek, mutassátok meg magatokat a papoknak.” És odaértükben, meg is tisztultak.

15 εἷς δὲ ἐξ αὐτῶν, ἰδὼν ὅτι ἰάθη, ὑπέστρεψεν μετὰ φωνῆς μεγάλης δοξάζων τὸν θεόν,

15 Egy közülük, mikor látta, hogy meggyógyult, visszafordult és nagy hangon dicsérte az Istent.

16 καὶ ἔπεσεν ἐπὶ πρόσωπον παρὰ τοὺς πόδας αὐτοῦ εὐχαριστῶν αὐτῷ· καὶ αὐτὸς ἦν Σαμαρείτης.

16 És az ő lábainál arcára esve hálálkodott neki; Szamariabeli volt.

17 ἀποκριθεὶς δὲ ὁ Ἰησοῦς εἶπεν Οὐχ οἱ δέκα ἐκαθαρίσθησαν; οἱ [δὲ] ἐννέα ποῦ;

17 Jézus pedig felelve, így szólt: „Nemde tíz lett megtisztítva? De a kilenc hol van?

18 οὐχ εὑρέθησαν ὑποστρέψαντες δοῦναι δόξαν τῷ θεῷ εἰ μὴ ὁ ἀλλογενὴς οὗτος;

18 Nem találtattak visszafordulni, hogy Istennek dicsőséget adjanak, csak a másholszületett?”

19 καὶ εἶπεν αὐτῷ Ἀναστὰς πορεύου· ἡ πίστις σου σέσωκέν σε.

19 És mondta: „Kelj fel és menj, a hited mentett meg téged.”

20 Ἐπερωτηθεὶς δὲ ὑπὸ τῶν Φαρισαίων πότε ἔρχεται ἡ βασιλεία τοῦ θεοῦ ἀπεκρίθη αὐτοῖς καὶ εἶπεν Οὐκ ἔρχεται ἡ βασιλεία τοῦ θεοῦ μετὰ παρατηρήσεως,

20 Amikor megkérdezték a farizeusok, hogy mikor érkezik el az Isten Országa, így felelt nekik: „Nem jön az Isten Országa láthatólag.

21 οὐδὲ ἐροῦσιν Ἰδοὺ ὧδε ἤ Ἐκεῖ· ἰδοὺ γὰρ ἡ βασιλεία τοῦ θεοῦ ἐντὸς ὑμῶν ἐστίν.

21 Nem mondható: Itt van! vagy: ’Ott van!’, mert lám, az Isten Országa bennetek van!”

22 Εἶπεν δὲ πρὸς τοὺς μαθητάς Ἐλεύσονται ἡμέραι ὅτε ἐπιθυμήσετε μίαν τῶν ἡμερῶν τοῦ υἱοῦ τοῦ ἀνθρώπου ἰδεῖν καὶ οὐκ ὄψεσθε.

22 A tanítványainak ezt mondta: „Jönnek majd napok, mikor látni kívánnátok egyet az Emberfia napjai közül, de nem láthattok.

23 καὶ ἐροῦσιν ὑμῖν Ἰδοὺ ἐκεῖ ἤ Ἰδοὺ ὧδε· μὴ [ἀπέλθητε μηδὲ] διώξητε.

23 És mondják majd nektek. Íme, itt van! és Íme, ott van!, de ne menjetek el és ne fussatok oda!

24 ὥσπερ γὰρ ἡ ἀστραπὴ ἀστράπτουσα ἐκ τῆς ὑπὸ τὸν οὐρανὸν εἰς τὴν ὑπ᾽ οὐρανὸν λάμπει, οὕτως ἔσται ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου [ἐν τῇ ἡμέρᾳ αὐτοῦ].

24 Mert amint a villámló villámlás az ég egyik szélétől a másik széléig világít, úgy jön el az Emberfia is.

25 πρῶτον δὲ δεῖ αὐτὸν πολλὰ παθεῖν καὶ ἀποδοκιμασθῆναι ἀπὸ τῆς γενεᾶς ταύτης.

25 Azonban annak előtte, még sokat kell szenvednie és megvetésben Részesülnie ettől a nemzedéktől.

26 καὶ καθὼς ἐγένετο ἐν ταῖς ἡμέραις Νῶε, οὕτως ἔσται καὶ ἐν ταῖς ἡμέραις τοῦ υἱοῦ τοῦ ἀνθρώπου·

26 Amiként Noé napjaiban történt, úgy lesz az Emberfia napjaiban is.

27 ἤσθιον, ἔπινον, ἐγάμουν, ἐγαμίζοντο, ἄχρι ἧς ἡμέρας εἰσῆλθεν Νῶε εἰς τὴν κιβωτόν, καὶ ἦλθεν ὁ κατακλυσμὸς καὶ ἀπώλεσεν πάντας.

27 Ettek, ittak, házasodtak, férjhez mentek addig a napig, amíg Noé beszállt a bárkába és jött az özönvíz és minden odalett.

28 ὁμοίως καθὼς ἐγένετο ἐν ταῖς ἡμέραις Λώτ· ἤσθιον, ἔπινον, ἠγόραζον, ἐπώλουν, ἐφύτευον, ᾠκοδόμουν·

28 Hasonlóan történt Lót napjaiban is. Ettek, ittak, adtak, vettek, ültettek, építettek.

29 ᾗ δὲ ἡμέρᾳ ἐξῆλθεν Λὼτ ἀπὸ Σοδόμων, ἔβρεξεν πῦρ καὶ θεῖον ἀπ᾽ οὐρανοῦ καὶ ἀπώλεσεν πάντας.

29 De amelyik napon kijött Lót Szodomából, tűz és kénkő esett az égből és mindenki elveszett.

30 κατὰ τὰ αὐτὰ ἔσται ᾗ ἡμέρᾳ ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου ἀποκαλύπτεται.

30 Ekként lesz az Emberfia megjelenésének napján is.

31 ἐν ἐκείνῃ τῇ ἡμέρᾳ ὃς ἔσται ἐπὶ τοῦ δώματος καὶ τὰ σκεύη αὐτοῦ ἐν τῇ οἰκίᾳ, μὴ καταβάτω ἆραι αὐτά, καὶ ὁ ἐν ἀγρῷ ὁμοίως μὴ ἐπιστρεψάτω εἰς τὰ ὀπίσω.

31 Azon a napon, aki a háztetőn lesz és a holmija a házában, ne menjen le felvenni azokat; hasonlóan, aki a mezőn lesz, ne forduljon vissza hátra.

32 μνημονεύετε τῆς γυναικὸς Λώτ.

32 Emlékezzetek Lót asszonyára!

33 ὃς ἐὰν ζητήσῃ τὴν ψυχὴν αὐτοῦ περιποιήσασθαι ἀπολέσει αὐτήν, ὃς δ᾽ ἂν ἀπολέσει ζωογονήσει αὐτήν.

33 Ha valaki keresi lelkének megtartását, elveszíti azt; aki pedig azt elveszíti, megeleveníti azt.

34 λέγω ὑμῖν, ταύτῃ τῇ νυκτὶ ἔσονται δύο ἐπὶ κλίνης [μιᾶς], ὁ εἷς παραλημφθήσεται καὶ ὁ ἕτερος ἀφεθήσεται·

34 Mondom nektek, azon az éjszakán ketten lesznek az ágyban, az egyik felvétetik, de a másik el lesz hagyva.

35 ἔσονται δύο ἀλήθουσαι ἐπὶ τὸ αὐτό, ἡ μία παραλημφθήσεται ἡ δὲ ἑτέρα ἀφεθήσεται.

35 Két asszony őröl majd akkor, az egyik felvétetik, a másik el lesz hagyva.

36 [[δύο ἐν τῷ ἀγρῷ· εἷς παραλημφθήσεται καὶ ὁ ἕτερος ἀφεθήσεται.]]

36 Ketten lesznek a mezőn, az egyik felvétetik, a másik el lesz hagyva.”

37 καὶ ἀποκριθέντες λέγουσιν αὐτῷ Ποῦ, κύριε; ὁ δὲ εἶπεν αὐτοῖς Ὅπου τὸ σῶμα, ἐκεῖ καὶ οἱ ἀετοὶ ἐπισυναχθήσονται.

37 És mondták neki felelve: „Hol Uram!” Ő pedig mondta: „Ahol a test, oda gyűlnek a dögkeselyűk.”

 

Lk 18