Időbe írt lények vagyunk, s mégis a pillanat tovatűnő varázsát üldözzük, reménytelen.
Hisz mi a pillanat? Egy soha le nem szálló, soha el nem fogható pillangó, mely színeivel és légies táncával csábítja tekintetünk. Azonban, bár lélekszakadva futunk utána, tüstént elillan szemünk elől, mihelyst elérni gondoljuk. Mert az Idő pillanata az Idő folyamának egy csupán általunk kiválasztott pontja. Ami mikor megjelenik, rögtön tova száguld.
Mi maga a folyam vagyunk, nem annak egy pillanata.
Ezek vagyunk mi. Idő. Idő vagyunk.
