Lk 13

1 Παρῆσαν δέ τινες ἐν αὐτῷ τῷ καιρῷ ἀπαγγέλλοντες αὐτῷ περὶ τῶν Γαλιλαίων ὧν τὸ αἷμα Πειλᾶτος ἔμιξεν μετὰ τῶν θυσιῶν αὐτῶν.

1 Abban az időben pedig érkeztek némelyek, akik hírt hoztak a Galileaiak felől, akiknek vérét Pilátus áldozatukkal elegyítette.

2 καὶ ἀποκριθεὶς εἶπεν αὐτοῖς Δοκεῖτε ὅτι οἱ Γαλιλαῖοι οὗτοι ἁμαρτωλοὶ παρὰ πάντας τοὺς Γαλιλαίους ἐγένοντο, ὅτι ταῦτα πεπόνθασιν;

2 És ezt mondta nekik felelve: „Gondoljátok, hogy ezek a Galileaiak vétkesebbek voltak minden Galileainál, mert ezeket elszenvedték?

3 οὐχί, λέγω ὑμῖν, ἀλλ᾽ ἐὰν μὴ μετανοῆτε πάντες ὁμοίως ἀπολεῖσθε.

3 Dehogy! Mondom nektek, hanem, ha nem elmélkedtek át mindent, hasonlóképpen vesztek el.

4 ἢ ἐκεῖνοι οἱ δέκα ὀκτὼ ἐφ᾽ οὓς ἔπεσεν ὁ πύργος ἐν τῷ Σιλωὰμ καὶ ἀπέκτεινεν αὐτούς, δοκεῖτε ὅτι αὐτοὶ ὀφειλέται ἐγένοντο παρὰ πάντας τοὺς ἀνθρώπους τοὺς κατοικοῦντας Ἰερουσαλήμ;

4 Vagy az a tizennyolc, akikre ráesett a torony Siloámban és megölte őket, gondoljátok, hogy több tartozásuk volt, mint más Jeruzsálemben lakó embernél?

5 οὐχί, λέγω ὑμῖν, ἀλλ᾽ ἐὰν μὴ μετανοήσητε πάντες ὡσαύτως ἀπολεῖσθε.

5 Dehogy! Mondom nektek, ha nem elmélkedtek át mindent mindnyájan ugyanúgy vesztek el.”

6 Ἔλεγεν δὲ ταύτην τὴν παραβολήν. Συκῆν εἶχέν τις πεφυτευμένην ἐν τῷ ἀμπελῶνι αὐτοῦ, καὶ ἦλθεν ζητῶν καρπὸν ἐν αὐτῇ καὶ οὐχ εὗρεν.

6 De ezt a példázatot mondta: „Valakinek volt egy fügefája ültetve a szőlejében, elment, hogy rajta gyümölcsöt keressen, de nem lelt.

7 εἶπεν δὲ πρὸς τὸν ἀμπελουργόν Ἰδοὺ τρία ἔτη ἀφ᾽ οὗ ἔρχομαι ζητῶν καρπὸν ἐν τῇ συκῇ ταύτῃ καὶ οὐχ εὑρίσκω· ἔκκοψον αὐτήν· ἵνα τί καὶ τὴν γῆν καταργεῖ;

7 Ezt mondta a szőlőmunkásának: Lám, már három éve járok ehhez a fügefához gyümölcsöt keresni rajta, de nem lelek; Vágd ki azt, miért foglalja itt a földet?

8 ὁ δὲ ἀποκριθεὶς λέγει αὐτῷ Κύριε, ἄφες αὐτὴν καὶ τοῦτο τὸ ἔτος, ἕως ὅτου σκάψω περὶ αὐτὴν καὶ βάλω κόπρια·

8 Az pedig ezt mondta felelve neki: Uram, hagyd őt még ez éven, körülásom és megtrágyázom,

9 κἂν μὲν ποιήσῃ καρπὸν εἰς τὸ μέλλον εἰ δὲ μήγε, ἐκκόψεις αὐτήν.

9 És ha gyümölcsöt terem, akkor jó, de ha nem, akkor vágd ki.”

10 Ἦν δὲ διδάσκων ἐν μιᾷ τῶν συναγωγῶν ἐν τοῖς σάββασιν.

10 A zsinagógában tanított az egyik Szombaton.

11 καὶ ἰδοὺ γυνὴ πνεῦμα ἔχουσα ἀσθενείας ἔτη δέκα ὀκτώ, καὶ ἦν συνκύπτουσα καὶ μὴ δυναμένη ἀνακύψαι εἰς τὸ παντελές.

11 És volt ott egy asszony, akinek betegség Szelleme volt tizennyolc éve és meggörbült és nem volt képes egészen felegyenesedni.

12 ἰδὼν δὲ αὐτὴν ὁ Ἰησοῦς προσεφώνησεν καὶ εἶπεν αὐτῇ Γύναι, ἀπολέλυσαι τῆς ἀσθενείας σου,

12 Jézus őt látván, odahívta és mondta neki: „Asszony, feloldatik a betegséged!”

13 καὶ ἐπέθηκεν αὐτῇ τὰς χεῖρας· καὶ παραχρῆμα ἀνωρθώθη, καὶ ἐδόξαζεν τὸν θεόν.

13 és kezeit rátéve, rögtön felegyenesedett és dicsőítette az Istent.

14 ἀποκριθεὶς δὲ ὁ ἀρχισυνάγωγος, ἀγανακτῶν ὅτι τῷ σαββάτῳ ἐθεράπευσεν ὁ Ἰησοῦς, ἔλεγεν τῷ ὄχλῳ ὅτι Ἓξ ἡμέραι εἰσὶν ἐν αἷς δεῖ ἐργάζεσθαι· ἐν αὐταῖς οὖν ἐρχόμενοι θεραπεύεσθε καὶ μὴ τῇ ἡμέρᾳ τοῦ σαββάτου.

14 A zsinagógafő, felháborodásában így felelt, arra, hogy Jézus Szombaton gyógyított, s mondta a sokadalomnak: „Hat nap van a munkálkodásra; Akkor jöjjetek magatokat gyógyíttatni és ne a Szombat napján!”

15 ἀπεκρίθη δὲ αὐτῷ ὁ κύριος καὶ εἶπεν Ὑποκριταί, ἕκαστος ὑμῶν τῷ σαββάτῳ οὐ λύει τὸν βοῦν αὐτοῦ ἢ τὸν ὄνον ἀπὸ τῆς φάτνης καὶ ἀπάγων ποτίζει;

15 Az Úr pedig megfelelt neki, mondva: „Képmutatók, vajon nem oldjátok-e el mindnyájan ökrötöket vagy szamaratokat a jászoltól és vezetitek el megitatni Szombaton is?

16 ταύτην δὲ θυγατέρα Ἀβραὰμ οὖσαν, ἣν ἔδησεν ὁ Σατανᾶς ἰδοὺ δέκα καὶ ὀκτὼ ἔτη, οὐκ ἔδει λυθῆναι ἀπὸ τοῦ δεσμοῦ τούτου τῇ ἡμέρᾳ τοῦ σαββάτου;

16 Hát ezt a lányát Ábrahámnak, akit megkötözött a Sátán immár tíz és nyolc esztendeje, nem kellet-e feloldani kötözöttségéből a Szombat napján?”

17 Καὶ ταῦτα λέγοντος αὐτοῦ κατῃσχύνοντο πάντες οἱ ἀντικείμενοι αὐτῷ, καὶ πᾶς ὁ ὄχλος ἔχαιρεν ἐπὶ πᾶσιν τοῖς ἐνδόξοις τοῖς γινομένοις ὑπ᾽ αὐτοῦ.

17 Megszégyenültek mind az ellenfelei, amikor ezeket mondta, és az egész sokadalom örült azoknak a dicsőséges dolgoknak, amik általa lettek.

18 Ἔλεγεν οὖν Τίνι ὁμοία ἐστὶν ἡ βασιλεία τοῦ θεοῦ, καὶ τίνι ὁμοιώσω αὐτήν;

18 Mondta tehát: „Mihez hasonló az Isten Országa, mihez is hasonlítsam?

19 ὁμοία ἐστὶν κόκκῳ σινάπεως, ὃν λαβὼν ἄνθρωπος ἔβαλεν εἰς κῆπον ἑαυτοῦ, καὶ ηὔξησεν καὶ ἐγένετο εἰς δένδρον, καὶ τὰ πετεινὰ τοῦ οὐρανοῦ κατεσκήνωσεν ἐν τοῖς κλάδοις αὐτοῦ.

19 Hasonló a mustármaghoz, amit fog az ember és elveti magának a kertjében, felnövekedik és fává lesz; és az Égi szárnyasok sátrat vernek ágai között.”

20 Καὶ πάλιν εἶπεν Τίνι ὁμοιώσω τὴν βασιλείαν τοῦ θεοῦ;

20 É ismét mondta: „Mihez hasonlítsam az Isten Országát?

21 ὁμοία ἐστὶν ζύμῃ, ἣν λαβοῦσα γυνὴ ἔκρυψεν εἰς ἀλεύρου σάτα τρία ἕως οὗ ἐζυμώθη ὅλον.

21 Hasonló a kovászhoz, amit fog az asszony és három mérték lisztbe elegyít, míg az egész megkel.”

22 Καὶ διεπορεύετο κατὰ πόλεις καὶ κώμας διδάσκων καὶ πορείαν ποιούμενος εἰς Ἰεροσόλυμα.

22 És körbejárt a városokban és a falvakban tanítva, Jeruzsálembe tevén utazását.

23 Εἶπεν δέ τις αὐτῷ Κύριε, εἰ ὀλίγοι οἱ σωζόμενοι; ὁ δὲ εἶπεν πρὸς αὐτούς

23 Mondta neki valaki: „Uram, kevesen vannak, akik megváltódnak?” Ő pedig így szólt:

24 Ἀγωνίζεσθε εἰσελθεῖν διὰ τῆς στενῆς θύρας, ὅτι πολλοί, λέγω ὑμῖν, ζητήσουσιν εἰσελθεῖν καὶ οὐκ ἰσχύσουσιν,

24 „Igyekezzetek bemenni a szűk kapun, mert mondom nektek, sokan mennének be, de nincs erejük.

25 ἀφ᾽ οὗ ἂν ἐγερθῇ ὁ οἰκοδεσπότης καὶ ἀποκλείσῃ τὴν θύραν, καὶ ἄρξησθε ἔξω ἑστάναι καὶ κρούειν τὴν θύραν λέγοντες Κύριε, ἄνοιξον ἡμῖν· καὶ ἀποκριθεὶς ἐρεῖ ὑμῖν Οὐκ οἶδα ὑμᾶς πόθεν ἐστέ.

25 Amikor fölkel a gazda és bezárja az ajtót, sokan kezdenek kint állni és az ajtón kopogni mondván: Uram, nyisd meg nekünk, és ő ezt feleli: Nem tudom, hogy ti honnan vagytok!

26 τότε ἄρξεσθε λέγειν Ἐφάγομεν ἐνώπιόν σου καὶ ἐπίομεν, καὶ ἐν ταῖς πλατείαις ἡμῶν ἐδίδαξας·

26 Akkor kezditek majd mondani: Előtted ettünk és ittunk és a mi utcáinkon tanítottál.

27 καὶ ἐρεῖ λέγων ὑμῖν Οὐκ οἶδα πόθεν ἐστέ· ἀπόστητε ἀπ᾽ ἐμοῦ, πάντες ἐργάται ἀδικίας.

27 De ő így szól: Mondom nektek, nem tudom, hogy honnan vagytok! Távozzatok tőlem mind ti hamisat munkálók!

28 Ἐκεῖ ἔσται ὁ κλαυθμὸς καὶ ὁ βρυγμὸς τῶν ὀδόντων, ὅταν ὄψησθε Ἀβραὰμ καὶ Ἰσαὰκ καὶ Ἰακὼβ καὶ πάντας τοὺς προφήτας ἐν τῇ βασιλείᾳ τοῦ θεοῦ, ὑμᾶς δὲ ἐκβαλλομένους ἔξω.

28 Lesz ott sírás és fogak csikorgatása, amikor látjátok Ábrahámot, Izsákot, Jákobot és mind a prófétákat az Isten Országában, titeket azonban kivetnek onnan.

29 καὶ ἥξουσιν ἀπὸ ἀνατολῶν καὶ δυσμῶν καὶ ἀπὸ βορρᾶ καὶ νότου καὶ ἀνακλιθήσονται ἐν τῇ βασιλείᾳ τοῦ θεοῦ.

29 És jönnek majd keletről és nyugatról és északról és délről és az Isten Országában asztalhoz telepednek.

30 καὶ ἰδοὺ εἰσὶν ἔσχατοι οἳ ἔσονται πρῶτοι, καὶ εἰσὶν πρῶτοι οἳ ἔσονται ἔσχατοι.

30 És ím, vannak utolsók, kik elsők lesznek és vannak elsők, kik utolsókká lesznek.”

31 Ἐν αὐτῇ τῇ ὥρᾳ προσῆλθάν τινες Φαρισαῖοι λέγοντες αὐτῷ Ἔξελθε καὶ πορεύου ἐντεῦθεν, ὅτι Ἡρῴδης θέλει σε ἀποκτεῖναι.

31 Abban az órában jöttek valami farizeusok és mondták neki: „Eredj és menj innen, mert Heródes meg akar ölni téged!”

32 καὶ εἶπεν αὐτοῖς Πορευθέντες εἴπατε τῇ ἀλώπεκι ταύτῃ Ἰδοὺ ἐκβάλλω δαιμόνια καὶ ἰάσεις ἀποτελῶ σήμερον καὶ αὔριον, καὶ τῇ τρίτῃ τελειοῦμαι.

32 És mondta nekik: „Menjetek és mondjátok meg ennek a rókának: íme, ördögöket vetek ki és gyógyítok ma és holnap és harmadnap készen leszek.

33 πλὴν δεῖ με σήμερον καὶ αὔριον καὶ τῇ ἐχομένῃ πορεύεσθαι, ὅτι οὐκ ἐνδέχεται προφήτην ἀπολέσθαι ἔξω Ἰερουσαλήμ.

33 Hanem nekem ma, holnap és utána úton kell lennem, mert nem lehet, hogy próféta, Jeruzsálemen kívül vesszen el.

34 Ἰερουσαλήμ Ἰερουσαλήμ, ἡ ἀποκτείνουσα τοὺς προφήτας καὶ λιθοβολοῦσα τοὺς ἀπεσταλμένους πρὸς αὐτήν,– ποσάκις ἠθέλησα ἐπισυνάξαι τὰ τέκνα σου ὃν τρόπον ὄρνις τὴν ἑαυτῆς νοσσιὰν ὑπὸ τὰς πτέρυγας, καὶ οὐκ ἠθελήσατε.

34 Jeruzsálem, Jeruzsálem, ki megölöd a prófétákat és megkövezed a hozzád küldötteket, hányszor akartam összegyűjteni a fiaidat, amint a tyúk gyűjti szárnyai alá csibéit, de nem akartátok!

35 ἰδοὺ ἀφίεται ὑμῖν ὁ οἶκος ὑμῶν. λέγω [δὲ] ὑμῖν, οὐ μὴ ἴδητέ με ἕως εἴπητε Εὐλογημένος ὁ ἐρχόμενος ἐν ὀνόματι Κυρίου.

35 Lám, elhagyatnak a házaitok; mondom nektek, nem láttok engem, amíg nem mondjátok: Áldott, aki jön az Úr nevében!”