Ismét rántott egyet az istrángon az ördög.
És a hírközlő iparosok, gyártmányaikon keresztül ismét becsapják a hírek fogyasztóit. Hiszen sikerült elhitetniük, hogy valami féktelen nagy tévedés történt. Ez a szegény, demens elnöke Ámerikának hozott egy rossz döntést! Tényleg? 🙂 Ő volt? Üldögélt az asztal mellett és döntött egy jót, egyedül, egyes egyedül? 🙂 Ne higgyük!
Az ördög legnagyobb fegyvere: a megtévesztés. (Ezért is oly nagyszerű a számára a hírközlés. Mivel így az emberek nem a saját szemüknek “hisznek” hanem mások mondják meg: mi a hír.) Az amerikai elnök pedig soha sem dönt egyedül. Ha pedig tudjuk azt is, hogy egy báb, akkor kezeljük így: Ez egy tudatos döntés volt. A szándékot pedig akkor látjuk meg, ha a következményeket vizsgáljuk. A lényeg ez: zűrzavart kelteni. Bizonytalanságot fokozni. Európába pedig egy újabb, a korábbinál nagyobb és elszántabb áradatot irányítani. Hiszen a korábbival ellentétben – 2015 – most erős érzelmi zsarolást is lehet mellé tenni. Európa ugyanis katonailag is jelen volt Afganisztánban húsz hosszú éven keresztül. 2015-ben csak egy általános érvényű és ezért sokkal kevésbé megfogható érzelmet lehetett a “menekültek” befogadása mellé rendelni. Ma viszont egy nagyon is pontos és egyértelmű, személyre szabott érzelmi zsarolás fogja kezdetét venni: Ti is ott voltatok, ti is biztattátok azt a sok-sok helyi embert, ti is FELELŐSSÉGGEL tartoztok nekik! A 300.000 fős hadsereg, a sok államigazgatási ember és a “minket” kiszolgáló helyiek, most mind-mind segítségre szorulnak. Ez több százezer ember, családjaikkal együtt viszont már több millió ember. És, ahogy 2015-ben ki tudta megmondani az érkezőkről, hogy szíriai, iraki, bangladesi vagy pakisztáni, most ugyan ki lesz az, aki a sok papír nélkül érkezőről megmondja: melyik társulathoz tartozik? Rendes ember, avagy a tálibok bujtatott terroristája? És ez a vihar heteken belül meg fog jelenni a MI déli határainknál…
Ez közeleg, s mi mit tehetünk? Ha Krisztust követjük, akkor azt tesszük, amit tanácsolt: Metanoeite! (Μετανοεῖτε) Azaz: alakítsátok át gondolkodásotokat teljesen! Mert itt kezdődik minden. Hiába érzel nagyokat, ha gondolkodásod szerkezete nem változik meg, hamar ugyanabban a lelki gödörben találod magadat, ahol előtte is voltál. Csak közben „éreztél egy nagyot”. Ahogy az Apostol írta: I. Kor 2,14:
Ám az Isten Szellemének dolgait nem fogja fel a lelki ember, mert az oktalanság neki, és nem képes felismerni, hogy szellemileg vizsgálja meg.
ψυχικὸς δὲ ἄνθρωπος οὐ δέχεται τὰ τοῦ πνεύματος τοῦ θεοῦ, μωρία γὰρ αὐτῷ ἐστίν, καὶ οὐ δύναται γνῶναι, ὅτι πνευματικῶς ἀνακρίνεται·
Kik a lelki emberek? Akik az érzelmeik által vannak vezetve. Akik csak lelkesedni akarnak, de végig gondolni dolgaikat: Nem! Akik nem akarják érteni embervoltukat, hanem csak sodródni valamelyik folyammal. Ők a fogyasztók, ők a tömeg, ők a médiavezérelt embertömeg. Miért akarnánk ilyenek lenni? Ha pedig belecsúsztunk, miért akarnánk benne maradni?
A lelki ember ugyanis szolga. Rabszolga. Szolnak neki és megteszi, amit parancsolnak. A szellemi ember (πνευματικός άνθρωπος) azonban nem ilyen. A szellemi ember gondolkodik. Végig gondolja életét, végig gondolja helyzetét, a Világban elfoglalt helyét. Érteni akarja a vele történő dolgokat. Jézus ezekhez az emberekhez szólt: „alakítsátok át gondolkodásotokat teljesen”! Aki még nem tette, ezért tegye meg, hogy be ne csapják.
Álljunk meg egy kicsit és gondolkodjunk el, mi történik. Nagyon sokáig csak egyféle fegyver fajta volt, amivel az ember, embert tudott ölni, ami magát a testet roncsolta. Ezeket ma hagyományos fegyvereknek hívjuk. Ehhez jött a vegyi fegyverek fajtája, majd a biológiai (élettani) fegyverek fajtája. A vegyi fegyverek szintúgy a testet roncsolják, de a biológiai fegyverek már a test, a szervezet élettani folyamatait támadják. Azonban egy ideje egy negyedig fajtája is működik a fegyvereknek: a szellemi fegyverek. Ezek már nem is a testet támadják, hanem az ember lényegét, a szellemét. A méreg ez esetben a gondolatokat mérgezi meg. Hamis gondolatokat ültet az elmébe, amiből hamis érzelmek születnek. Ennek csatornája pedig az, amit médiának hívunk és ismerünk. A szó maga is azt jelenti: közbülső, valamik között levő. Azaz egy közvetítő eszköz. Hír (ismeret) közlés. A hír és az ember között áll a hírközlő. Azaz az ismeret nem közvetlen, hanem közvetett. A hírközlés mindig is kényes feladat volt. Nem volt mindegy, hogy a futár időben megérkezett-e és a valódi hírt vitte-e? Ez a mai napig is így van. Azonban mára a hírközlés egy hatalmas rendszerré vált és jól láthatóan magánérdekeket szolgál. Érdekvezérelt. A tételes hírközlés eleinte csak a vezetőket érintette. A köznép a saját tapasztalatai alapján értelmezte a valóságot. Ahogy fejlődött, azaz egyre bonyolultabb szervezettségű lett a társadalom, úgy a hírközlés is egyre nagyobb számú emberhez jutott el. Ez azt jelentette, hogy egyre több és több ember szakadt el a saját tapasztalattól és került mások állításainak hatása alá. Mára ez szinte teljesen átszövi az életünket. Az egész társadalmi szervezetet áthatja. A rádiók, a tv-k, az újságok és a Háló lefedi ismereteink elsöprő többségét. Ráadásul meg kell látni, hogy ezek mind mesterséges csatornái a hírek terjesztésének. Akik kiépítik, azok felügyelik is a híreket, az ismereteket. S mindennek a legerősebb jelenlegi eszköze a közösségi háló és azon belül a Facebook. Egy mesterséges csatorna, mesterséges folyam, amit azért építettek ki, hogy ha lehet odaterelődjön az emberek java. És lehetett. Ma már ebből a folyamból, hírfolyamból iszik az emberek többsége. És ezért kellenek a lelki emberek, hogy ne vegyék észre, hogy amit isznak, az nem az öröklét forrásának vize. Ez mérgezett víz. Szellemi mérget öntenek ebbe a folyamba, mióta látják, hogy a többség ebben hisz, ebből iszik.
Ez a fegyver nem az egyes embert, hanem a társadalom szervezetét támadja.
A gondolkodásunkat mérgezik hazug gondolatokkal és mivel már a tömegember nem kérdez vissza, hanem tart a sodrással, lassanként elsorvadnak a gondolataink, elszegényedik a gondolkodás. Sőt szinte teljesen háttérbe kerül már az érzésekkel szemben. Az érző ember azonban csak akkor veszi majd észre a halálos bajt, amikor már közvetlen kapcsolatba kerül vele. Azaz hozzá ér. De akkor már régen késő. A szakadékot csak akkor észleli a lelki ember, amikor el kezd zuhanni. Csak akkor látja be, hogy ez bizony egy szakadék.
De közvetetten nem az egyes ember lerontása a cél, hanem a társadalmi közlések megmérgezése. Ezért találták ki a PC „nyelvet”, azaz a szavak értelmének meghamisítását. És ezért hamisítják, mérgezik az ember önmagáról alkotott természeti önképét is. Család, férfi, nő, gyerek mind bizonytalanná teendő fogalmak, hogy a szolgaság nagyobb legyen. A bizonytalan tömegember, olyan, mint a bekötött szemű és bedugaszolt fülű emberek folyama. Oda irányítod őket, ahová akarod.
A szellemi ember azonban már messziről észleli a bajt, ahogy Jézus is tanította: „Az ég arcát meg tudjátok ítélni, az idők jeleit pedig nem tudjátok?” A szellemi ember értelmével felismeri az idők jeleit vagy hogy pontosabbak legyünk: a kor jeleit. A szellemi embernek nyitva a szeme és nyitva a füle. Ezért nem jár sötétségben, nem botladozik az úton. A lelki ember csak a jelen érzeteit ismeri, a szellemi ember viszont ezért észre veszi a a jövendő dolgok előjeleit. De ehhez saját tapasztalatokra van szükség. Aki mások kezéből, konzerv ismeretekkel rendelkezik csak, ki is van szolgáltatva annak, tehát szolga. Tehát vak és süket.
Mit tehetünk hát? Gondolkodunk. Látjuk az idők, a kor jeleit? Felismertük, hogy ezek jelek? Akkor tegyünk eszerint. Mit tesz egy ember, ha látja a vihar közeledtét? Szétnéz a birtokán és biztonságba helyez mindent, hogy ne legyen kár vagy legalább minél kevesebb kárt szenvedjen, amíg tart a vihar. Mi a mi birtokunk? Elsődlegesen az életünk. Nézzük meg mit és hogy tudunk biztonságba helyezni. De szorosan hozzánk tartozik a családunk is. Ezzel ugyan ezt kell tennünk. Ha tovább gondolkodik a gazda, rájön, hogy ezt egy ekkora viharral szemben egyedül nem tudja sikeresen megtenni. Ezért megy és társakat keres. Az a legszerencsésebb, ha egy egész nemzet ismeri fel a jeleket. Mert ekkor a legnagyobb az esély a sikeres védekezésre. Ha áradat jön gátakat emelünk, azokkal eltérítjük az árt és lehetőleg messze tőlünk leülepítjük a többletet. Továbbá társakat keresünk egymásban és társakat más nemzetekben.
Ami azonban igazán fontos: hogy rendet teszünk hírforrásaink körül. Hiszen láttuk, hogy a hírek közlésének birtokában mérgezik az emberiséget azok, akik a sötétséget szolgálják. Ahogy az idők teltek egyre több és több hazugságot kevertek a hírfolyamba az évszázadok alatt. Először csak annyit mondtak, mi humanisták vagyunk, az ember fontos! Majd azt mondták, hogy az emberek azt hirdethetik, amit akarnak Isten tanításaként, mert mindenki szabadon értelmezheti a Tanítást. Majd még tovább mentek és azt kezdték hirdetni, hogy mindenki azt gondol, amit akar. És már Istent is tagadták… Majd még később elkezdték a jót is tagadni, az igazságot tagadni. Majd azt kezdték terjeszteni, hogy a társadalmat is szabadon szerkesztheti az ember, kísérletezgetve. Ebből lettek csak az igazán nagy vérengzések… Még később az embert vették célba és elébb csak fellazították erkölcstelenségekkel a viselkedést, majd erre alapozva az ember legbelsőbb sajátosságait kezdték tagadni. Ma pedig ott tartunk, hogy lassan a puszta létünket fogják tagadni: MI (AI), azaz Mesterséges Intelligencia.
Ezt a sodródást, haladást – mert ez nem fejlődés – csak úgy lehet megállítani közvetlenül a szakadék szélénél lévén, ha azonnal és kérlelhetetlenül visszatérünk az egyetlen hírhez, amit bátran magunkhoz vehetünk: az örömhírhez, ami görögül: Evangélium. Ez az egyetlen hírforrás, ami öröklétre szökellő vízforrás – bennünk. Ehhez azonban nincs szükség közösségi hálóra. Nincs szükség TV-re, rádióra, újságra. Ez volt az a hír forrás, amit mindig igyekeztek betömködni, megmérgezni. De mivel megmérgezni nem tudták, ezért az embereket elcsábították a forrás mellől. És azt hazudták, hogy: ni-ni itt egy igazi forrás, ott egy még igazibb forrás, és ott messzebb egy még attól is igazibb forrás …stb. Mára pedig már annyi forrásra mutattak rá, hogy az emberek azt se tudják, hol keressék az Élet Forrását, annyira eltévedtek.
Aki az evangéliumot, az öröm hírét olvassa, az Élet Forrását birtokolja. Akik pedig ezeket a híreket hallják, nem lesznek sötétségben, látják, hogy mi közeleg és tudják, mit kell tenniük. Helyezd tehát biztonságba valódi kincseidet, keress társakat az áradat eltérítéséhez és fordulj az Isten Országának örömhíre felé, hogy élj. Minden tanya, falu, város és vidék lássa meg a társat a másikban, hogy a vihart együtt, egységben átéljék. Mert csak így tudunk egy nagy közös erővé összpontosulni, amihez már az Isten is hozzá tudja adni azt a többlet erőt, ami átsegít bármekkora veszélyen.
A mai napon ettől a névtől hangos a Kárpát-medence. Nem véletlenül, hisz századok uralkodója volt. Magyar uralkodó. Nem idegen, nem idegenszívű. Européer volt? Dehogy. Ez egy végtelenül ostoba állítás. Nem is tőlünk származik. Az idegenszívű hazai értelmiség találta ki, Habsburg zsoldban. Nekik az felelt meg, hogy egy idegenekhez igazodó, idegenszívűként láttassák, hogy saját helyzetüket ezzel igazolják. 
1001-ben csak Magyar Királyság, Lengyel fejedelemség, Német-Római Császárság, Nyugati Frank királyság (II. Róbert, Île-de-France hercege), Burgundia, Anglia, Barcelóna-i grófság, Norvég- Dán- Svéd királyságok, Horvát királyság, Bolgárország, Kijevi Rusz és persze Bizánc létezik. Ezek közül az egyik legszilárdabb államot Szent István építette ki és tartotta fenn. Felépítette a magyar állam intézményét és felépítette a magyar vallás intézményét, az egyházmegyerendszert is. A természeti és a szellemi önállóságunkat is megalapozta és az utókorra hagyta. 
36 Ekkor elbocsátva a sokaságot, bement Jézus a házba. A tanítványai hozzámentek, mondván: „Magyarázd meg nekünk a szántóföld konkolyáról való példázatot.” 37 Ő pedig felelve, mondja nekik: „Aki a jó magot veti, az Emberfia. 38 A szántóföld, pedig a világ, a jó mag az Országának a fiai, a konkoly pedig a gonosz fiai. 39 Az ellenség pedig az ördög. Az aratás a világ vége, az aratók pedig a hírnökök. 40 Amint azért összegyűjtik a konkolyt és megégetik, úgy lesz a lét beteljesedésében. 41 Az Emberfia elküldi a küldötteit és össze fogja gyűjteni az Országának minden csapdáját és a törvénytelenséget tevőket, 42 és a tüzes kemencébe vetik őket, ott lesz kiáltozás és fogak csikorgatása. 43 Akkor az igazságosak kitűnnek, mint a Nap az ő Atyjuk Országában. Hallja meg, akinek van füle.”
azaz a Krisztus követők közössége, az egyház, maga a levél, amire nem holmi holt tinta, de az Isten Szelleme írja a szívbe az Igét. Ebből következik, hogy a betű öl, a szellem viszont éltet. Kemény szavak, hiszen az emberek mindig is hajlamosak voltak a holt betűt az igazság és főként az élet felé állítani és dicsőíteni. Ez így van az Egyházban is, de így van ma is a köznapi életben is. Ettől szenved szinte az egész emberiség. Az Élet rugalmas, ragozódó valóságát a betűk által megjelenített szabályok közé akarunk szorítani. Ahogy településeink is épített környezetükkel kiszorítják az életet az emberek látóköréből. 
33 „Hallgassatok meg egy másik példázatot. Volt egy gazda: szőlőt ültetett, kerítéssel körbekerítette, prést ásott benne és tornyot épített. Aztán kiadta azt földműveseknek, és külföldre utazott. 34 Amikor elközelgett a szüret ideje, elküldte rabszolgáit a földművesekhez, hogy szedjék be a gyümölcsét. 35 A földművesek azonban megfogták a rabszolgáit; az egyiket megverték, a másikat megölték, a harmadikat megkövezték. 36 Ekkor ismét küldött más rabszolgákat, az előzőknél többet, de azok éppúgy tettek velük is. 37 Végül elküldte hozzájuk a fiát, mondván: ’A fiamat majd tisztelni fogják.’ 38 De a földművesek, mihelyst meglátták a fiút, azt mondták egymás között: ’Itt az örökös, gyertek, öljük meg, és szerezzük meg az örökségét.’ 39 Megfogták őt, kivetették a szőlőn kívülre és megölték. 40 Amikor tehát eljön a szőlő ura, mit fog tenni ezekkel a földművesekkel?” 41 Azt mondták neki: „A gonoszokat gonoszul el fogja pusztítani, a szőlőt pedig más földműveseknek adja, akik megadják neki a gyümölcsöt a maga idejében.”
1 Én is, testvérek, hozzátok menvén, nem a beszéd vagy a bölcsesség tekintélyével mentem kihirdetni az Isten titkait. 2 Mert nem vizsgáltam más ismeretet bennetek, mint a Felkent Jézust, és ezt megkereszteltként. 3 Én is gyöngeségben, félelemben, és sokféle rettegésben voltam köztetek. 4 Az én Igém és hirdetésem, nem a bölcsesség meggyőző [beszédében] áll, hanem a szelleminek és az erőnek bizonyosságában, 5 hogy a ti hitetek, ne az emberek bölcsességében, hanem Isten Erejében legyen.