1 Πρὸ δὲ τῆς ἑορτῆς τοῦ πάσχα εἰδὼς ὁ Ἰησοῦς ὅτι ἦλθεν αὐτοῦ ἡ ὥρα ἵνα μεταβῇ ἐκ τοῦ κόσμου τούτου πρὸς τὸν πατέρα ἀγαπήσας τοὺς ἰδίους τοὺς ἐν τῷ κόσμῳ εἰς τέλος ἠγάπησεν αὐτούς. |
1 Jézus a Pászka ünnepe előtt tudta, hogy eljött az ő órája, hogy átlépjen ebből a Világból az Atyához, bár sajátjait szerette, akik a Világban voltak, mindvégig szerette őket. |
2 Καὶ δείπνου γινομένου, τοῦ διαβόλου ἤδη βεβληκότος εἰς τὴν καρδίαν ἵνα παραδοῖ αὐτὸν Ἰούδας Σίμωνος Ἰσκαριώτης, |
2 A vacsora idején, mikor az ördög már Júdásnak, az iskarióti Simon fiának a szívébe belévetette, hogy elárulja őt, |
3 εἰδὼς ὅτι πάντα ἔδωκεν αὐτῷ ὁ πατὴρ εἰς τὰς χεῖρας, καὶ ὅτι ἀπὸ θεοῦ ἐξῆλθεν καὶ πρὸς τὸν θεὸν ὑπάγει, |
3 tudta, hogy mindent a kezébe adott az Atya, és hogy az Istentől jött ki, és az Istenhez tart; |
4 ἐγείρεται ἐκ τοῦ δείπνου καὶ τίθησιν τὰ ἱμάτια, καὶ λαβὼν λέντιον διέζωσεν ἑαυτόν· |
4 fölkelt a vacsorától, letette köpenyét, fogott egy kendőt és körülkötötte. |
5 εἶτα βάλλει ὕδωρ εἰς τὸν νιπτῆρα, καὶ ἤρξατο νίπτειν τοὺς πόδας τῶν μαθητῶν καὶ ἐκμάσσειν τῷ λεντίῳ ᾧ ἦν διεζωσμένος. |
5 Ezután vizet töltött egy mosdótálba, és elkezdte a tanítványok lábát mosni, majd a kendővel, amit körülkötött, megtörölte. |
6 ἔρχεται οὖν πρὸς Σίμωνα Πέτρον. λέγει αὐτῷ Κύριε, σύ μου νίπτεις τοὺς πόδας; |
6 Mikor odaért Simon Péterhez, az így szólt: „Uram, te mosod meg az én lábamat?” |
7 ἀπεκρίθη Ἰησοῦς καὶ εἶπεν αὐτῷ Ὃ ἐγὼ ποιῶ σὺ οὐκ οἶδας ἄρτι, γνώσῃ δὲ μετὰ ταῦτα. |
7 Jézus ezt válaszolta neki: „Amit én teszek, te most nem érted, azonban később fel fogod ismerni.” |
8 λέγει αὐτῷ Πέτρος Οὐ μὴ νίψῃς μου τοὺς πόδας εἰς τὸν αἰῶνα. ἀπεκρίθη Ἰησοῦς αὐτῷ Ἐὰν μὴ νίψω σε, οὐκ ἔχεις μέρος μετ᾽ ἐμοῦ. |
8 Péter erre így szólt: „Az én lábamat ugyan meg nem mosod soha!” Jézus ezt felelte neki: „Ha nem moslak meg, nem lesz részed velem!” |
9 λέγει αὐτῷ Σίμων Πέτρος Κύριε, μὴ τοὺς πόδας μου μόνον ἀλλὰ καὶ τὰς χεῖρας καὶ τὴν κεφαλήν. |
9 Simon Péter ezt mondta: „Uram, ne egyedül csak a lábamat, hanem a kezemet és a fejemet is!” |
10 λέγει αὐτῷ Ἰησοῦς Ὁ λελουμένος οὐκ ἔχει χρείαν [εἰ μὴ τοὺς πόδας] νίψασθαι, ἀλλ᾽ ἔστιν καθαρὸς ὅλος· καὶ ὑμεῖς καθαροί ἐστε, ἀλλ᾽ οὐχὶ πάντες. |
10 Ezt mondja neki Jézus: „Aki megfürdött, annak nincs többre szüksége, mint hogy megmossák a lábát, az egészen tiszta. És ti tiszták vagytok, de nem mindenki.” |
11 ᾔδει γὰρ τὸν παραδιδόντα αὐτόν· διὰ τοῦτο εἶπεν ὅτι Οὐχὶ πάντες καθαροί ἐστε. |
11 Mert tudta, hogy ki árulja el őt, ezért mondta: Nem vagytok tiszták mindnyájan. |
12 Ὅτε οὖν ἔνιψεν τοὺς πόδας αὐτῶν καὶ ἔλαβεν τὰ ἱμάτια αὐτοῦ καὶ ἀνέπεσεν, πάλιν εἶπεν αὐτοῖς Γινώσκετε τί πεποίηκα ὑμῖν; |
12 Miután megmosta a lábukat és felvette köpenyét, ismét leült, és ezt mondta nekik: „Felismertétek, amit veletek megtettem? |
13 ὑμεῖς φωνεῖτέ με Ὁ διδάσκαλος καί Ὁ κύριος, καὶ καλῶς λέγετε, εἰμὶ γάρ. |
13 Ti úgy hívtok: A Tanító, és az Úr, és jól mondjátok, mert az vagyok. |
14 εἰ οὖν ἐγὼ ἔνιψα ὑμῶν τοὺς πόδας ὁ κύριος καὶ ὁ διδάσκαλος, καὶ ὑμεῖς ὀφείλετε ἀλλήλων νίπτειν τοὺς πόδας· |
14 Ha tehát én a Tanító és az Úr megmostam a lábatokat, ti is tartoztok megmosni egymás lábát. |
15 ὑπόδειγμα γὰρ ἔδωκα ὑμῖν ἵνα καθὼς ἐγὼ ἐποίησα ὑμῖν καὶ ὑμεῖς ποιῆτε. |
15 Mert mintát adtam nektek, hogy amint én tettem veletek, úgy tegyetek ti is. |
16 ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν, οὐκ ἔστιν δοῦλος μείζων τοῦ κυρίου αὐτοῦ οὐδὲ ἀπόστολος μείζων τοῦ πέμψαντος αὐτόν. |
16 Legyen, ahogy mondom nektek, nem nagyobb a rabszolga az uránál, sem a küldött nem nagyobb annál, aki őt küldte; |
17 εἰ ταῦτα οἴδατε, μακάριοί ἐστε ἐὰν ποιῆτε αὐτά. |
17 ha ezeket tudjátok, boldogok vagytok, ha meg is teszitek. |
18 οὐ περὶ πάντων ὑμῶν λέγω· ἐγὼ οἶδα τίνας ἐξελεξάμην· ἀλλ᾽ ἵνα ἡ γραφὴ πληρωθῇ Ὁ τρώγων μου τὸν ἄρτον ἐπῆρεν ἐπ᾽ ἐμὲ τὴν πτέρναν αὐτοῦ. |
18 Nem mindnyájatokról mondom; tudom, kiket választottam ki, hanem hogy az Írás beteljesedjék: ’Aki kenyeremet rágja, sarkát emeli ellenem.’ |
19 ἀπ᾽ ἄρτι λέγω ὑμῖν πρὸ τοῦ γενέσθαι, ἵνα πιστεύητε ὅταν γένηται ὅτι ἐγώ εἰμι. |
19 Már most mondom nektek, hogy meglesz, hogy higgyétek, amikor lesz, hogy én vagyok. |
20 ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν, ὁ λαμβάνων ἄν τινα πέμψω ἐμὲ λαμβάνει, ὁ δὲ ἐμὲ λαμβάνων λαμβάνει τὸν πέμψαντά με. |
20 Legyen, ahogy mondom nektek, aki befogadja, akit én küldök, engem fogad be, aki pedig engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött.” |
21 Ταῦτα εἰπὼν Ἰησοῦς ἐταράχθη τῷ πνεύματι καὶ ἐμαρτύρησεν καὶ εἶπεν Ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν ὅτι εἷς ἐξ ὑμῶν παραδώσει με. |
21 Jézus, ezeket mondva felkavarodott szellemében, és tanúságot tett, mondva: „Legyen, ahogy mondom nektek, egy közületek elárul engem.” |
22 ἔβλεπον εἰς ἀλλήλους οἱ μαθηταὶ ἀπορούμενοι περὶ τίνος λέγει. |
22 A tanítványok egymásra néztek zavartan, hogy ki felől mondja. |
23 ἦν ἀνακείμενος εἷς ἐκ τῶν μαθητῶν αὐτοῦ ἐν τῷ κόλπῳ τοῦ Ἰησοῦ, ὃν ἠγάπα [ὁ] Ἰησοῦς· |
23 Volt egy a tanítványok közül, akit Jézus szeretett, és aki Jézus keblén feküdt. |
24 νεύει οὖν τούτῳ Σίμων Πέτρος καὶ λέγει αὐτῷ Εἰπὲ τίς ἐστιν περὶ οὗ λέγει. |
24 Simon Péter intett neki, hogy érdeklődje meg: Ki az, aki felől beszél? |
25 ἀναπεσὼν ἐκεῖνος οὕτως ἐπὶ τὸ στῆθος τοῦ Ἰησοῦ λέγει αὐτῷ Κύριε, τίς ἐστιν; |
25 Amaz megpihenve Jézus keblén, ezt mondta neki: „Uram, ki az?” |
26 ἀποκρίνεται οὖν [ὁ] Ἰησοῦς Ἐκεῖνός ἐστιν ᾧ ἐγὼ βάψω τὸ ψωμίον καὶ δώσω αὐτῷ· βάψας οὖν [τὸ] ψωμίον λαμβάνει καὶ δίδωσιν Ἰούδᾳ Σίμωνος Ἰσκαριώτου. |
26 Azt felelte Jézus: „Az, akinek a bemártott falatot adom.” Akkor bemártotta a falatot és odaadta Júdásnak, az iskarióti Simon fiának. |
27 καὶ μετὰ τὸ ψωμίον τότε εἰσῆλθεν εἰς ἐκεῖνον ὁ Σατανᾶς. λέγει οὖν αὐτῷ Ἰησοῦς Ὃ ποιεῖς ποίησον τάχειον. |
27 Akkor a falat után belement a Sátán. Ekkor azt mondta neki Jézus: „Amit teszel, tedd meg gyorsan!” |
28 τοῦτο [δὲ] οὐδεὶς ἔγνω τῶν ἀνακειμένων πρὸς τί εἶπεν αὐτῷ· |
28 Az asztaltársak közül senki sem ismerte fel, hogy miért mondta ezt neki. |
29 τινὲς γὰρ ἐδόκουν, ἐπεὶ τὸ γλωσσόκομον εἶχεν Ἰούδας, ὅτι λέγει αὐτῷ Ἰησοῦς Ἀγόρασον ὧν χρείαν ἔχομεν εἰς τὴν ἑορτήν, ἢ τοῖς πτωχοῖς ἵνα τι δῷ. |
29 Mivel Júdásnál volt az erszény, egyesek azt gondolták, hogy Jézus azt mondja neki: „Vásárold meg, amire szükségünk van az Ünnepen!”, vagy hogy a szegényeknek adjon valamit. |
30 λαβὼν οὖν τὸ ψωμίον ἐκεῖνος ἐξῆλθεν εὐθύς· ἦν δὲ νύξ. |
30 Amaz, tehát fogta a falatot és rögtön kiment. Éjszaka volt. |
31 Ὅτε οὖν ἐξῆλθεν λέγει Ἰησοῦς Νῦν ἐδοξάσθη ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου, καὶ ὁ θεὸς ἐδοξάσθη ἐν αὐτῷ· |
31 Mikor kiment, Jézus szólt: „Most dicsőíttetett meg az Emberfia, és az Isten megdicsőíttetett benne. |
32 καὶ ὁ θεὸς δοξάσει αὐτὸν ἐν αὑτῷ, καὶ εὐθὺς δοξάσει αὐτόν. |
32 Ha Isten megdicsőíttetett benne, és Isten megdicsőíti őt önmagában, rögvest megdicsőíti őt. |
33 Τεκνία, ἔτι μικρὸν μεθ᾽ ὑμῶν εἰμί· ζητήσετέ με, καὶ καθὼς εἶπον τοῖς Ἰουδαίοις ὅτι Ὅπου ἐγὼ ὑπάγω ὑμεῖς οὐ δύνασθε ἐλθεῖν, καὶ ὑμῖν λέγω ἄρτι. |
33 Gyermekeim, már csak kis ideig vagyok veletek, keresni fogtok engem, de amint a júdeaiaknak mondtam, hogy ahova én tartok, oda ti nem jöhettek. |
34 ἐντολὴν καινὴν δίδωμι ὑμῖν ἵνα ἀγαπᾶτε ἀλλήλους, καθὼς ἠγάπησα ὑμᾶς ἵνα καὶ ὑμεῖς ἀγαπᾶτε ἀλλήλους. |
34 Új parancsot adok nektek: szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást. |
35 ἐν τούτῳ γνώσονται πάντες ὅτι ἐμοὶ μαθηταί ἐστε, ἐὰν ἀγάπην ἔχητε ἐν ἀλλήλοις. |
35 Erről ismeri fel mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretettel vagytok egymáshoz.” |
36 Λέγει αὐτῷ Σίμων Πέτρος Κύριε, ποῦ ὑπάγεις; ἀπεκρίθη Ἰησοῦς Ὅπου ὑπάγω οὐ δύνασαί μοι νῦν ἀκολουθῆσαι, ἀκολουθήσεις δὲ ὕστερον. |
36 Ekkor Simon Péter mondja: „Uram, hová tartasz?” Azt felelte Jézus: „Ahová én tartok, oda most te nem követhetsz engem, de később követni fogsz.” |
37 λέγει αὐτῷ [ὁ] Πέτρος Κύριε, διὰ τί οὐ δύναμαί σοι ἀκολουθεῖν ἄρτι; τὴν ψυχήν μου ὑπὲρ σοῦ θήσω. |
37 Azt mondja neki Péter: „Miért nem követhetlek most téged? A lelkemet is kitenném érted!” |
38 ἀποκρίνεται Ἰησοῦς Τὴν ψυχήν σου ὑπὲρ ἐμοῦ θήσεις; ἀμὴν ἀμὴν λέγω σοι, οὐ μὴ ἀλέκτωρ φωνήσῃ ἕως οὗ ἀρνήσῃ με τρίς. |
38 Ezt felelte Jézus: „lelkedet is kitennéd értem? Legyen, ahogy mondom neked, nem szól a kakas háromszor és megtagadsz engem. |