Jn 11

1 Ἦν δέ τις ἀσθενῶν, Λάζαρος ἀπὸ Βηθανίας ἐκ τῆς κώμης Μαρίας καὶ Μάρθας τῆς ἀδελφῆς αὐτῆς.

1 Volt egy erejét vesztett ember, Lázár Betániából, Máriának és az ő nővérének, Mártának falujából.

2 ἦν δὲ Μαριὰμ ἡ ἀλείψασα τὸν κύριον μύρῳ καὶ ἐκμάξασα τοὺς πόδας αὐτοῦ ταῖς θριξὶν αὐτῆς, ἧς ὁ ἀδελφὸς Λάζαρος ἠσθένει.

2 Mária volt az, aki az Urat kenettel megkente, és a hajával törölgette a lábát; fivére, Lázár volt az erejét vesztett.

3 ἀπέστειλαν οὖν αἱ ἀδελφαὶ πρὸς αὐτὸν λέγουσαι Κύριε, ἴδε ὃν φιλεῖς ἀσθενεῖ.

3 A nővérek tehát üzenetet küldtek hozzá: „Uram, lám, akit kedvelsz, erejét veszíti.”

4 ἀκούσας δὲ ὁ Ἰησοῦς εἶπεν Αὕτη ἡ ἀσθένεια οὐκ ἔστιν πρὸς θάνατον ἀλλ᾽ ὑπὲρ τῆς δόξης τοῦ θεοῦ ἵνα δοξασθῇ ὁ υἱὸς τοῦ θεοῦ δι᾽ αὐτῆς.

4 Jézus ezt hallva így szólt: „Az ő erővesztése nem válik halálára, hanem Isten dicsőségére, hogy megdicsőíttessék általa az Isten Fia.”

5 ἠγάπα δὲ ὁ Ἰησοῦς τὴν Μάρθαν καὶ τὴν ἀδελφὴν αὐτῆς καὶ τὸν Λάζαρον.

5 Jézus szerette Mártát, meg a nővérét, és Lázárt.

6 ὡς οὖν ἤκουσεν ὅτι ἀσθενεῖ, τότε μὲν ἔμεινεν ἐν ᾧ ἦν τόπῳ δύο ἡμέρας·

6 Tehát mikor meghallotta, hogy erejét veszti, két napig még azon a helyen maradt, ahol volt.

7 ἔπειτα μετὰ τοῦτο λέγει τοῖς μαθηταῖς Ἄγωμεν εἰς τὴν Ἰουδαίαν πάλιν.

7 Azután így szólt a tanítványokhoz: „Menjünk ismét Júdeába.”

8 λέγουσιν αὐτῷ οἱ μαθηταί Ῥαββεί, νῦν ἐζήτουν σε λιθάσαι οἱ Ἰουδαῖοι, καὶ πάλιν ὑπάγεις ἐκεῖ;

8 A tanítványok azt mondták neki: „Rabbi, most kerestek téged a júdeaiak, hogy megkövezzenek, és ismét oda mégy?”

9 ἀπεκρίθη Ἰησοῦς Οὐχὶ δώδεκα ὧραί εἰσιν τῆς ἡμέρας; ἐάν τις περιπατῇ ἐν τῇ ἡμέρᾳ, οὐ προσκόπτει, ὅτι τὸ φῶς τοῦ κόσμου τούτου βλέπει·

9 Jézus azt felelte: „Nemde tizenkét órája van a nappalnak? Ha valaki nappal jár-kel, nem botlik meg, mert látja ennek a Világnak a fényét.

10 ἐὰν δέ τις περιπατῇ ἐν τῇ νυκτί, προσκόπτει, ὅτι τὸ φῶς οὐκ ἔστιν ἐν αὐτῷ.

10 Azonban, ha valaki az éjszakában jár-kel, megbotlik, mert nincs benne a fény.

11 ταῦτα εἶπεν, καὶ μετὰ τοῦτο λέγει αὐτοῖς Λάζαρος ὁ φίλος ἡμῶν κεκοίμηται, ἀλλὰ πορεύομαι ἵνα ἐξυπνίσω αὐτόν.

11 Ezt mondta, azután így szólt nekik: „A mi barátunk, Lázár elaludt, azonban megyek, hogy felkeltsem őt az álomból.”

12 εἶπαν οὖν οἱ μαθηταὶ αὐτῷ Κύριε, εἰ κεκοίμηται σωθήσεται.

12 A tanítványok erre ezt mondták neki: „Uram, ha elaludt, meg fog menekülni?”

13 εἰρήκει δὲ ὁ Ἰησοῦς περὶ τοῦ θανάτου αὐτοῦ. ἐκεῖνοι δὲ ἔδοξαν ὅτι περὶ τῆς κοιμήσεως τοῦ ὕπνου λέγει.

13 Jézus azonban a haláláról szólt, azok pedig az álom alvásról beszéltek.

14 τότε οὖν εἶπεν αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς παρρησίᾳ Λάζαρος ἀπέθανεν,

14 Ezért Jézus nyíltan megmondta nekik. „Lázár meghalt,

15 καὶ χαίρω δι᾽ ὑμᾶς, ἵνα πιστεύσητε, ὅτι οὐκ ἤμην ἐκεῖ· ἀλλὰ ἄγωμεν πρὸς αὐτόν.

15 és örülök miattatok, hogy nem voltam ott, hogy majd higgyetek. Menjünk hát!”

16 εἶπεν οὖν Θωμᾶς ὁ λεγόμενος Δίδυμος τοῖς συνμαθηταῖς Ἄγωμεν καὶ ἡμεῖς ἵνα ἀποθάνωμεν μετ᾽ αὐτοῦ.

16 Tamás, akit Ikernek neveznek, így szólt a többi tanítványnak: „Menjünk mi is, hogy vele együtt meghaljunk!”

17 Ἐλθὼν οὖν ὁ Ἰησοῦς εὗρεν αὐτὸν τέσσαρας ἤδη ἡμέρας ἔχοντα ἐν τῷ μνημείῳ.

17 Amikor Jézus megérkezett, úgy találta, hogy már négy napja a sírban van.

18 ἦν δὲ Βηθανία ἐγγὺς τῶν Ἰεροσολύμων ὡς ἀπὸ σταδίων δεκαπέντε.

18 Betánia pedig Jeruzsálem közelében volt, mintegy tizenöt stádiumnyira.

19 πολλοὶ δὲ ἐκ τῶν Ἰουδαίων ἐληλύθεισαν πρὸς τὴν Μάρθαν καὶ Μαριὰμ ἵνα παραμυθήσωνται αὐτὰς περὶ τοῦ ἀδελφοῦ.

19 A júdeaiak közül pedig sokan elmentek Mártához és Máriához, hogy vigasztalják őket a testvérük miatt.

20 ἡ οὖν Μάρθα ὡς ἤκουσεν ὅτι Ἰησοῦς ἔρχεται ὑπήντησεν αὐτῷ· Μαριὰμ δὲ ἐν τῷ οἴκῳ ἐκαθέζετο.

20 Márta, amint meghallotta, hogy Jézus érkezik, eléje ment, Mária pedig otthon ült.

21 εἶπεν οὖν ἡ Μάρθα πρὸς Ἰησοῦν Κύριε, εἰ ἦς ὧδε οὐκ ἂν ἀπέθανεν ὁ ἀδελφός μου·

21 Márta akkor így szólt Jézushoz: „Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem.

22 καὶ νῦν οἶδα ὅτι ὅσα ἂν αἰτήσῃ τὸν θεὸν δώσει σοι ὁ θεός.

22 Azonban most is tudom, hogy bármit kérsz is az Istentől, megadja neked azt az Isten”

23 λέγει αὐτῇ ὁ Ἰησοῦς Ἀναστήσεται ὁ ἀδελφός σου.

23 Jézus azt mondja neki: „testvéred fel fog kelni.”

24 λέγει αὐτῷ ἡ Μάρθα Οἶδα ὅτι ἀναστήσεται ἐν τῇ ἀναστάσει ἐν τῇ ἐσχάτῃ ἡμέρᾳ.

24 Márta ezt mondja neki: „Tudom, hogy fel fog támadni a feltámadáskor, az utolsó napon.”

25 εἶπεν αὐτῇ ὁ Ἰησοῦς Ἐγώ εἰμι ἡ ἀνάστασις καὶ ἡ ζωή· ὁ πιστεύων εἰς ἐμὲ κἂν ἀποθάνῃ ζήσεται,

25 Jézus ezt mondta neki: „Én vagyok a feltámadás és az Élet. Aki hisz bennem, ha meghalt is, Élni fog,

26 καὶ πᾶς ὁ ζῶν καὶ πιστεύων εἰς ἐμὲ οὐ μὴ ἀποθάνῃ εἰς τὸν αἰῶνα· πιστεύεις τοῦτο;

26 és mind ki Él, és hisz bennem, nem hal meg soha. Hiszed ezt?”

27 λέγει αὐτῷ Ναί, κύριε· ἐγὼ πεπίστευκα ὅτι σὺ εἶ ὁ χριστὸς ὁ υἱὸς τοῦ θεοῦ ὁ εἰς τὸν κόσμον ἐρχόμενος.

27 Ezt mondja neki: „Igen Uram, elhiszem, hogy te vagy a Felkent, az Isten Fia, aki a Világba jő.”

28 καὶ τοῦτο εἰποῦσα ἀπῆλθεν καὶ ἐφώνησεν Μαριὰμ τὴν ἀδελφὴν αὐτῆς λάθρᾳ εἴπασα Ὁ διδάσκαλος πάρεστιν καὶ φωνεῖ σε.

28 Miután ezt mondta, elment, és hívta a nővérét, Máriát, és titokban mondta neki: „A Tanító itt van, s hív téged.”

29 ἐκείνη δὲ ὡς ἤκουσεν ἠγέρθη ταχὺ καὶ ἤρχετο πρὸς αὐτόν·

29 Mikor az meghallotta ezt, rögtön felkelt, és hozzá ment.

30 οὔπω δὲ ἐληλύθει ὁ Ἰησοῦς εἰς τὴν κώμην, ἀλλ᾽ ἦν ἔτι ἐν τῷ τόπῳ ὅπου ὑπήντησεν αὐτῷ ἡ Μάρθα.

30 Ugyanis Jézus még nem ment be abba a faluba, hanem ott volt azon a helyen, ahova Márta elébe ment.

31 οἱ οὖν Ἰουδαῖοι οἱ ὄντες μετ᾽ αὐτῆς ἐν τῇ οἰκίᾳ καὶ παραμυθούμενοι αὐτήν, ἰδόντες τὴν Μαριὰμ ὅτι ταχέως ἀνέστη καὶ ἐξῆλθεν, ἠκολούθησαν αὐτῇ δόξαντες ὅτι ὑπάγει εἰς τὸ μνημεῖον ἵνα κλαύσῃ ἐκεῖ.

31 A júdeaiak pedig, akik a házban vele voltak, és őt vigasztalták, látván Máriát, hogy gyorsan fölkelt és kiment, utánamentek, mert azt gondolták, hogy a sírhoz megy, hogy ott sírjon.

32 ἡ οὖν Μαριὰμ ὡς ἦλθεν ὅπου ἦν Ἰησοῦς ἰδοῦσα αὐτὸν ἔπεσεν αὐτοῦ πρὸς τοὺς πόδας, λέγουσα αὐτῷ Κύριε, εἰ ἦς ὧδε οὐκ ἄν μου ἀπέθανεν ὁ ἀδελφός.

32 Tehát, amikor Mária odaért, ahol Jézus volt, látván őt, lábaihoz borult, és azt mondta neki: „Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem.”

33 Ἰησοῦς οὖν ὡς εἶδεν αὐτὴν κλαίουσαν καὶ τοὺς συνελθόντας αὐτῇ Ἰουδαίους κλαίοντας ἐνεβριμήσατο τῷ πνεύματι καὶ ἐτάραξεν ἑαυτόν,

33 Jézus pedig, látván őt sírni, és hogy a vele együtt érkező júdeaiak is sírnak, megrendült szellemében és egészen felkavarodott magában.

34 καὶ εἶπεν Ποῦ τεθείκατε αὐτόν; λέγουσιν αὐτῷ Κύριε, ἔρχου καὶ ἴδε.

34 Megkérdezte: „Hová tettétek őt?” Azt mondták neki: „Uram, jöjj és lásd!”

35 ἐδάκρυσεν ὁ Ἰησοῦς.

35 Jézus könnyezett.

36 ἔλεγον οὖν οἱ Ἰουδαῖοι Ἴδε πῶς ἐφίλει αὐτόν.

36 Ekkor a júdeaiak azt mondták: „Lám, hogy szerette őt.”

37 τινὲς δὲ ἐξ αὐτῶν εἶπαν Οὐκ ἐδύνατο οὗτος ὁ ἀνοίξας τοὺς ὀφθαλμοὺς τοῦ τυφλοῦ ποιῆσαι ἵνα καὶ οὗτος μὴ ἀποθάνῃ;

37 Azonban voltak köztük, akik így szóltak: „Ő, a vak szemének megnyitója, nem tehette volna meg, hogy ez meg ne haljon?”

38 Ἰησοῦς οὖν πάλιν ἐμβριμώμενος ἐν ἑαυτῷ ἔρχεται εἰς τὸ μνημεῖον· ἦν δὲ σπήλαιον, καὶ λίθος ἐπέκειτο ἐπ᾽ αὐτῷ.

38 Jézus, magában ismét megrendül-ve, a sírhoz ment. Egy barlang volt az, egy kővel fedve.

39 λέγει ὁ Ἰησοῦς Ἄρατε τὸν λίθον. λέγει αὐτῷ ἡ ἀδελφὴ τοῦ τετελευτηκότος Μάρθα Κύριε, ἤδη ὄζει, τεταρταῖος γάρ ἐστιν.

39 Jézus így szólt: „Emeljétek fel a követ!” Márta, az elhalt nővére mondta: „Uram, már szaga van, hisz negyednapos!”

40 λέγει αὐτῇ ὁ Ἰησοῦς Οὐκ εἶπόν σοι ὅτι ἐὰν πιστεύσῃς ὄψῃ τὴν δόξαν τοῦ θεοῦ;

40 Jézus ezt mondta neki: „Nem azt mondtam neked, hogy ha hiszel, meglátod az Isten dicsőségét?”

41 ἦραν οὖν τὸν λίθον. ὁ δὲ Ἰησοῦς ἦρεν τοὺς ὀφθαλμοὺς ἄνω καὶ εἶπεν Πάτερ, εὐχαριστῶ σοι ὅτι ἤκουσάς μου,

41 Tehát felemelték a követ. Jézus pedig fölemelte a szemeit és ezt mondta: „Atyám, hálát adok neked, hogy engem meghallgattál.

42 ἐγὼ δὲ ᾔδειν ὅτι πάντοτέ μου ἀκούεις· ἀλλὰ διὰ τὸν ὄχλον τὸν περιεστῶτα εἶπον ἵνα πιστεύσωσιν ὅτι σύ με ἀπέστειλας.

42 Én ugyan tudtam, hogy mindenkor meghallgatsz, csak a körülálló tömeg miatt mondtam, hogy higgyék, hogy te küldtél engem.”

43 καὶ ταῦτα εἰπὼν φωνῇ μεγάλῃ ἐκραύγασεν Λάζαρε, δεῦρο ἔξω.

43 Miután ezeket mondta, nagy hanggal ezt kiáltotta: „Lázár, jöjj ki!”

44 ἐξῆλθεν ὁ τεθνηκὼς δεδεμένος τοὺς πόδας καὶ τὰς χεῖρας κειρίαις, καὶ ἡ ὄψις αὐτοῦ σουδαρίῳ περιεδέδετο. λέγει [ὁ] Ἰησοῦς αὐτοῖς Λύσατε αὐτὸν καὶ ἄφετε αὐτὸν ὑπάγειν.

44 A meghalt kijött, a lába megkötözve és a keze lepelbe kötve, arca kendővel körülkötve. Jézus ezt mondta nekik: „Oldozzátok ki és hagyjátok elmenni!”

45 Πολλοὶ οὖν ἐκ τῶν Ἰουδαίων, οἱ ἐλθόντες πρὸς τὴν Μαριὰμ καὶ θεασάμενοι ὃ ἐποίησεν, ἐπίστευσαν εἰς αὐτόν·

45 Sokan a júdeaiak közül, akik Máriához és Mártához jöttek, látták amit tett és hittek benne.

46 τινὲς δὲ ἐξ αὐτῶν ἀπῆλθον πρὸς τοὺς Φαρισαίους καὶ εἶπαν αὐτοῖς ἃ ἐποίησεν Ἰησοῦς.

46 Azonban néhányan közülük elmentek a farizeusokhoz, és elmondták, hogy Jézus miket tett.

47 Συνήγαγον οὖν οἱ ἀρχιερεῖς καὶ οἱ Φαρισαῖοι συνέδριον, καὶ ἔλεγον Τί ποιοῦμεν ὅτι οὗτος ὁ ἄνθρωπος πολλὰ ποιεῖ σημεῖα;

47 Tehát, a főpapok és a farizeusok összehívták a Főtanácsot és azt mondták: „Mit tegyünk, mert ez az ember sok jelet tesz?

48 ἐὰν ἀφῶμεν αὐτὸν οὕτως, πάντες πιστεύσουσιν εἰς αὐτόν, καὶ ἐλεύσονται οἱ Ῥωμαῖοι καὶ ἀροῦσιν ἡμῶν καὶ τὸν τόπον καὶ τὸ ἔθνος.

48 Ha hagyjuk ezt neki, mindnyájan hinni fognak benne, akkor eljönnek a rómaiak és elveszik tőlünk a helyet és a nemzetet is.”

49 εἷς δέ τις ἐξ αὐτῶν Καιάφας, ἀρχιερεὺς ὢν τοῦ ἐνιαυτοῦ ἐκείνου, εἶπεν αὐτοῖς Ὑμεῖς οὐκ οἴδατε οὐδέν,

49 Egyikük pedig, Kaifás, aki abban az évben főpap volt, azt mondta: „Ti nem tudtok semmit,

50 οὐδὲ λογίζεσθε ὅτι συμφέρει ὑμῖν ἵνα εἷς ἄνθρωπος ἀποθάνῃ ὑπὲρ τοῦ λαοῦ καὶ μὴ ὅλον τὸ ἔθνος ἀπόληται.

50 meg sem gondoljátok, hogy jobb nektek, ha egy ember hal meg a népért, mint ha az egész nemzet elvész!”

51 Τοῦτο δὲ ἀφ᾽ ἑαυτοῦ οὐκ εἶπεν, ἀλλὰ ἀρχιερεὺς ὢν τοῦ ἐνιαυτοῦ ἐκείνου ἐπροφήτευσεν ὅτι ἔμελλεν Ἰησοῦς ἀποθνήσκειν ὑπὲρ τοῦ ἔθνους,

51 Ezt azonban nem magától mondta, hanem lévén főpap abban az esztendőben, megjövendölte, hogy Jézus meg fog halni a nemzetért,

52 καὶ οὐχ ὑπὲρ τοῦ ἔθνους μόνον, ἀλλ᾽ ἵνα καὶ τὰ τέκνα τοῦ θεοῦ τὰ διεσκορπισμένα συναγάγῃ εἰς ἕν.

52 és nem csak egyedül a nemzetért, hanem hogy egybe gyűjtse Isten szétszórt gyermekeit.

53 Ἀπ᾽ ἐκείνης οὖν τῆς ἡμέρας ἐβουλεύσαντο ἵνα ἀποκτείνωσιν αὐτόν.

53 Attól a naptól fogva tehát elhatározták, hogy megölik őt.

54 Ὁ οὖν Ἰησοῦς οὐκέτι παρρησίᾳ περιεπάτει ἐν τοῖς Ἰουδαίοις, ἀλλὰ ἀπῆλθεν ἐκεῖθεν εἰς τὴν χώραν ἐγγὺς τῆς ἐρήμου, εἰς Ἐφραὶμ λεγομένην πόλιν, κἀκεῖ ἔμεινεν μετὰ τῶν μαθητῶν.

54 Ezért Jézus már nem járt-kelt nyilvánosan a júdeaiak közt. Elment onnan egy közeli puszta vidékére, egy Efraim nevű városba, és ott tartózkodott tanítványaival együtt.

55 Ἦν δὲ ἐγγὺς τὸ πάσχα τῶν Ἰουδαίων, καὶ ἀνέβησαν πολλοὶ εἰς Ἰεροσόλυμα ἐκ τῆς χώρας πρὸ τοῦ πάσχα ἵνα ἁγνίσωσιν ἑαυτούς.

55 Közel volt a júdeaiak Pászkája, és vidékről sokan mentek föl Jeruzsálembe a Pászka előtt, hogy megtisztuljanak.

56 ἐζήτουν οὖν τὸν Ἰησοῦν καὶ ἔλεγον μετ᾽ ἀλλήλων ἐν τῷ ἱερῷ ἑστηκότες Τί δοκεῖ ὑμῖν; ὅτι οὐ μὴ ἔλθῃ εἰς τὴν ἑορτήν;

56 Keresték Jézust, és a szenthelyen állva mondták egymás közt: „Mit gondoltok? Nem jön el az Ünnepre?”

57 δεδώκεισαν δὲ οἱ ἀρχιερεῖς καὶ οἱ Φαρισαῖοι ἐντολὰς ἵνα ἐάν τις γνῷ ποῦ ἐστὶν μηνύσῃ, ὅπως πιάσωσιν αὐτόν.

57 Azonban a főpapok és a farizeusok parancsot adtak, hogy ha valaki ismeri, hol van, jelentse, ahol aztán elfogják őt.